Az 1987-es Az utolsó császár filmzenéjével Oscart nyert Ryuichi Sakamoto megunta a pocsék háttérzenét, és maga válogatta össze, mi szóljon a kedvenc éttermében.
Tipikus dolog, hogy beülünk egy kávézóba vagy egy étterembe, mondjuk dolgozni, tanulni, vagy akár randira, és minden szuper lenne, ha nem vennék el az életkedvünket a háttérben szóló, rettenetes tucatzenék. Jó esetben frissebb műanyag slágerek, általában inkább kilúgozott liftzenék, jellegtelen smooth jazz kompozíciók és unalmas musical-feldolgozások szoktak duruzsolni, és rendszerint csak idő kérdése, hogy meghalljuk a Despacito taktusait is, ötvenedszer. Ebből lett elege a japán származású, New Yorkban élő fantasztikus zeneszerzőnek, Ryuichi Sakamotónak is, amikor kezelésbe vette kedvenc manhattani törzshelye, a Kajitsu zenei kínálatát. A séf belement abba, hogy Sakamoto állítsa össze az étterem playlistjeit.
„Valami elképesztően borzasztó volt a háttérzenéjük” – mesélte Sakamoto. „Rémes brazil popzene, ősrégi amerikai folk, meg némi jazz – például Miles Davis – váltakozott.” Saját szerzeményeket nem tett fel a lejátszási listára, és mellőzte a kézenfekvő számokat is. Bizonyos előadók jelenléte így sem meglepő, a Pat Metheny Grouppal vagy Thelonious Monkkal vélhetőleg más elegáns éttermekben is találkozhatunk, bár Sakamoto kevésbé ismert dalokat keresett tőlük. Nils Frahm instrumentális szerzeményeit is a villacsörgés mögé lehet képzelni. Az Aphex Twin, az Oneohtrix Point Never, Colin Stetson, John Cage vagy Jóhann Jóhannson dalai viszont már merészebb választások, de nagyon jól működnek így együtt.
CUNAMI-ZONGORA ÉS HARC A RÁKKAL: SAKAMOTO FILMJE
Sakamoto korábban szerzett már zenét nyilvános terekbe – egy tudományos múzeumba meg egy tokiói reklámügynökség irodaépületébe –, ám eddig csak családtagoknak állított össze mások szerzeményeiből playlisteket. Ryu Takahashi producer segítségével évszakonként tervezik változtatni a lejátszási listákat, és a Kajitsu tulajdonosának új éttermeibe is kaptak már ugyanilyen kurátori felkérést. A zeneszerző Bernardo Bertolucci mellett dolgozott José Carrerasszal, a dalai lámával, Brian Enóval és David Byrne-nel, Yellow Magic Orchestra nevű zenekara az elektronika úttörője volt, ő komponálta a Leonardo DiCapriónak Oscar-díjat hozó A visszatérő szívbemarkoló zenéjét, és színészkedett David Bowie oldalán.
A lejátszási lista a New York Times jóvoltából felkerült a Spotifyra, így mostantól akár a saját reggelink, ebédünk vagy vacsoránk színvonala is meredeken emelkedhet majd.
