Harminc évvel ezelőtt, 1991-ben jelent meg a Kézi-Chopin első lemeze, Az utolsó magyar playboy. A glam rockkal és csípős társadalomkritikával átitatott album nem tartozik a rendszerváltás időszakának legismertebb lemezei közé, holott kordokumentumnak sem utolsó és tele van slágerekkel. A zenekar és a hányattatott sorsú album történetének felidézésében az alkotók, Legát Tibor, Tóth László és Csehy Péter segítettek.
„Tagadd le, hogy ismertük egymást” – a korai Kézi-Chopin
Legát Tibor 1983-ban alapította meg a Kézi-Chopint, amelynek első felállása 1985 körül megszűnt. A következő évben a zenekar új tagokkal újjászerveződött: az énekes Legát mellett Tóth László gitáros és Semler Csaba billentyűs is csatlakozott a Kézi-Chopinhez, emellett a zenekar tagja volt még a későbbi Sex Action-tag Somlyai Miklós, Mózsik Imre dobos (csak névrokona a mai napig aktív zenész Mózsik Imrének) és Víg László szaxofonos.
Ekkoriban alakult ki a zenekar szerzőpárosa is: Tóth László írta a zenéket, Legát Tibor pedig a szövegeket. A korszak alternatív szcénájához illeszkedő Kézi-Chopin szép sikereket könyvelhetett el Budapesten: sokat játszottak, szerepeltek a televízióban és egyik koncertjükről rádiófelvétel is készült, de 1988-ra elfogyott a lendület. A következő évben megtörtént a szakítás: az alapító Legát elhagyta a zenekart, a többiek pedig egy új énekessel, Bartos Andrással próbálták meg a folytatást.
Kézi-Chopin-koncert az Almássy téren '87-ben: Legát Tibor és Semler Csaba billentyűs
„Várom a nőt az Alfa mozi előtt” – a Legát-gát
Az egymástól akkoriban pár percre lakó Legát és Tóth barátságát azonban ez nem viselte meg, továbbra is jó viszonyban maradtak, és pár hónappal később az egyik ivással töltött estéjükön megszületett a Legát-gát zenekar ötlete. A Legát-gát zenei kiindulópontja a hetvenes évek glam rockja volt, ami a rendszerváltás környékén inkább számított cikinek, semmint divatosnak, és a Kézi-Chopin korábbi, elvont, deprimált hangulatú világától is elütött.
A tagok fontosnak tartották azt is, hogy a glam külsőségeit átvegyék: kezdetben még az is felmerült, hogy a hagyományos színpadképet megbontva a zenekar összes tagja egy vonalban álljon fel az állva játszó dobossal együtt, de ez aztán nem valósult meg. Az extravagáns öltözködés viszont annál inkább: a koncertek előtt gyakran a jelmezkölcsönzőből hozták a fellépőruhákat, de az is előfordult, hogy Legát az édesanyja ruhatárából zsákmányolt pulóvereket.
Még mindig az első Legát-gát-koncert: Legát Tibor glamesen öltözködik
A Legát-gát a következő hónapokban aktívan próbálni kezdett: Tóth Lászlónak már az induláskor volt több zenei ötlete, és Legát is hamar elkezdte hozni a szövegeket, így 5-6 szám szinte azonnal összeállt – legelőször a zenekar emblematikus dala, a később két tételessé bontott (az Ígéret földje albumon pedig három részessé bővült) Az utolsó magyar playboy. Két és fél hónapnyi próbálás után a zenekar színpadra is állt, ráadásul az akkor még létező Legát nélküli Kézi-Chopinnel közösen – a Legát-gát instant sikere pedig megpecsételte az utóbbi formáció jövőjét.
Valamikorra 1990 környékére tehető, hogy a Legát-gát visszavette a használaton kívül maradt Kézi-Chopin nevet, amit a tagok utólag óriási hibának látnak: a Legát-gát rockosabb, direktebb zenét játszott, mint a korábbi zenekar, a közönség viszont elkezdte követelni a régi dalokat is. Ezek közül néhány tényleg visszakerült a zenekar műsorába, noha kevésbé passzoltak az új dalok mellé.
