Kacér keménykedés és egyéb gombás kalandok. Jazzbois: Higher Dimension Waiting Room (lemezkritika)

A Jazzbois nemcsak hogy képes volt a túltelített instrumentális hiphopban saját hangot kialakítani, hanem úgy tud megújulni, hogy közben felismerhető marad. Most éppen pszichedelikusra váltottak. Hogyan sikerült? Ez a minikritika először a Recorder magazin 106. számában jelent meg.

A Jazzbois eddig is megoldotta, hogy megtartsa sajátos hangzását – funkos-hiphopos groove-ok, álmodozó Rhodes –, de elkerülje az önismétlést. A Jazzbois Goes Blunt II (kritikánk) például játékosabb volt az első résznél, a Danubian Phases pedig Dom Beats szaxofonjának is köszönhetően jóval jazzesebb lett. Ez lesz az „eddigi legpszichedelikusabb” lemezük – ígérték, és valóban.

Ez főleg a szinti mókásan furi, lebegő, csúszkáló, nem evilági hangszíneiben jelentkezik; a dob-basszus továbbra is komolyan bólogattató, közben roppant muzikális és (ha figyelünk, kiderül, hogy) szellemes ötletekben gazdag groove-okat játszik. Annak is van egyfajta pszichedelikus hatása, hogy bármikor jöhet egy meglepetés. Ez inkább a számok közti elmozdulásokra igaz (egy inkább hangulatfestő darabra egy dallamos, soulos következik, arra egy funk satöbbi), de olykor egy számon belül is. A Gomba Slap közepén túl például van egy rövid megőrülés, majd egy kis kacér keménykedés, de aztán inkább belelassul a Mosquitoh szédülten pulzáló intrójába. Pompás móka. 

Előadó: Jazzbois

Cím: Higher Dimension Waiting Room

Kiadó: Blunt Shelter

Megjelenés: 2023. július 21.

Műfaj: hiphop

Kulcsdal: Gomba Slap

8/10

Rónai András 

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.