Lemeztáska és albumbemutató – Palma Hills

A Face Today néven 2012-ben alakult, 2014-ben feltűnt székelyudvarhelyi gyökerű, egy időben Kolozsváron működő indie-, garázsrockzenekar időközben névváltáson esett át, tavaly óta Palma Hills-ként léteznek (magyarradaros bemutatkozásuk itt) és ezen a néven jelentették meg most remek bemutatkozó albumukatt, a Beyond The Hills-t. A kvartett mesél a nagylemezről és előtte a basszusgitáros, Siklódi Bátor még kedvenc lemezeiről és az őket ért inspirációkról is beszél Lemeztáska rovatunkban.

Első zenei emlék

Körülbelül 8-10 éves lehettem amikor az idősebb unokatestvéreim által megismertem a Linkin Parkot és rövid időre rá nagyon meg is fogott. Konkrétan a torzított elektromos gitár verte le a fejem. Nekem újdonság volt ez a fajta zene, mert a családban nem hallgattak ilyesmit és lényegében minden zenét, amit ismerek egyedül kellett felfedeznem. Emiatt irigylem is azokat az ismerőseimet, akik már gyerekkorukban a nagy öregek zenéjén szocializálódtak.

Első lemez (kazetta), amit saját pénzből vettél

Linkin Park, Hibrid Theory (2000) és Meteora (2003) című lemezei voltak ezek cd-n. Már az idejét sem tudom, hogy mikor hallgattam utoljára őket bárhol is, de akkoriban elég rendesen végig mentem rajtuk a discmanemmel.

Zene, ami zenélésre inspirált

Kisvárosban nőttem fel, ide minden nehezebben jut el és ahogyan már mondtam, jó ideig hiányzott a megfelelő alapozásom is. Ha ez a kérdés arra utal, hogy milyen zene/zenekar miatt kezdtem el gitározni akkor nem tudnék rá választ adni, maximum annyit, hogy a 90-es évek pop-punk bandái voltak az elsők tizenéves koromban, amiket hallgatva különbnek tudtam érezni magam, mint a tömeg, aki az éppen aktuális trendre rázza.

Meghatározó koncertélmény

A Kasabian 2011-es Félsziget Fesztiválos koncertje az egyik legkellemesebb ilyen jellegű emlékem, mivel nagyjából kedvenc zenekaromként tartom számon őket és felfoghatatlan volt testközelből látni azokat az arcokat, akiket egészen addig csak interneten láttam. Emlékszem, hogy Sergio Pizzorno vagy három méter magasnak tűnt a színpadon. Ezen kívül talán a legprofibb koncert, amit láttam eddig az a Foals tavaly augusztusi Budapest Park-os koncertje volt. Fontos emlékként él bennem még a Queens Of The Stone Age, a 2014-es Szigetről és az Allah Las, akit múlt nyáron láttam az A38-on.

Hatások a zenekar indulásakor

A zenekar indulásakor eléggé az amerikai college zenére voltunk ráflesselve. Nagy hatással voltak az Amerikai Pite szerű filmek zenéi abban az időszakban (ez olyan 2009-2010 környéke). Szerencsére azóta sikerül nívósabb zenekarokat is megismerni, de ami akkor legjobban érdekelt az a Sum41 volt. Hosszú ideig az volt a kedvenc bandám, így nagyon érdekes érzés volt múlt nyáron ugyan abban az idősávban fellépni a Szigeten, egy kisebb színpadon, amikor ők a Main Stage-en. Nem hallgattam már évek óta őket, de azért elmentem volna megnézni. Éppen ezért, ha valaki azt mondta volna tizenéves koromban, hogy majd amiatt nem tudok elmenni Szigeten a koncertjükre, mert épp a saját koncertemen kell jelen legyek, szerintem szembe röhögöm, olyannyira hihetetlenül hangzott volna.

Kedvenc magyar lemez

Szégyen vagy sem, nehéz erre választ adnom, mert kevés magyar bandát tartok számon a kedvenceim közt, viszont azt mondanám, hogy Kistehén, Elviszlek magammal (2012). Nem ragoznám túl a dolgot, ez a kedvenc magyar zenekarom és ezen a lemezen sok olyan dal van, ami a „tehenet” bevéste az emberek emlékezetébe.

