Rekordokat döntöget Olivia Rodrigo Driver's Licence című száma, és ezzel áttört a tini "hálószobapop" - ami szomorú, sebezhető, őszinte és egyáltalán nem akar felnőtt(es) lenni, vagy az igazságot metaforákba burkolni.
A Driver's Licence a - megjelenésekor 17 éves - Olivia Rodrigo debütáló dala, de persze nem a semmiből ugrott egyből a Billboard Hot 100 és több más slágerlista élére és döntött meg stream rekordokat: az énekes-színésznő korábban több Disney-sorozatban is szerepelt. A szám sikeréhez zenéje és szövege mellett hozzájárult az a pletyka is, hogy a benne szereplő ex egy másik Disney-színész, Joshua Bassett.
A szám sikere nyomán a Guardian izgalmas cikkben vette végig, hogy mi a jellemző a mai tinipopra - amit nemcsak hogy tinik hallgatnak, hanem jellemzően tinik vagy huszonévesek énekelnek, főként nők, nem-bináris és queer előadók. (A cikk nem használja a bedroom pop címkét, de sok más helyen így nevezik a jelenséget.) Énekes-dalszerzők mellett a Driver's Licence producere és (Olivia Rodrigo mellett) társszerzője, Daniel Nigro is megszólal (amúgy 38 éves), továbbá egy major A&R-osa és egy feminista zenetudós is.
A mai tinipop fő jellemzőit tekintve éles ellentéte akár a néhány évvel ezelőtti tinipopnak is. A dalok jellemzően szomorúak, de ez nem tör ki nagy drámában, sokkal inkább visszafogott, befelé forduló dalokról van szó. Nemrég az empowerment volt a fő jelszó - akkor a Driver's Licence videója bizonyára úgy ért volna véget, hogy a női főhős úgy dönt, hogy nincs neki szüksége a csalfa srácra, és elautózott volna frissen megszerzett jogsijával a naplementébe. Most viszont a realizmus és a törékenység vállalása a legfontosabb.
Egy 23 éves dalszerző szerint a "hamis boldogság és a végső kétségbeesés" (avagy a Soundcloud rapperek nihilizmusa) között "most sokkal több árnyalat jelenik meg"; a sötétség a zenében már nem azt jelenti, hogy "reménytelenség, halál", hanem "kisebb, árnyaltabb fájdalmakról" van szó.
Ezeket a fájdalmakat a lehető legpontosabban kell megjeleníteni. Míg a popzenében sokáig az volt a siker receptje, hogy az érzelmekről kicsit homályosan, metaforikusan kell szólni, hogy minél több hallgató ráismerhessen a maga történetére, és úgy érezhesse, a sztár helyette beszél az ő érzelmeiről, most specifikusan, vagy legalábbis felismerhetően az előadó saját, személyes valóságára kell utalni. Amiben persze felismerhetjük a közösségi média hatását - és nincs nagyobb bűn ebben a világban, mint ha valakiről kiderül, hogy nem autentikus. A realizmus ebben a megközelítésben azt jelenti, hogy ellen kell állni annak a kísértésnek, hogy az ember az online nyilvánosságban tökéletesnek mutassa magát. (A realizmus megjelenik abban a gyakori témában is, amikor a lírai én egy hozzá közel álló személyt vigasztal a dalban, úgy, hogy közben nem kínál neki "hamis reményt".)
AZ EGYIK LEGNAGYOBB HATÁS NEM MEGLEPŐ MÓDON BILLIE EILISH. ŐT ITT MUTATTUK BE
Nem meglepő, hogy ezeknek a jellemzőknek a nagy része visszavezethető a járványra és az általa okozott válságra, illetve arra is, hogy a lelki egészség körüli nyilvános diskurzus előtérbe került az elmúlt néhány évben. De ha a világ állapota nagy hatással is van a mai tinikre, a dalokban nem jelenik meg az, hogy emiatt dühösek lennének, illetve politikai változásokat követelnének. Ha elégedetlenek is a politikai történésekkel, úgy érzik, hogy nincs lehetőségük arra, hogy beleszóljanak, mi történik, ezért a reakció a szorongás.
Nagyon érdekes az, ahogy az új tinipop a felnőtté váláshoz viszonyul. Ennek csak az egyik oldala a szex. "Korábban a fiatal énekesnőket vagy a 100%-os szexualizáltság irányába tolták, vagy teljesen letiltották őket erről a témáról" - mondja az egyik megszólaló dalszerző. "Utóbbiak aztán gyakran 180 fokos fordulatot vettek". Most a szexualitás területén is a sebezhetőség megmutatása a fontos. Illetve a halasztás: a felnőtt élet már nem vonzó, inkább félelmetes. A jellemző énekstílusban is fellelhetők a "gyerekes" jegyek.
A szexhez való viszony áttételesen is megjelenik a feminista zenetudós szerint abban is, ahogy a dalok kerülik a nagy drámákat. "A dalszerkezetben alkalmazott módszerek a feszültség felkeltésére és feloldására" egyfajta kódok arra nézve, hogy hogyan értelmezi a társadalom a szexuális vonzalmat és a hódítást. A Driver's Licence kerüli ezeket az eszközöket; a dal statikussága azt mutatja, hogy "változik az a narratíva, amit követve a szexualitást megéljük."
ÁTTEKINTÉS A MAGYAR TINIPOP TÖBB ÉVTIZEDÉRŐL
Zeneileg mindebből az következik, hogy az emberi hang és a szöveg kerül a dalok középpontjába. A kíséretnek elsősorban ezt kell szolgálnia. A maximalista, telített hangzás helyett az éneknek nagy tért engedő alapokra van szükség, amiben kevés, jól megválasztott hang éri el a hatást. Bár sok szempontból radikálisan más a mai tinipop, valójában konvencionális értelemben "szép dalokat" akarnak írni a mai tizen- és huszonévesek.
(A Driver's Licence Magyarországon nem ért el akkora sikert, mint sok más országban. A Spotify heti toplistáján az első és második hely között mozog, de például a YouTube heti chartján a 12. volt a legjobb helyezése.)
