PUF, Kispál, Tankcsapda + Nyers vs. Lagzi Lajcsi, Jimmy, Pataky + Szandi. Alterrock csomagturné és mulatós roadshow. Rock és mainstream rendszerváltó kísérletek. Lukács László egy srácról énekelt, aki előveszi a pisztolyát. Zámbó Jimmy tényleg elő is vette. A Hazudós zenekarok- és Dáridó-turnék története Fábián Titusz írásában.
1995-ben volt pár fontos koncert Magyarországon. Augusztusban fellépett például a Népstadionban a Rolling Stones. A Nagy Generáció megkapta azt a bulit, ami már régóta kijárt neki. A dalszerzőket is megihlette az esemény. „Ha mégis jön a Rolling Stones, gyere majd el, ne maradj el…” – énekelte Horváth Charlie, amikor kikerültek a plakátok. A Stones előzenekara a Takáts Tamás Dirty Blues Band volt, külön számot írtak a buliról. „Demszky a színpad mögött sorban állt, a Földes Laci a Jaggerre várt, és szállt a hír az éteren át, hogy mi játszunk majd ott, hogy keletről is lesz egy zenekar, akiket a Stones is látni akar, és magyarul tombol a stadion, mert csak mi játszunk ott, meg a Rolling Stones!”
Tavasszal négy magyar underground, alternatív zenekar, a Kispál és a Borz, a Pál Utcai Fiúk a Tankcsapda és a Nyers, közös sportcsarnok-, fesztivál turnéra indult az országban. Korábban nem volt még ilyen próbálkozás itthon. Ez már a jövőt képviselte a befejezett múlttal szemben. Leskovics Gábor 29, Lovasi András 28, Lukács László 27, Czutor Zoltán 26 éves volt 1995-ben. A Tankcsapda három lemezen volt túl, a Kispál és a Borz négyen, a Nyersnek egy demókazettája jelent meg addig. Legnagyobb névnek az ötalbumos, 12 éve működő, egykori Lyuk-legenda Pál Utcai Fiúk számított. Közös volt a négy zenekarban, hogy vidékről származtak és 1995-ben már mindannyian multikiadónál voltak (a PUF az EMI-nál, a Kispál a Polygramnál, a Tankcsapda a Warnernél, a Nyers a BMG-nél.) A Pál Utcai Fiúk kicsit már túl volt karrierje csúcsán, a másik három banda épp oda igyekezett.
Lovasi szerint egy közös Tankcsapda-Kispál fotózás utáni kocsmázás során jött a turnéötlet. „Beszerveztük még a PUF-ot, hozzánk csapódott előzenekarként a Nyers is, valószínűleg a kiadó tolta őket. Bár lehet, hogy a Pécs-Debrecen-Szeged-Szigetszentmiklós tengely tetszett meg nekünk: éljenek a vidéki rockerek, fuck-ya!”
„Már régóta a levegőben lógott ez a dolog” – nyilatkozta Leskovics Gábor 1995-ben. „Lovasival már régen beszéltünk ilyesmiről. Két éve pedig a Tankcsapdával is megismerkedtünk. Most jött el az idő, amikor mindenkinek illik a programjába. Vidékiek vagyunk, ez mentalitásban is tükröződik. Egyik zenekar sem töri magát, hogy a rock hazai körforgásába bekerüljön, ez ad egyfajta függetlenséget nekünk.”
HA 1995 MAGYAR POPTÖRTÉNETÉT FOGLALJUK ÖSSZE, EZ A TURNÉ KÖZPONTI HELYEN SZEREPEL.
Kémeri Péter, a Tankcsapda akkori menedzsere szerint az volt a cél, hogy a zenekarok kitörjenek a klubszférából, eljussanak helyekre, amiket egyedül nem tudnának megtölteni. És hogy a bandák saját közönsége megismerje a másik két zenekart is, újabb rajongókat szerezzenek. A turnét Gerendai Károly egyik első vállalkozása, a Central Station szervezte. Kémeri úgy emlékszik, a cég egy szakmai konferencián alakult Hajdúszoboszlón, amelynek az volt a célja, hogy próbáljanak utat törni a „rendszerváltó” zenekaroknak. „Szerettük volna, ha az akkori nagyok, például az Edda, a P. Mobil mellett a fiatal csapatokat is megismeri a közönség.”
