Bár mi már összeállítottuk a 2020-as zenei toplistánkat, az év utolsó hónapja tartogat még jó néhány zenei csemegét. Megnézzük, milyen lemezeket érdemes bekészíteni a – virtuális vagy tényleges – karácsonyfa alá. Érkezik Miley, nagyban debütál a rap Joan Jettje, mindent maga csinál Paul McCartney, és még 2021-re is kitekintünk egy jelentősnek ígérkező hiphoplemezzel. Ez a cikk először a Recorder magazin 83. számában jelent meg.
Miley Cyrus: Plastic Hearts (november 27.)
Miley már sok-sok átváltozáson ment keresztül karrierje során, tinisztárból lett korhatáros provokatőr. Az új stúdiólemezre állítólag Britney Spears és a Metallica hatott leginkább, ami érdekes kombó, főleg ha megspékeljük a közreműködőkkel, csupa női idollal (Joan Jett, Stevie Nicks) és Billy Idollal. A beharangozók már tuti remek diszkós elektropop-slágerek. (A magazincikk még a lemez megjelenése előtt született - szerk.)
Rico Nasty: Nightmare Vacation (december 4.)
A 23 éves marylandi MC-t a legizgalmasabb feltörekvő, underground női rapperek között tartjuk számon, nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a cukormázas mixtape-ek és a kemény, dühösebb hangzású EP-k után milyen hangnemet üt majd meg debütáló stúdióalbumán. Az mindenesetre tuti, hogy magabiztosságban továbbra sem szenved hiányt a rap Joan Jettje.
Sigur Rós: Odin’s Raven Magic (december 4.)
Nehéz megállapítani, létezik-e még voltaképp a Sigur Rós, a 2000-es évek egyik legnagyobb hatású posztrock-zenekara: a fő négyesfogatból ketten maradtak, a hírekbe pedig szexuális zaklatási üggyel és adócsalással kerülnek be, semmint zenéjükkel. Most egy 2002-es szimfonikus koncertjüket adják ki – jó lesz ismét hallani a falsettós, filmzenés izlandiakat.
Gustave Tiger: Gustave Tiger II. (december 4.)
Jó sűrű évet zár egyik kedvenc neopszichedelikus-posztpunkos hazai formációnk, a Gustave Tiger a 2016-os Chaste and Mystic Tribadry után kapásból dupla albummal jelentkeznek. Ha csak az első korongból indulunk ki, amelyen a korábbiaknál több goth-ot és szintit kevertek a rockos-punkos-slágeres zenei stílusjegyeikbe, igencsak sokszínű anyagnak nézhetünk elébe.
The Postal Service: Everything Will Change (december 4.)
Sajnos már szinte biztosra vehetjük, hogy a Death Cab For Cuties-os Ben Gibbard és Jimmy Tamborello indietronika-duója örökre egylemezes zenekar marad. (Az az egy lemez, a Give Up 17 év távlatából sem öregedett.) A 2013-as visszatérő turnén készült koncertfelvétellel vigasztalódhatunk: DVD-n ugyan már láthattuk, de digitálisan most jelenik meg először.
The Avalanches: We Will Always Love You (december 11.)
Az ausztrál zenekart sokáig úgy tartottuk számon, mint a banda, akik 2000-ben kiadtak egy lélegzetelállító, kísérleti hangmintakollázst, aztán se kép, se hang. 16 évvel később mégis kaptunk egy folytatást (Wildflower), most pedig a rekordgyorsasággal befutó, dögösnek ígérkező harmadik nagylemez szuper élő vendégekkel és néhai legendák hangmintáival emeli a tétet.
Paul McCartney: McCartney III. (december 11.)
Két évvel az általunk is nagyon szeretett Egypt Station után az ex-Beatle ezúttal messzire nyúl vissza az időben, egész pontosan első két szólólemezét folytatja laza 40 éves kihagyással. Közös bennük, hogy a zenészlegenda játszik minden egyes hangszeren, azért is, mert a koronavírus-járvány alatt, karanténban születtek az új dalok. Maccában nem lehet csalódni.
Travis Scott: Utopia (2021 eleje)
A 2018-as, sztárparádés, ambiciózus Astroworld nagyot robbant a hiphopban, és kitermelt egy gigaslágert is (Sicko Mode), így még nagyobb várakozás előzi meg a jövő év elején érkező folytatást. A két kislemezdal csak fokozza a türelmetlenségünket, különösen a parádés videóval megtámogatott, basszusnehéz, gonosz Franchise, M.I.A. fergeteges verzéjével.
szerző: Huszár András
