Áttetsző tisztaság. Krasznai Gíta: Füstjel (lemezkritika)

Krasznai Gíta egyedi hang a magyar art popban: melankolikus dallamok és a zongora, dob, klarinét jazzes megszólalása találkozik bemutatkozó lemezén. Ez a kritika először a Recorder magazin 86. számában jelent meg.

„Sokat gondolkoztam, hogy milyen módon kapcsolódnak az egy gitárra írt melankolikus dalaim a jazzhez, amit Blaho Attila [zongorista] és Billy Prim [dobos] képvisel” – mondta a Recordernek Krasznai Gíta. A válasz az, hogy a megközelítések pompásan kiegészítik, gazdagítják egymást, és ami ebből kijön, az nem jazzes pop (legalábbis ahogy azt elképzelni szoktuk), inkább érzékeny, míves, jó ízléssel összerakott art popnak mondanám. (Basszusklarinét és basszusgitár is megszólal több dalban.)

Krasznai Gíta szépen és áttetsző tisztasággal énekel, ami jól illik az olyan elemelt szövegekhez, mint például a Borostyáné. Viszont nem tudja érzékeltetni a nyitó Hangulatjel ambivalenciáját, vagy Tandori Dezső Képlet című versének („Nem csak a totál semmi van, nem csak a semmi van totál”) játékos egzisztencializmusát. Lehet, hogy nem is akarja, mindenesetre az éneklésmód és a mondanivaló jobb összehangolásával a jövőben még jobb zenéket várhatunk Krasznai Gítától. 

Előadó: Krasznai Gíta

Cím: Füstjel

Kiadó: szerzői kiadás

Megjelenés: 2021. április

Műfaj: art pop

Kulcsdal: Borostyán

6,5/10

Rónai András

Krasznai Gíta a Facebookon.

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.