Hogy ki találta ki az elnevezést, arra mindenki máshogy emlékszik. „Rengeteg vicces név felmerült az ötödik-hatodik korsó után, végül az én ötletemet fogadták el a srácok a kocsmai keresztelőben: a Hazudós Zenekarok Szpartakiádja nevet kapta ez az egyedi vállalkozás.” – mondja Lovasi 2014-ben megjelent biográfiájában. „A Hazudós Zenekarok nevet magam találtam ki. Úgy emlékszem, Lovasi Bandi a „kaki-pisiszex turné” nevet adta munkacímnek, de végül sikerült őt meggyőznünk, hogy mindenki jobban jár, ha marad a hazudós név” – így Kémeri Péter, idén megjelent, Sa-rockba szorítva című könyvében. „Az elnevezés onnan jött, hogy a zenekarok dalszövegei és az egész miliő, ami őket körbe veszi, végső soron csak egy show, amely nem mindig az igazságról szól. A dalszövegek sem mindig fedik az igazságot, sok túlzás is elhangzik bennük” – folytatja. „A Hazudós Zenekarok Szpartakiádja valójában az őszinte és kőkemény rock parafrázisa akart lenni. Halál a kamuőszinteség szánalmas pózára, éljen a tisztességes hazugság, hülyítsük végre nyíltan egymást” – emlékszik vissza Lovasi.
A Hazudós Zenekarok Versenyének tíz állomása volt. A koncertek este hétkor kezdődtek, minden banda egy-egy órát játszott, a belépőjegyek 500 forintba kerültek. A fellépési sorrend kapcsán voltak viták, végül úgy egyeztek meg az együttesek, minden helyszínen az játszik utolsónak, akinek ott a legnagyobb tábora van. Az első fellépő persze mindig az előzenekar Nyers volt.„A Hazudós zenekarok turnéjába valóban úgy csöppentünk bele, hogy az akkori kiadónk, a BMG, egészen pontosan az A&R emberük, Földes Zoltán befizette a Nyerset valahány állomásra. A nézők akkor még figyeltek az előzenekarokra is, mi pedig mindent elkövettünk azért, hogy legyen is miért figyelni. Szerintem a Nyers a valaha volt legnagyképűbb zenekar volt a magyar popszcénában. Legalábbis úgy csináltunk. Merthogy álszerénység dolgában senkit – még az akkori főzenekarainkat sem – tudtuk felülmúlni és ezt már az elejétől fogva láttuk, úgyhogy inkább a rock and rollhoz méltó harsány és pofátlan ellenkező utat választottuk. Pontosan ugyanannyira állt távol tőlem a Hazudós zenekarok életvitele, gondolatisága, muzikalitása, mint a P. Mobilé, vagy éppen Korda Gyurié” – mondta Czutor Zoltán a Recordernek (lent a Nyers).
„A fesztivál időnként a róla tudósító újságírókat is hazudóssá tette. Az egyik cikkben például az volt olvasható, hogy sorsolással döntenek a fellépők sorrendjéről. A szegedi buli előtt bemondták, hogy a mai koncert elmarad, mert a zenekaroknak nincs kedvük játszani, inkább mennek haza tévét nézni. Ezek persze nem voltak igazak, de időnként ki kellett találni hangzatos sztorikat a médiának, mert őket nem feltétlenül érdekli az, ha valami önmagában sikeres” – idézte fel Kémeri Péter. „Lukácsékkal megegyeztünk még a legelején, hogy csak és kizárólag demagóg hülyeségeket fogunk mondani a nyilatkozatainkban, amikről egyértelműen ki kell derülnie, hogy hazugságok” – így Lovasi András.
