Robyn: Honey (Lemezkritika)

Vége a bulinak, hajnalodik, vagy talán már másnap reggel van, megyünk hazafelé, vagy épp a munkába, de még dolgoznak bennünk a diszkóban megélt érzelmek, és így merengünk az élet értelmén. Na, ilyen a hangulata Robyn remek új lemezének, amivel nehezebb első hallgatásra megbirkózni, de érdemes kitartani mellette.

Kiadó: Konichiwa

Megjelenés: 2018. október

Stílus: poszt-diszkó

Kulcsdal: Baby Forgive Me

Nyolc évvel a dicsőséges Body Talk után az új lemez úgy indul, mintha mi sem történt volna: hurrá, visszatért a magányos bulizás védőszentje! De sok minden változott, a svéd szintipop-királynővel is, velünk is. Már nehezebb meglelni az eufóriát a táncparkett melankóliájában, és a Honey sem adja magát egykönnyen. Fázósabb anyag, befelé forduló, (ön)reflektív dalokkal. Diszkó helyett posztdiszkó, a húszas éveink viharos érzelmei helyett a harmincasok csendes vágyakozása. Bölcsebbek lettünk? Talán.

8.5/10

Huszár András