Kedvenc magyar dal

Kistehén, Ha sírok. Hogy miért? Mert mindig megmosolyogtat a szövege. Konkrétan felnevettem amikor először hallottam. Tudom, hogy ez szubjektív de hogy lehet ilyen jó szöveget írni? Azóta tudom, hogy addig nem fogunk magyar nyelven írni amíg legalább meg nem közelítjük ezt. Ha pedig nem ez a dal, akkor a Feri elvitte a kabátom, szintén a jópofa dalszövege miatt. Egyszerűen zseniális.

Kedvenc erdélyi zenekar

Hogy őszinte legyek, a régi bandákból egyet tudnék megnevezni, azt viszont nem ismerem eléggé ahhoz, hogy ide sorolhassam. Magunkat meg nem mondhatom, szóval: The Nobody Elses. Ügyes gyerekek azok.

Kedvenc garázsrock-lemez

Nem tudnám pontosan megmondani, hogy hol vannak ennek a műfajnak a határai, pedig régóta úgy gondolom, hogy ez áll hozzám a legközelebb. The White Stripes Elephant (2003), Black Lips Arabia Mountain (2010).

Kedvenc pszichedelikus rock lemez

Mindenkori legnagyobb kedvenc a The Jimi Hendrix Experience, mindhárom lemeze (Are You Experienced?, Electric Ladyland és Axis: Bold As Love), bár ezeken nem feltétlenül a psy jellem a legerősebb, de abból a korszakból valók. És akkor már megemlíteném a Jefferson Airplane Surrealistic Pillowját is (1967). Ami pedig kortárs: Black Angels Phosphene Dream (2010), Indigo Medow (2013).

Kedvenc blues-rock lemez

Számomra a blues-rock műfaj két meghatározó figurája a The Black Keys és azok a zenekarok, amiben Jack White főszereplő (The Raconteurs, Dead Weather). Igen, pont ők :). Persze nem állítom, hogy nem létezik ezeknél jobb, régibb, blues-rockabb. Tehát akkor: The Black Keys Rubber Factory (2004), Attack & Release (2008), Brothers (2010) és a Dead Weather Horehound (2009) lemeze, ami sokáig a „numero uno” volt a fejemben. Az a jó bennük, hogy visszanyúlnak a rockzene gyökereihez, organikusak és élő hatásúak. Ez a blues-rock, nem?

Minden idők legjobb lemeze

Beatles, Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band (1967). Szerintem a legprofibb lemez, amit ember ezen a földön összerakott, úgy koncepció, mint innováció szempontjából. Elképesztő, hogy a maga korában összehozták ezt olyanra amilyen. Még akkor is ha Beatles és nagyjából ők találták ki (nálam) a könnyűzenét. Elejétől végéig egy nagy utazás, amire sokszor beruccantam már de úgy érzem, hogy sosem tudnám megunni, mert rengeteg minden van benne és gyakran fedezek fel újdonságokat, még többszöri meghallgatás után is. Mivel, nem tudnék itt úgy mondani valamit, hogy ne hagyjak ki semmi fontosat, ezért muszáj megemlítenem a Dark Side Of The Moont (1973) is. Nyilván ez a legközismertebb Pink Floyd-lemez, de lehet, hogy ez nem véletlen. Elviszi az ember Holdig és vissza. Ráadásul annyira tisztán szól, hogy ennél tisztább csak az a csend lehet, ami odakint a nagy semmiben körülvesz. Emellett meghatározó személyes élmények sokasága társul hozzá esetemben.

Lemezgyűjteményed legkülönlegesebb/legértékesebb darabja

Szomorú tény de lemezgyűjteményem elég silány darabszámot tudhat magáénak, viszont reményeim szerint ezen a jövőben változtatok majd. Amit rengeteget hallgattam és az első adódó alkalommal be is szereztem az a Queens Of The Stone Age …Like Clockwork (2013) című lemeze. Melankolikus hangulatú, de ettől függetlenül a kedvenc QOTSA-lemezem.

Olyan zene, ami nagyon elüt a stílusodtól, mégis nagyon szereted

Az utóbbi években sokakat megragadott a techno-hullám, főleg felénk. Sőt, még a magamfajtához is elért ez a típusú elektronikus zene. Nemrég voltam egy Andrey Pushkarev nevű orosz dj buliján Kolozsváron, az eléggé letaglózott. Biztosan vannak nála magasabban jegyzett szereplői is a műfajnak, de nem tudnék mást megnevezni.