A turné a soproni Volt fesztiválon indult, 1995. április 15-én. Itt mutatták be a sajtónak Lovasi dalszöveg-könyvét is. A Nyersnek is volt mit bemutatnia, 1995 tavaszán jelent meg első lemezük, az Elmúltak a buta zenék, nekik külön kapóra jött a lehetőség. Még úgy is, hogy a lemez címén sokan megsértődtek, főleg metálos körökből, kapott is a zenekar fenyegető üzeneteket. „Mivel mindenkinek odamondtunk valamit, így nyilván sorra került a már akkor is rém anakronisztikusnak számító true-metál zene is, ami 10-15 éves múltjával éppen kifakult és kiüresedett már annyira, hogy kínos proliságon kívül legfeljebb fingszagot árasszon. Ezt nem hallgattuk el interjúinkban sem, de annak ellenére, hogy az egész Nyers zenekar szegedi, lakótelepi proli és parasztgyerekekből állt, valamiért szükségesnek érezte a Metal Hammer újság, hogy lekaraktergyilkoljon bennünket. Ezt tulajdonképpen el is érték. A dumájuk az volt, hogy a Nyers utálja és lenézi a vidéki metálosokat. Ami nem csak azért volt aljas hazugság, mert mindannyian vidéki metálosok voltunk, hanem azért, mert a zenehallgatókat sosem bántottuk, csak a zenék íróit, előadóit és kiadóit, de leginkább magukat a szégyenletes műveket” – idézte fel Czutor Zoltán.
A hatodik állomáson, a májusi debreceni koncerten természetesen a Tankcsapda volt az utolsó zenekar. A kézsérüléssel bajlódó Kispál András helyett itt Lukács és Lecsó ugrott be gitározni a Kispálba, Lovasi kérésére pedig húszforintosokat dobáltak be a nézők a színpadra. A szekszárdi bulin 1200-an voltak, itt a Tankcsapda A legjobb méreg című számát adták elő a fellépők együtt a színpadon. A júniusi Pecsás koncerten a Népszava újságírója a Nyerst a „magyar Red Hot Chilli Peppersnek” titulálta és kiemelte Kispál András gegjét, „aki összedolgozta a Smoke On The Watert és a Mekk Mester zenéjét.” A beszámoló szerint itt a Tankcsapda aratta a legnagyobb sikert. A veszprémi bulin Kémeri összeverekedett egy punkkal, aki Buzsik dobját kezdte szétdobálni, mert nem volt neki elég a ráadás. A Hazudós Zenekarok koncertturné július 7-én a Mezőtúri Sör- és Rockfesztiválon fejeződött be.
„Kellett egy kis idő, amíg összerázódtunk. Kisebb káosz volt az elején, közben a cuccal is ismerkedni kellett… De a szekszárdi koncert már olyan jól sikerült, hogy beszartunk. Az első két koncert tényleg nehezen ment, de aztán voltak kirobbanóan jó bulik, mint például a veszprémi vagy a miskolci” – emlékezett vissza Lukács egy Metal Hammer interjúban.
„Nem sikerült rosszul a turné, de a nagy üzleti bumm elmaradt. Az volt a tétje, hogy meg tudjuk-e sokszorozni a nézőszámainkat. Nem kellett szégyellnünk a végeredményt, átlagosan ezer néző előtt játszottunk, azaz komoly tömegek mozdultak meg a nevünk hallatán, de a sokszorozás nem jött össze, hiszen akkoriban a Kispál egyedül is képes volt bárhol hat-nyolcszáz nézőt összehozni. A Tankcsapda némileg csalódást okozott számunkra a turné során, metálszív ide, rock a nevem oda, az egy szem dobos, Buzsik kivételével kurvára nem tudtak bulizni. Lukács Laci aranyos, szerethető fiú, jópofizott, barátkozott, mindig arról beszélt, mekkorákat fog majd bulizni a koncertek után – aztán rendre lelépett” – nosztalgiázott Lovasi.
A Pál Utcai Fiúknak (fent) a turné előtt két évvel, 1993-ban jelent meg új lemeze, a Szerelemharc. Lecskovics Gábor a készülő új anyagról is beszélt egy beharangozó interjúban. „Idén meg kellenie jelenni még egy stúdiólemeznek, amire szerződésünk van. De nem akarunk rohammunkával kiadni lemezt. Vannak félig kész nóták, de nincs kész egy egységes anyag. Ha kiadunk egy lemezt, akkor az legyen teljesen kész. Egyébként már tavasszal ki kellett volna adni egy lemezt, csak nem érett még meg a dolog” – nyilatkozta a Rockinformnak 1995 áprilisában. Az albumból azonban nem lett semmi. Csak egy válogatáslemez jelent meg tőlük a következő évben. Új anyaggal csak 2000-ben jelentkeztek, hét évig vártak rá a rajongók. Több tagcserén étesett a zenekar, de ez sem hozta vissza azt a lendületet, ami a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján még megvolt. A zenekar lelassult, döcögött, elvesztette sztár-státuszát.
