Albumpremier! Blahalouisiana: Minden rendben

Két évvel ezelőtt, illetve másfél évvel a cím nélküli debütalbum után jelent meg a Blahalouisiana második lemeze, a remek Alagutak, fények, nagymamád jegenyéi. A zenekar azóta apránként csepegtette a soron következő, szám szerint harmadik nagylemez előfutárait, először a Nem vagyok egyedül klipjével, aztán a 2018-as nyár sűrű fesztiválszezonját vicces formában megörökítő Nekem az nem eléggel, végül a Testemnek, ha engedem időcsavaros videójával. Most pedig megérkezett a Minden rendben címet viselő új LP. Premier!

Míg az előző sorlemez a felnőttkorba lépés érzelemvilágát járta körbe szövegeiben, addig a Minden rendben két angol és nyolc magyar nyelvű dala kitágítja mindennapi szorongásaink kereteit: az egyéni sorsdilemmákban, út- és kiútkeresésben már egy traumatizált ország, sőt, bolygó képe rajzolódik ki; az egyedüllét és otthontalanság kérdései merülnek fel, de azért nem uralkodik el a kilátástalanság a lemezen.

A Minden rendben április 28-a és május 6-a között lett felvéve Prágában, a Sono Records stúdióban, producere ezúttal is Ligeti Gyuri volt; a felvétel során nem használtak számítógépet, analóg módszerrel vették fel és masterelték a lemezt. Jancsó Gábor basszusgitáros-dalszerző így mesélt nekünk a lemez születéséről: „Úgy érzem, ez egy kompromisszummentes lemez lett, amelyre büszkék lehetünk. Talán ez a legjobb szó, hiszen egy albumot csak abbahagyni lehet, befejezni nem igazán… mindig elvehetnénk, beletehetnénk még egy vokált, gitárt, stb. De azt hiszem, összejött egy olyan anyag, amire büszkén mondjuk: ez a Blahalouisiana most. Ami talán újdonság volt, legalábbis nekem mindenképpen, az a zongorával való ismerkedésem, zongoratanulásom az elmúlt két évben: most már nem mindegyik dal gitáron született, éppen ezért nagyon izgalmas volt számomra a dalszerzési folyamat. Szaja [Szajkó András] szövegei is máshogy hatottak, a lemezírás folyamán érettebben gondolkoztunk. Ligeti Gyurival a közös és baráti összhang nem változott természetesen, ez most is briliánsan határozta meg a lemez alapszíneit, amelyeket egy kedves prágai úriember, Milan Cimfe hangmérnök tett teljessé.”

LEMEZTÁSKA-ROVATUNK VENDÉGE: SCHOBLOCHER BARBARA

A zenei hangzás egységesen, sajátosan blahalouisianás, van benne groove-os diszkófunk, new wave-es/szintis és egy szál Fender Rhodesos/melankolikus szerzemény, a zárószám mintha még a Styx arénarockját is megidézné. „Valami nagyon minimális 80-as évekbeli behatást lehet érezni egy-két dalon” – fűzte hozzá Jancsó. – „Ez azért lehet, mert sok hasonló zenét hallgattunk a zenekari buszban az elmúlt másfél évben; talán ezért is került a Pont ilyen házra című dalba a Blaha története során először szintihang.” Az Engem is szélből fontról pedig a zenekar énekes-frontembere, Schoblocher Barbara ezt mondta: „Különleges érzés volt felénekelni ezt a dalt. Olyan érzelmi skálát élhettem át, ami addig ismeretlen volt a számomra. Bár falak választottak el minket a stúdióban, mind a hatan úgy lélegeztünk együtt, mint azelőtt soha. Azt hiszem, ebben a dalban hallható a leginkább az, ahogy összeértünk, nem csak zeneileg, hanem főként emberileg.”

a lemezbemutató koncert október 26-án esedékes az Akváriumban, Facebook-eseményoldal 

és akkor hallgassuk meg a változatosság kedvéért ismét nagyszerű lemezt, a YouTube-playlist keretén belül a hivatalos klipek is megtekinthetők:

és a Spotifyon is itt van:

borítókép és fotó: Báthory Gábor Jim

a Blahalouisiana a Facebookon

A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.