A szlovákiai Pohoda minden évben dúskál a fenomenális fellépőkben, és ez a trencséni fesztivál idei, július11-től 13-ig tartó etapjában sincs másként. Hogy a széles választékból könnyebb legyen eligazodni, kiválasztottuk azt a tíz fellépőt, akit tényleg óriási vétek lenne kihagyni.
Meg kell becsülni, ha a The Roots a környéken koncertezik. A legendás philadelphiai hip-hop formáció 2009-ben leszerződött Jimmy Fallon késő esti talkshowjába házizenekarnak, azóta alig járnak turnézni, nálunk legutóbbi a 2012-es Szigeten csaptak egy szűkre szabott, de annál intenzívebb bulit. A teljes zenekarral, élő hangszerelésben előadott műsor több mint harminc éves karrier dalaiból táplálkozik, Black Thought pedig még mindig felülmúlhatatlan rapper.
Charlotte Gainsbourg-nak nem lehet a szemére hányni, hogy csak nepotizmusból csinált zenei karriert: a kezdőlökést még megadhatta, hogy az apuka, az a bizonyos Serge szerezte a lánya debütalbumának dalait, de a színésznőként is jelentős pályát bejáró Charlotte azóta is talpon van, 2017-es Rest című albuma már az ötödik, és kifejezetten erős, dögös anyag. A melanko-diszkófunkos, francia elektronikus zenei nagyágyúkkal készített dalok élőben is ütni fognak.
ÉLMÉNYBESZÁMOLÓNK A TAVALYI NAGYSZERŰ POHODA FESZTIVÁLRÓL
Egyszer már eltemettük a kalifornaiai kísérleti noiserap-zenekart, 2014-ben úgy tűnt, vége a dalnak, és esélyünk sem lesz többet elmenni egy koncertjükre. Szerencsére a szakítás nem bizonyult véglegesnek, MC Ride, Zach Hill és Andy Morin már a rá következő évben újra összeálltak, és azóta három nagylemezt jelentettek meg. Továbbra is feszegetik a zenei határokat, még mindig frissek, és ki tudja, nem oszlanak-e fel újra, jobb biztosra menni.
A keserédes, középtempós szerelmes elektro-dreampop népszerű svéd királynője tavaly megfordult a Sziget Fesztiválon, idén Trencsénig kell elzarándokolnunk, ha látni szeretnénk egy fesztiválon. Legutóbbi albuma, a 2018-as So Sad So Sexy ugyan vegyesebb fogadtatásban részesült, mint a Wounded Rhymes (rajta az I Follow Rivers világslágerrel) és az I Never Learn, de az énekes-dalszerző sokszor bizonyította, hogy el tudja varázsolni a közönségét.
A fiatalabbik – és dühösebbik – Gallagher-testvér szintén színpadra lépett a tavalyi Szigeten, úgyhogy tudjuk, mire számíthatunk a koncertjén. Például arra, hogy két legyet egy csapásra alapon Oasis-koncerten is részt vehetünk. És önismétléstől sem kell tartani: Liam a héten jelentette be, hogy szeptemberben kijön második szólólemezével, szinte biztos tehát, hogy sok új számot is hallhatunk majd, amik a 2017-es As You Were alapján csak erősíthetik a műsort.
A The 1975-öt kikiáltották már a világ legcikibb bandájának, a 2010-es évek nemzedéki formációjának, és külön cikkek fejtegetik, vajon hogy a csudába lehet ilyen sikeres egy nosztalgiafaktort csúcsra járató, a nyolcvanas évek popját modern köntösbe csomagoló fiúzenekar. De talán épp a retro-popos, posztmodern-ironikus hozzáállásban keresendő a csapat növekvő népszerűsége. Vagy csupán abban, hogy slágeresek és szórakoztatóak.
A tottenhami rapper 2007 óta nyomja az ipart a brit grime színtéren, elkanyarodott közben poposabb irányba is, majd vissza az utcára, munkájának gyümölcsét pedig az általunk is imádott, dühös, zaklatott Konnichiwa című albumával arathatta le 2016-ban, amiért David Bowie-t és a Radioheadet beelőzve Mercury-díjat is kapott. Ma már a sarkát tapossák a trónkövetelők (például Slowthai), de aki szereti a műfajt, annak ez kihagyhatatlan buli.
A kanadai (indie)rocksztárt valószínűleg nem kell bemutatni a hazai klubkoncertes és fesztiváljáró közönségnek, hiszen Mac DeMarco játszott már nálunk a Szigeten és az Akváriumban is – utóbbiról azt írtuk, frenetikus, őrült jó buli volt. (A Kuplungban még interjúztunk is vele.) Az énekes-dalszerző most Here Comes The Cowboy című albumát szállítja a szomszédba, ami csak címében country, műfajában a szokásos laza jangle pop.
A 29 éves londoni dalszerző-énekesnő finom, érzékeny soul-folk-r&b-popot játszik, eddig két lemeze jelent meg, a 2012-es Is Your Love Big Enough? és a 2015-ös Blood, mindkettőt több hazai előadó is felhozta Lemeztáska rovatunkban kedvenc lemezeként. Még egy ajánlólevél: 2014-ben három dalban is közreműködött Prince Art Official Age című stúdiólemezén. És aki még mindig bizonytalankodik, a Tiny Desk-koncertjéhez irányítjuk, amit 11 millióan láttak.
A fiatal londoni souljazz-folkpop mester kétszer is megtréfált minket, először 2012-ben, majd rögtön 2013-ban egészségügyi okokra hivatkozva fújta le Szigetes koncertjét. Pedig nagyon szeretnénk már látni élőben, hisz egy pofás debütlemezt követően 2016-ban olyan bitangerős albummal jött ki (Love & Hate), amiben a soulnagyágyúk direkt hatásán átlépve kiteljesítette széles érzelmi-zenei spektrumú világát. Idén ismét várjuk a Szigetre, meg persze a Pohodára.
A Pohoda fesztivál közzétette a teljes, helyszínek szerint kereshető line-upját és programtábláját az összes koncert időpontjával, a line-upot ITT, a programtáblát pedig ITT lehet átbogarászni.