Nagyon fiatalon is lehet jubilálni: februárban volt két éve annak, hogy a most 17 éves Billie Eilish O’Connell kiadta Bellyache című dalát, ami meghozta számára a nemzetközi áttörést. Kevesen tudják azonban, hogy a világ egyik legtöbbet emlegetett tinijének első száma már 2015-ben debütált Soundcloudon, és hogy az Ocean Eyes-t, ahogy a mai napig minden slágerét, valójában nem ő, hanem a bátyja írja. Hogyan jutott a durcás tinédzser a testvére lepasszolt dalaitól a Forbes legfontosabb 30 alattiak listájának az élére? Miért írt zenét az Oscar-díjas Roma című filmhez, és mitől lett milliók példaképe úgy, hogy nyíltan gyűlöli a zeneipart és korosztályának popsztárjait? Márciusi fókusztémánk: YouTube-lányok vs hiphopcsajok, Erdős Viki cikke az első nagylemezét ma megjelentető Billie Eilish-ről a Recorder magazin friss, 70. lapszámában jelent meg.
Billie a Los Angeles-i Highland Parkban született és él a mai napig színész-zenész-szövegíró szüleivel és 21 éves bátyjával, Finneas-szal, aki hasonlóan fiatalon kezdett dalokat írni, mint világhírű húga. Bár az otthonából kiindulva sokan elkönyvelték egy gazdag LA-i fruskának, aki jó dolgában nem tud magával mit kezdeni, a környék, ahol él, az elmúlt években kezdett csak elit negyednek számítani. „Nem volt valami klassz felnőni itt, mára megváltoztak a körülmények. Gyerekkoromban a lövöldözések itt hétköznapi dolognak számítottak” – mesélte egy interjúban az énekesnő, aki alig volt tízéves, amikor bátyja átalakította a szobáját egy kicsi házi stúdióvá. Otthona nemcsak az alkotótere volt, magántanulóként természetes volt számára az, hogy szülei és testvére példáját követve művész vált belőle. „Mindig énekeltem, dúdolgattam, kitaláltam dallamokat, azt hittem, ez mindenkinél így működik. Az, hogy magántanuló voltam, nagyban hozzájárult a szakmai megítélésemhez – másképpen én sem vettem volna magamat komolyan.”
Finneas O’Connell tinédzserként a Glee-ben tűnt fel, és további kisebb sorozatszerepei mellett folyamatosan dalokon dolgozott. The Slightlys nevű együttesével megjárta a Balcony Tv-t, és komplett filmzenéket is szerzett. 2014-ben írta Ocean Eyes című dalát, amely alternatív indie zenekarának túlságosan érzelgős lett, így megmutatta az akkor 13 éves húgának. Billie ekkoriban táncolt és légtornászkodott, nem énekelt, és a bátyját is meglepte, hogy milyen mély érzelmeket váltott ki belőle a szerelmes dal. „Sokan, főleg az idősebbek kérdezik, hogy mit is tudok én a szerelemről? Én most érzem először, amikor ők már réges-régen azt sem tudják, milyen az. A felnőttek hozzá vannak szokva ahhoz, hogy összetörik a szívüket, fáj nekik és egyszerűen csak meg akarnak halni, de a fiatalabbaknak ez teljesen új, és egészen szörnyű.” Az Ocean Eyes 2015 őszén került fel a Soundcloudra, és Billie néhány héten belül már az Interscope Records kötelékében is találta magát, azokkal az előadókkal, akikért maga is rajongott. A dalt azóta több mint 130 milliószor streamelték, és a mai napig közel 93 milliószor kattintottak rá a YouTube-on.
Billie Eilish - Ocean Eyes:
Billie generációjához hasonlóan zenei mindenevő, idő- és térbeli kötöttségek nélkül hallgat mindent. Legnagyobb kedvenceinek a Beatles-t és Avril Lavigne-t tartja, illetve az Arctic Monkeys és a Strokes zeneileg kevésbé, inkább szövegvilágukban hatottak a lányra. Elektropopos, hiphopos hatású dalainak középpontjában generációjának állandó szorongása és megfelelési kényszere áll, na és persze az állandó szívfájdalom, ami nélkül nincsen sláger. Nem egyedül szomorú, a dalokat a mai napig ketten, bátyjával együtt szerzik. Ha dalainak mélységéről és depresszív hangulatáról kérdezik, a válasza egyszerű: „A világ szar, híresnek lenni meg szívás.” Bemutatkozó, don't smile at me című EP-jének promóciójakor persze kicsit más volt erről a véleménye, erre kihegyezve készített vele videót 2017-ben és 2018-ban a Vanity Fair. A két felvételt, melyben egy év különbséggel ugyanazokat a kérdéseket teszik fel neki, egymás mellé helyezték, és drámai zongorajátékkal festették alá. A rosszul megvilágított, 2018-as kiadásban kócosan, smink nélkül, mint akit megrágott és kiköpött a szakma, állt kamera elé. A kisfilmet ő maga is rettentően manipulatívnak és hatásvadásznak tartja, az interjú megjelenése után amúgy teljesen felhagyott a kommentek olvasásával az összes közösségi felületen.
