Mindegy, hogy igazi vagy nem, úgyis csak a telefonon látod

Régóta léteznek virtuális sztárok, de a pandémia és a Minecraft-generáció vicces érdekességből komoly üzletté tette őket. A cikk először a Recorder magazin 87. számában jelent meg.

A jövő első hangja

Az első virtual idol 2007-ben született Japánban. Ő volt Hatsune Miku (úgymint „a jövő első hangja”), aki/ami elsődlegesen egy vocaloid, vagyis emberi énekhangot utánzó szintetizátor, a Yamaha technológiájára alapozva a Crypton Future Media fejlesztette ki. A cég forradalmi (marketing)megoldása az volt, hogy a szoftverhez hozzákapcsolta egy 16 éves rajzolt „android díva” figuráját, Kei Garō mangaművész alkotását. Hatsune Miku rendkívül népszerű lett, százezernél több dalban, egymilliónál több rajzon, videóban látható-hallható, valamint videojátékban, mangasorozatban szerepelt, 3D hologramként koncertezett.

Erről a világ többi részében is szóltak cikkek (sokszor „nahát, a fura japánok!” felhanggal), de sokáig úgy tűnt, hogy a virtual idolok megmaradnak földrajzilag többé-kevésbé, szubkulturálisan pedig nagyon zárt jelenségnek.

Pandémia és Minecraftban szerzett barátok

Az utóbbi években azonban a (virtuális) világ többi részén is megjelentek. Fontos különbség, hogy míg Hatsune Miku népszerűségét nem kis részben a különböző alkotásokat létrehozó rajongók táplálják (a Crypton karakterei Creative Commons licenc alatt jelennek meg), az új sztárokat szakemberek, nem egyszer kifejezetten erre szakosodott kiadók hozzák létre és irányítják.

A megugró népszerűség nyilván köszönhető egyrészt a pandémiának, ami alatt mindenki több időt töltött a képernyő előtt, és a valós ismerősök is ablakokban mozgó figurákká változtak; ráadásul a virtuális sztárokra nem vonatkozott semmilyen kijárási korlátozás, úgyhogy szabadabban élhettek, mint a valódiak. Másrészt belépett a piacra egy olyan generáció, akik „már a Robloxon vagy a Minecraftban szereznek barátokat” – mutatott rá a Billboard cikkében az egyik legnépszerűbb virtuális sztár, a 19 éves brazil-amerikai Miquela mögött álló Brud stúdió alapítója.

Miquela

Amúgy is, mi különbség van aközött, ahogy egy Rihanna-rajongó „tart kapcsolatot” a kedvencével, és ahogy egy virtuális sztár rajongója? Mindkettő pont ugyanúgy, a telefonon keresztül történik, és a fiatalok nem igazán tartják fontosnak a különbséget – mondta a Brud vezetője. 

Világalkotás

A virtuális sztárok védelmezői azt is gyakran felhozzák, hogy aközött sincs nagy különbség, ha egy valódi ember zenéjét, kinézetét, üzenetét, online jelenlétét dolgozzák ki erre szakosodott szakemberek a legapróbb részletekig, vagy ha nincs ilyen hús-vér kiindulópont. „Miért lenne Scooter Braun az egyetlen ember, aki sztárokat gyárthat?” – kérdezi Chris McGarry, a (ki tudja, mennyire szándékos iróniával) Authentic Artists névre hallgató startup alapítója.

A virtuális sztárok megalkotásában persze nagyobb a szabadság, vagyis elszabadulhat a fantázia a háttértörténet, sőt akár a figura egész világának kitalálásakor. A 10 millió TikTok-követővel büszkélkedő virtuális rapper, FN Meka kiadójának vezetője, Anthony Martini egyenesen arról beszélt a Billboardnak, hogy ő nem a hagyományos lemezkiadókat tekinti példának, hanem az olyan cégeket, mint a Marvel. „Sokkal hosszabb távon lehet gondolkodni, ha franchise-t építesz, és a zenészkaraktereidnek saját univerzumot alkotsz” – mondta.

Kína

A valóságos valósághoz hasonlóan arra is van példa, hogy egy más területen népszerűvé lett híresség belép a zenei világba. Ez történt az első, major kiadós szerződést aláíró virtuális sztárral, akit a Warner ázsiai dance labelje, a Whet Records szerződtetett le. Az eddig a divat világában influenszerkedő, százezres rajongótáborral bíró kínai Ha Jiangot „nagyszerű dalszerzőkkel és producerekkel hozzuk majd össze, és egy duett is kinéz neki, ami növeli az ismertségét” – magyarázta a Warner ázsiai vezetője a Music Business Worldwide-nak a terveket, amik láthatóan pont olyanok, mint mikor egy hús-vér embert szerződtetnek. Szerinte a tánczene nagyon nyitott a technológiai újdonságokra, úgyhogy akár az Ázsián kívüli sztárság (netán egy világ körüli turné) is kinézhet Ha Jiangnak.

Ha Jiang

Kínában amúgy is hatalmasat robbant a virtuális sztárok piaca; a Bloomberg szerint 2020-ban csak a kapcsolódó animációs iparág (képregények, tévésorozatok) értéke elérte 35 milliárd dollárt, és a becslések szerint 390 millió ember követ legalább egy virtuális figurát. Széles körben promotálják őket: szórakoztató és zenés tévéműsorokban szerepelnek, shopping festivalokon lépnek fel. Gyakran keverednek valós emberekkel, az örökké 15 éves Luo Tianyi például Andrea Bocellivel állt egy színpadon. (Ebben Miquela menőbb: ő a tavalyi online Lollapaloozán premierezett egy videót.)

Ne féljetek, emberzenészek!

A virtuális sztárok mögött azért emberek állnak, és többen hangsúlyozzák, hogy a zenészeknek nem kell félniük, sőt. Az ázsiai Warner vezetője hangsúlyozta, hogy milyen jó lehetőségeket kínálnak dalszerzőknek, producereknek és szoftverfejlesztőknek. Van, aki szerint a háttéremberek jobban is járnak, hiszen egy virtuális lény nem kér jogdíjat, így több marad a szerzőnek, producernek. Több cég viszonylag híres zenészekkel is dolgozik: Miquela hangját például Teyana Taylor kölcsönzi (számítógéppel módosítva), a League Of Legends online játékban élő K/DA K-pop lánycsapat pedig Kim Petras, Becky G és a valódi K-pop-együttes (G)-IDLE hangján szólal meg.

Van ellenpélda is: az FN Meka mögött álló Factory New cég például mesterséges intelligenciával elemezteti a népszerű dalokat, és ez alapján határozza meg a szöveg témáját, a dallamot, az akkordmenetet, a tempót, a hangzást. Egyelőre a rappeléshez ember szükségeltetik, de már dolgoznak a probléma megoldásán.

szerző: Rónai András