Nézőként sokszor nem is tudjuk, mennyi munka van abban, hogy egy jelenet hosszú időre megragadjon bennünk, és mi kell ahhoz, hogy egy filmzene önálló életre keljen. Az idén első alkalommal megrendezett BLEND szakmai konferencián zeneszerzők, rendezők mesélték el, mikor és mitől működik igazán jól együtt a mozgókép és a zene.
„Lehet észrevétlen, csak a film ritmusát elősegítő, és lehet, karakteres, felismerhető is a filmzene; valahol a kettő közötti egyensúlyt érdemes megtalálni” – mondta el a film és zene kapcsolatára fókuszáló BLEND konferencia egyik kulcsmondatát Reisz Gábor filmrendező, aki egyben a VAN Filmzenekar tagja is. A Dalszerző Expo nyitónapján megrendezett, a Hangfoglaló Program és a Magyar Nemzeti Filmintézet Fast Forward Programja szervezésében megvalósuló BLEND beszélgetésein, workshopjain ugyanis a zörejezéstől a klasszikus filmzenén keresztül egészen a soundtrackek összeválogatásáig minden részletre kiterjedő képet kaphattunk a két művészeti ág közös munkáiról.
A BLEND-et életre hívó hiány is azt mutatta, hogy mély szakadék tátong a két művészeti ág szakmabelijei között. Kevés az olyan közös tér, ahol nyílt diskurzust és képzést kaphatnak az iparági szereplők, és ahol együttesen határozhatják meg kölcsönös igényeiket és preferenciáikat.
A beszélgetések egyik kulcsgondolata volt, hogy jó filmzene csakis akkor jöhet létre, ha a rendező és a zeneszerző között tiszta és őszinte a kommunikáció. „Nekünk a bizalom a legjobb múzsa” – mondta a témában az Oscar-díjas rövidfilm, a Mindenki zeneszerzője, Balázs Ádám. Fontos az is, hogy a filmesek pontosan adják át az elvárásaikat a zeneszerző felé, még akkor is, ha nincs zenei képzettségük. A jó filmzene ugyanis az adott jelenet szolgálatában áll, annak hatásait kell felerősítenie vagy épp visszafognia. „Ha megnézed a Sicariót, több jelenetben is autók vonulását nézzük egy drónfelvételen keresztül. De Jóhann Jóhannsson fenyegető, baljós zenéje miatt az egész felvétel más értelmet nyer és izgalmassá válik” – jellemezte egyik kedvenc filmzenéjét Zomborácz Virág, az Utóélet és az Egynyári kaland rendezője.
A BLEND vendége volt Kle Savidge music supervisor (a filmek, sorozatok zenéinek kiválogatásáért felelős szakember) is, aki korábban többek között a Tomb Raider és a Brooklyn mozifilmeken dolgozott. Savidge azt hangsúlyozta, hogy a film alkotóinak hamar, lehetőleg már a forgatókönyv elkészültekor be kell vonnia a zenéért felelős szakembereket a készítési folyamatba, mivel a dalok jogosítása hosszú, sok türelmet igénylő folyamat. Savidge szerint a karakterrajzok, a film cselekményének időpontja is mind-mind segít az oda passzoló dal kiválasztásában. Szerinte egy music supervisornak vagy zeneszerzőnek hosszú távon kifizetődő olykor kisebb költségvetésű, színvonalas projekteket is elvállalnia, hiszen egy-egy erős munkakapcsolat sokat érhet. Savidge egy listening session keretében beküldött dalokat is értékelt filmes szempontból, így a legközelebbi munkái során már rengeteg hazai vagy régiós zeneszám közül is válogathat.
A cikksorozat a Hangfoglaló Program együttműködésével készül.