A negatív kommentáradatot vitathatatlanul nem a tehetsége és sajátos vizualitása váltja ki, sokkal inkább fiatal kora, és nem éppen nőies öltözködése. „Folyamatosan kapom a beszólásokat, hogy csak egyszer öltöznék úgy, mint egy lány, viselnék szűk ruhákat, akkor sokkal szebb lennék és jót tenne a karrieremnek is.” Billie igyekszik példát mutatni és generációjának hangjaként viselkedni minden helyzetben. Kampányol a 18 éves szavazási korhatár csökkentése mellett, és állítása szerint semmi sem teszi annyira boldoggá, mint amikor a kortársait tüntetni látja. Az, hogy rajongótáborával együtt nő fel, megadja neki a lehetőséget arra, hogy élményeit és nézeteit első kézből ossza meg a tinédzserekkel. Igazi újgenerációs popsztár ő, vagyis nem pusztán bulizik és énekel, hanem a társadalmi szerepvállalás is a kommunikációjának a középpontjában áll.
Január elején azok is megjegyezték Billie Eilish nevét, akik már elmúltak húszévesek, és nem csak a szerelemről és a csalódásokról akarnak dalokat hallgatni. A Netflix gigászi Oscar-díj kampányának részeként Alfonso Cuarón mozija, a Roma által inspirált dalokból jelenik meg album, amihez a dalokat maga a rendező hagyta jóvá. Billie kapott az alkalmon, miután meghallotta, hogy nem angol nyelvű film nyerte a Golden Globe-díjat, megnézte a Romát, és megszületett a When I Was Older, aminek a címe utalás a mozi egyik karakterének Pepének a filmbéli szövegére. A mozi ihlette szerzemény kiábrándult, nagy terekkel bíró dal, aminek a zenéjét most is a bátyja, Finneas rakta össze, és nagyon jól jött a Netflix kampányához, mivel a tinédzserek mellett ezt már a harmincas-negyvenes zenerajongók is megosztották, méltató cikkek tucatjai születtek róla a legnívósabb zenei szaksajtóban.
Az Oscar-díjas Roma trailere:
Úgy tűnik, ezzel az egyetlen dallal már sikeresen lépett át a tinisztár státuszából a felnőttek világába, bár még csak 17 éves. Igaz eddigi dalaitól sem különbözik nagyban a When I Was Older, legalábbis hangzásában nem üt el a 180 milliós nézettség felett járó when the party's overtől vagy a Khaliddal közösen előadott, a YouTube-on majdnem 280 milliószor elindított lovelytól.
Billie Eilish - lovely:
Eddig csak a digitális térben létezett, de elképzelhető, hogy március 29-én megjelenő, when we all fall asleep, where do we go? című első nagylemeze sok rajongója számára az első fizikai formátumban megvásárolt album lesz. Európai turnéját egy észak-amerikai koncertsorozat és masszív fesztiválszezon követi, fellép az ausztriai Frequency-n, augusztus 20-ai prágai koncertjére pedig öt perc alatt fogytak el a jegyek. Elmondása szerint az élő koncertek és a rajongókkal való találkozás az, ami a sok negatívum mellett a szakmában tartja, erről többször is beszélt interjúiban, és arról is, mit gondol a zeneiparról. „A zeneipar egy undorító dolog, de ha nem ezt csinálnám, valószínűleg nyomorult lennék, hiszen ez az, amire egész életemben vágytam. 17 vagyok, bármikor újrakezdhetem, a korom a legjobb kifogás. Lehet rajtam röhögni és trollkodni, de amíg én keresek pénzt, turnézom körbe a Földet és kapok ingyen cipőket, szerintem mindenki más csessze meg.”
A marketingszakmában a legtöbben már hánynak az influencer szótól, de Billie Eilish pont azt mutatja meg, amiért nehezen megkerülhetők, és ami pozitív bennük. Nem a mai slágereket koppintja, a maga feje után megy, simán beleáll társadalmi kérdésekbe, képviseli a rajongóit és a generációját, és ami a legfontosabb, megmutatja, milyen az, amikor nem az idősebbek gyártják a zenét a tiniknek, hanem ők maguk vállalják mindezt az új technológiák kínálta lehetőségeket kihasználva. Így aztán nem Billie könyörög a kiadóknak vagy a showbiz képviselőinek felületért, hanem ők könyörögnek neki, hogy általa és vele elérjék azt a generációt, amelynek tagjai nem elérhetők a hagyományos módszerekkel, hanem maguk választanak az internet adta kínálatból. Ezért lehet, hogy simán kimondhatja, mit gondol a zeneiparról vagy az őt körülvevő világ képviselőiről, a rajongóit maga szerezte, nem tartozik értük lojalitással senkinek. Ezzel persze nincs egyedül, egy csomó fiatal sürgölődik a zenei piacon, akik többnyire teljesen más tartalmú és minőségű zenével, de a saját pályájukat építve legfeljebb csak igénybe veszik a hagyományos zenei csatornákat, de nem azok diktálnak nekik. Finneas O’Connell és húga, Billie Eilish valamibe nagyon beletalált a minimálisra csupaszított hangzással, amiről ugyan nem tudni, hogy meddig lesz elég, de az már most látszik, hogy a zene, Billie egyénisége és a mellé rakott, sokkolónak szánt képi világ túlmutat a tinik önsajnálatra alapuló közönségén.
Erdős Viki
Vajon a világ hány toplistáját fogja vezetni Billie Eilish ma megjelent, When We All Fall Asleep, Where Do We Go? című albuma?