Az utolsó magyar playboyt feljátszó Kézi-Chopin: Csehy Péter, Legát Tibor, Tóth László, Kovács Dízel
„Azóta mindegy minden” – Az utolsó magyar playboy (1991)
1991-re már szilárd volt a Kézi-Chopin felállása is: basszusgitáron a Bajonett Bisztró frontembere, Csehy Péter játszott, a dobos pedig a tavaly elhunyt Kovács Dízel (polgári nevén Kovács József) lett. A zenekar a Nagy Gyula által vezetett kultikus szórakozóhelyen, a Fekete Lyukban próbálhatott, kompenzációként pedig sokat koncerteztek is itt, így a zenekar első lemezanyagának gondozását a Fekete Lyuk Hangja kiadó vállalta, amely akkoriban többek között a Sex Action, az AMD, az Auróra és a Rés albumait adta ki.
Tetszett nekik az a balkáni nyers erő, amit képviseltünk – Nagyinterjúnk az AMD-vel Fekete Lyukról, rohamozó skinhead, nyugati turnékról és lefejezett Sztálinról
A Fekete Lyuk csak kazettán adta ki a lemezeket, és biztosított stúdióidőt a zenekaroknak, ám a kiadás egyes részei ma már elég unortodoxnak számítanak: a lemezek mesterszalagjait újra és újra felhasználták (így többek között Az utolsó magyar playboy eredeti felvételei is elvesztek), valamint sem szerződés, sem rendes elszámolás nem történt a zenekarokkal.
„Az utolsó magyar playboy lett ez a Bérkocsis utcai mágus / Igaz ma már a Times Square-en profi szexmániákus”
Az utolsó magyar playboy felvételei viszonylag gyorsan és problémamentesen zajlottak, a rendelkezésre álló 80 órát nem is töltötték ki, ami köszönhető volt a Tóth László által diktált fegyelmezett munkarendnek: a Kézi-Chopin akkor is hetente többször próbált, amikor új dalok sem készültek, és koncert sem volt a láthatáron, így például Kovács Dízel gond nélkül feldobolta a lemezt mankó (feljátszáskor a fejhallgatóban szóló zenei alap – a szerk.) nélkül.
„Célunk volt szembemenni azzal a komolykodó, underground attitűddel, amit a korábbi Kézi-Chopin is képviselt. Emiatt a zene is sokkal egyszerűbbé, primitívebbé vált, a dalszöveg pedig nem próbált meg költészet lenni” – meséli a frontember a Legát-gát program-indulásáról, de a lemez azért ennél komplexebb világról tanúskodik: bár a zene valóban messze sodródott a nyolcvanas évekbeli Kézi-Chopin zongorával-szaxofonnal átitatott világától, de Tóth László messziről felismerhető gitározása és a kifejezetten feszes ritmusszekció a hátán viszi az albumot.
Húszéveseké a világ – Az utolsó magyar playboyt 1991 legjobb lemezei közé is beválogattuk
Legát új szövegei pedig valóban mentesek voltak a korábban jellemző politikai felhangoktól, de humoros és cinikus sorait egy rendszerváltáskori szociográfiai tablónak is tekinthetjük: egy-egy versszakon belül nagyon tömör karakterrajzokat kapunk („megszállott ultra-balos dalos, lerobbant country-csalogány”, „a fiatal rendőr szolgálat közben a játékteremben keresi a jót / keményen belép, és a flipperen elnyom egy félig szívott cigót”, „Honvéd-melegítőben ment el az ellenzéki bálba / a pultot átrendezte, a székeket dobálta”).
Az utolsó magyar playboy legismertebb dalai a címadón kívül a Dinamo Brothers, és az Azóta mások a szerepek lettek, de ezen túl is vannak izgalmak: például a bombasztikus lemezkezdő, az Álom állomás, vagy a glam rockot leginkább megidéző Bársony Bár, vagy a Sokáig éljen a kommersz. A lemez az utolsó dalig feszes tempót diktál, a záró Népsport (befejezetlen) viszont elüt a többi számtól. Ez az egyetlen olyan dal, ami a régi Kézi-Chopin programjából került át, bár jelentősen átdolgozva: az eredetileg gyors, zaklatott tempójú dal a lemezt lelassítva, szinte ünnepélyesen zárja, ami kissé előre is vetítette a második lemez világát.
A címében is Morrisseyt (The Last of the Famous International Playboys) idéző lemez köszönőlistája sem sikerült hagyományosra: megemlítésre kerül benne Dosztojevszkij és Woody Allen is. A borítón látható fotót pedig a frontember lőtte a Hengermalomnál: Legát gyermekkorának kedvenc autója, egy Skoda 1000MB látható rajta, a mellette álló férfi pedig az autó akkori tulajdonosa, és egyben Legát barátja, János.