Bűnös zenei örömöd

Oasis. Most a sok hipszter-palánta biztosan neki fog fújjolni. Tisztában vagyok vele, hogy rém egyszerű szerkezetű dalaik vannak és sok mindenkinek bántja a csőrét, hogy ezzel milyen magasra kúsztak. Nekem személy szerint Liam Gallagher hangja az, amitől érdekes tud lenni a zenéjük.

Zene, amitől boldog leszel

Önmagában a zene boldoggá tesz, de ha ki kellene emeljek egy dalt, ami mindig felvidít akkor a Black Rebel Motorcycle Club Shuffle Your Feet című dalát mondanám.  Ezen kívül, The Growlers Going Gets Tuff dalát kell itt megemlítenem, mivel legkedvencebb dalomként tartom számon egy ideje. Olyannyira, hogy erre kelek minden reggel az utóbbi félévben és nem, nem fogom emiatt megutálni.

Zene, ami elgondolkodtat

Könnyebb volna olyat mondanom, ami nem gondolkodtat el, de akkor legyen ez is Pink Floyd és Beatles. Nem tudom megunni és mindig gondolkodóba ejt az, hogy mennyivel jobb zenészek ők, akik még a számítógép létezése előtt megtudták teremteni azt a hangzást, ami még ma, a technológia korában is a zene alapjául szolgál jobb helyeken. Tame Impala zenéje is gyakran elgondolkodtat. Nekem ők a 21. század Beatles-e.

Kedvenc zene utazáshoz

Amire megszámlálhatatlanszor utaztam már az a Kasabian Kasabian (2004) lemeze. Amit szintén idesorolnék az egy Kontakton nevű, magyar producer Delta (2015) lemeze. Jó pár kilométert megtettünk már úgy, hogy közben ez szólt. Teljesen véletlenül botlottunk bele az arcba, aki összerakta ezt a zenét, egy pesti koncert előtt. Lemezt cseréltünk egymással és azóta nagyokat trippelünk a zenéjére. Amennyiben olvasod most ezt: köszi utólag is!

Kedvenc zene szexhez

The Jimi Hendrix Experience jöhet bármilyen mennyiségben. Sőt az én esetemben ennél jobb választás nem is létezik. Részletekbe nem megyek bele, de mondjuk úgy, hogy nagy kedvencnek számít.

Kedvenc szombat esti bulizene

Ha abból kellene válogatnom, amit itt nálunk a vadkeleten szembe loccsintanak az emberrel szombat esténként a legtöbb szórakozó helyen, akkor Aviciitől a Wake Me Up lenne a legjobb opció. Ezeket igyekszem elkerülni, bár elhihetitek, hogy nagyon nehéz. Viszont fénykorunkban a legnagyobb vadulások a Limp Bizkit My Generationjéhez fűződtek. Kissé prosztó, de még múlt Szigeten is belefutottunk a Tribute Stage-nél. Jó vót!

Kedvenc vasárnap reggeli pihenős zene

Nincs feltétlenül naphoz/napszakhoz kötött zeném, de ha nyugizni akarok akkor Allah Las, The Growlers vagy Mystic Braves zenekarok diszkográfiái. Vagy éppenséggel King Gizzardra is tudok pihenni. Ugyanakkor, Black Lips jöhet minden mennyiségeben. Nyugtatja az idegeimet, bár ez a körülöttem élőkre nem biztos, hogy igaz.

Kedvenc friss, idei lemezek

Mivel 2017-ben még nem jött ki semmi olyan, ami megragadott volna, megengedem magamnak, hogy itt a tavalyi évben megjelentek közül válasszak. King Gizzard & The Lizzard Wizzard, Nonagon Infinityje (2016) egyértelműen ide sorolható. Végre egy kérdés ahová nem adok egynél több választ! Azért ez, mert eszméletlen energia és adrenalin van benne és ezt elég ügyesen hozzák élőben is. Innovatív, egyedi a hangzása és nagyon ütős számok vannak rajta, bennük rengeteg információval. Csak találgatni tudnék, hogy mit nyomnak ezek az arcok, hogy egy ilyen színvonalú anyagot adtak ki.

a zenekar jelenleg Erdélyben koncertezik (február 10. Sepsiszentgyörgy, február 11. Brassó) Magyarországon legközelebb április 1-én Szegeden lépnek fel, Facebook-eseményoldal

itt pedig a friss nagylemez, a Beyond The Hills, aminek elindítása után/alatt olvasható, ahogyan a zenekar mesél is a debütálásról: 