„Életben tartunk, ha beledöglesz is” – Az ígéret földje (1993)
Két évvel Az utolsó magyar playboy után a Kézi-Chopin elkészítette második lemezanyagát, amely az Ígéret földje címet kapta. A 17 dalos, majd 70 perces anyag jóval széttartóbb volt a debütálásnál: néhány régi, eredetileg nyolcvanas években született dal is helyet kapott rajta (Sally Skeleton, Asztalon áll), néhány dal a Legát-gát szellemében íródott (Amikor a húsnak hangja van, Gyere át), de a zenekar új hangulatokkal is kísérletezett (Kirándulás a mennyországba, Ígéret földje). A zenekar felállása is többször változott ebben az időben: a Playboyon is közreműködő Semler Csaba billentyűs már a zenekarból való kilépése után játszotta fel az albumot, Csehy Péter helyett pedig már az öccse, Csehy András basszusgitározott.
A CD és a kazetta különböző borítóval és számsorrenddel jelent meg a Bahia gondozásában. Az Ígéret földje lemezzel a zenekar tagjai nem igazán elégedettek: túl hosszú és túlságosan vegyes hangulatú. Tóth László úgy fogalmazott, hogy a Kézi-Chopin név visszavétele egyfajta önbeteljesítő jóslatként működött, és ismét előállt az a helyzet, ami a nyolcvanas években is megrekesztette a zenekart: egyre komplexebb dalok, egyre kevesebb nyers energia. Ugyanakkor a zenekar további sikereket ért el: megjelent egyetlen hivatalos videóklipjük az Asztalon áll című dalhoz, és sokat játszottak vidéken is, de egyre inkább látszódott, hogy a zenekar már nem húzza sokáig.
„Állat az élet” – az utolsó demó és feloszlás
1995-ben a zenekar utolsó felállása még készített egy 4 dalos demót (Hiába menekülsz, Állat az élet, Nagyon Közel-Kelet, Hippy Hippy Shake). Ekkor már Kovács Dízel sem volt a zenekar tagja, őt Glatz Gábor váltotta, az új billentyűs pedig Papócsi László lett. A Kézi-Chopinnek ezzel az anyaggal sem sikerült a továbblépés: nagykiadóhoz nem tudtak igazolni (bár az egyik kiadó vállalta volna a kiadásukat, ha Jamie Winchester átdolgozhatta volna a dalaikat, de a zenekar ebbe a kompromisszumba nem ment bele), a hazai zenei klíma is változni kezdett, illetve Tóth László is megelégelte a zenekarozással járó életmódot, így az együttes feloszlott.
Legát egy ideig még zenélt a Hi-Fi Szteroidban, de aztán több mint egy évtizedre ő is abbahagyta a zenélést, a következő években csupán Papócsi László (Vidámpark, Sziámi) és Glatz Gábor (Back II Black) maradtak aktív zenészek. Legát 2007-ben alapított újra zenekart Dénes Józseffel (Európa Kiadó, Balaton), ez lett a Lidérc, amely Dönci 2008-as halála után is aktív maradt, a tervek szerint a jövő év elején jelenik meg a lassan 14 éve készülő Budapesti Halottaskönyv című lemezük. Legát mindemellett az utóbbi években többször fellépett a magyar fordításokkal operáló Lou Reed-programjával is.
A Kézi-Chopin története mégsem ért véget 1995-ben: az 1G Records Underground katalógus nevű lemezsorozatában a Kézi-Chopinnek is megjelent egy kvázi best of anyaga. Ez lett a Sokáig éljen a kommersz!, amin az addig kiadatlan utolsó demófelvételek mellett a két lemez legjava is szerepel. Az utolsó magyar playboy teljes egészében soha nem jött ki CD-n, de így legalább az eredeti album nagyjából fele megjelent méltó módon is.
A Sokáig éljen a kommersz! megjelenésekor a zenekar is feltámadt: 2009 novemberében ismét koncerteztek a Gödör Klubban az utolsó demót rögzítő felállásban. Az eredetileg egy koncertre tervezett összeállás jól sikerült, és a következő években adott még pár koncertet a Kézi-Chopin. Néhány új dal is készült, az utóbbi időben azonban nincsen szó a folytatásról.
szerző: Sallai László
A headerfotón a Csehy András, Kovács Dízel, Tóth László, Legát Tibor felállású Kézi-Chopin látható.
A Kézi-Chopin 1986-ban adott Almássy téri koncertje:
Kézi-Chopin: Bársony bár