A lemezanyagról is a basszusgitáros, Siklódi Bátor beszélt a Recordernek. „A lemez dalait még 2015 nyarán kezdtük el összerakni. Legkorábban az Undone, a Fear és a Swingland című számok születtek meg. Van két dal, ami már korábban is létezett. Egyik az Elevator, amit még 2013-ban raktunk össze, de úgy gondoltuk, hogy némileg újra gondolva egész másképp is megszólalhat, így adtunk neki még egy esélyt. A másik, az előző EP Missing Home című dala. Nagyjából ugyanez a helyzet ezzel is. Jellemző ránk, hogy sokat ülünk a saját szerzeményeinken mielőtt azok nyilvánosságra kerülnének. Ez amiatt van, mert eléggé kritikusak vagyunk magunkkal szemben, úgyhogy bízom benne, hogy végül sikerült minőséget produkálni. Másrészt, azért is telt el ennyi idő az első dalok születése és a lemez megjelenése közt, mert az alkotási folyamat során, rendre magasztosabb célokat tűzünk ki, amiknek aztán igyekszünk megfelelni, de van, hogy ez további fejlődést igényel, úgy egyénenként, mint a teljes zenekar tekintetében.”

Bátor a névváltásról is mesélt: „fontos lépés volt a lemez elkészülte előtt a 2016 januárjában történt névváltásunk. Szükségesnek éreztük, mert a korábbi nevünk egyáltalán nem reprezentált már bennünket. Én konkrétan kényelmetlenül éreztem már magam, amikor a zenekarom nevét kérdezték tőlem és lássuk be, úgy elég nehéz építkezni, hogy az első dolog, amivel szembe találja magát valaki/bárki a bandával kapcsolatban, az hibádzik. Úgy éreztük, hogy a lemez előtt még nem késő ezt meglépni. Emiatt jött a Palma Hills. Ezt viszont magyarázni szerettük volna egy picit (pláne mivel első lemezről van szó), ezért találtunk ki egy olyan lemezcímet ami visszavezethető a névhez is. Sokan kérdezték, hogy mit is jelent a Palma Hills. Röviden, egy idilli szép hely a védelmet nyújtó dombok mögött, ahová kizárólag jó arcok járnak, jól érezni magukat. Egy afféle Woodstock, csak annál utópisztikusabb. A lemez dalai a dombokon túli történet aláfestő zenéi. Ez volna a “Beyond The Hills” egyik értelme. A másik pedig, hogy aki kíváncsi a névváltás miértjére, annak annyi a dolga, hogy meghallgassa a lemezt és abból lejön neki, hogy mennyit változtunk a kezdetektől, vagyis későn érő kölyök korunk óta, amikorról származott a mára magunk mögött hagyott nevünk. A zenekar tagjait lehet dombokként/hegyekként értelmezni és az elkészített anyag lehetővé teszi, hogy "mögénk" tekintsen az érdeklődő.”

A zenei hatásokról már fent is volt szó, így „a zenei hatásokba nem mennék bele mélyen, mert pluszban még túl sok mindent fel kellene sorolnom. Röviden, megmaradtak azok a hatások, amik a már korábban kiadott EP-ken is érezhetőek, de lényegében egy csomó mindent „újrahasznosítottunk” ami azóta ért bennünket, hogy komolyabban elkezdett érdekelni a zene. A lemez dalainak nagy része a székelyudvarhelyi próbatermünkben született. A felvételek a budapesti Origo stúdióban készültek és ahogyan azt már korábban is tettük, a Parazolos Beke Istvánt kértük fel, hogy felügyelje a lemez felvételeit. Fontos volt számunkra, hogy egyben játszunk fel mindent, amit csak tudunk, hogy a dalok jobban tükrözzék az élő koncertek hatását. Így visszatekintve is sokkal büszkébb vagyok rá, mintha egyesével felsávoztuk volna az egészet. Az által elveszett volna az az emberi tényező (a hibáinkat is beleértve) ami majdhogynem alapszükséglet ebben a műfajban. Igyekeztünk, a lehetőségeinkhez mérten, a legkevesebb szintetikus megoldáshoz folyamodni. Emellé társul néhány átkötés, ami teljessé teszi a lemezt. Szükségesnek tartottuk őket, hogy a sztori kerek legyen. Ezeknek a közjátékoknak - amiket nagyjából egyenlő távolságra helyeztünk el egymáshoz képest - az elkészültekor már jóval több software-es elemet engedtünk meg magunknak, mint a konkrét felvételénél. Emiatt van egy kettőssége a lemeznek.”

Palma Hills Facebook-oldal