A Nyersnek 1996-ban jelent meg második lemeze, a Béna, de nem hozta meg a kívánt áttörést, Czutor felfüggesztette az itthoni zenélést és egy évre kiment Amerikába. „A turné alatt, illetve az azt követő hónapokban rögzült véglegesen, hogy „indie” formáció maradunk és lehetett tudni pontosan, hogy meddig terjednek a lehetőségeink. Talán ez volt a legfontosabb tapasztalat, ami miatt leléptem Amerikába. Nagyjából a mai napig az ottani élményekből, szakmai respektből élek. Ha az nem lett volna, az biztos, hogy éppen húsz éve nem is alkotnék.”
A Tankcsapda 1995. szeptember 7-én adta ki negyedik, Ember tervez című lemezét, rajta olyan slágerekkel, mint a Rock & Roll rugója, a Lopott könyvek vagy az Egyszerű dal. A Rock & Roll rugójához klip is készült. Akkoriban indult az MTV Europe helyén az első magyar zenei csatorna, a Top TV, Csiszár Jenővel, Rákay Philippel, Balázsy Pannával, Császár Előddel, Döglégy Zolival. Az adó felkapta a klipet, rendszeresen játszotta. Az Ember tervez lett a Tankcsapda első aranylemeze. Ősszel turnéztatták az anyagot, karácsonykor a Petőfi Csarnokban zenéltek, majd 1996 elején kiadták első koncertalbumukat. 1997-ben már joggal érezhették úgy, van olyan nevük, nimbuszuk, hogy bármit csinálhatnak. Még egy olyan lemezt is, amilyet szeretnének. Ez lett a Connector 567 album.
A Hazudós turné után Kispálék az olaszországi Bariban játszottak egy fesztiválon, ősszel kiadtak egy maxit (Fák, virágok, fények), és nekikezdtek az Ül című lemeznek, ami végül a következő év elején jelent meg. Decemberben a Láng Művházban adtak dupla évzáró bulit, a Heaven Street Sevennel, februárban pedig a Fővárosi Nagycirkuszba szerveztek akusztikus, csendes-ülős koncertet. Ez volt az alapítótag dobos, Brautigam Gábor utolsó koncertje a zenekarral. És a Kispál első korszakának vége.
De térjünk vissza 1995-re. A Hazudós turné július 7-én fejeződütt be Mezőtúrón. Egy hónap múlva már a Diákszigeten volt jelenése mindenkinek. A nagyszínpadon zenélt a Tankcsapda, a PUF és a Kispál és a Borz is, míg a Nyers a Rock Színpadon kapott helyet. Egyedül a Kispál volt főzenekar, este kilenc órától játszhattak. Ül című albumukról – bár a zenekar szerint is gyalázatosan szólt – hozsannázott a kritika. ’96 január elején, alig pár héttel a budapesti dupla évzárós buli után csurig telt házat csináltak az Almássy téren. „Reng a terem. Mintha minálunk igazi, népszerűvé fölküzdött punkzenkar híján a Kispál lenne a punkrevival élcsapata is: Greenday-pólós örjöngés a régi, tekerős dalokra” – számolt be Uj Péter a Wanted magazinban. Lovasiék joggal érezhették, nincs igazi riválisuk.
„A 90-es évek közepén kicsit úgy éreztük, elengedhetjük magunkat, nem kell görcsölnünk a lemez fogadtatásán, erősek a pozícióink, tét nélkül kisérletezhetünk. Ahogy az egykor LGT lemezcím mondta: Ellenfél nélkül… Tudom, ez ma őrületesen nagyképűnek hangzik, de a saját mezőnyünkben tényleg ott álltunk egymagunkban, nem láttunk potens vetélytársakat a pályánkon. A Quimby éppen bontogatta szárnyait, legfeljebb a Tilos az Á-ig jutottak el Tibiék, a Heaven Street Seven akkor alakult, a PUF a hiperprofi menedzselésnek köszönhetően korábbi népszerűsége töredékére esett vissza, a nagy öreg zenekarok, mint a Sziámi, az Európa Kiadó, a Happy Dead Band pedig szépen lassan kivéreztek. Olyan velünk együtt induló bandák, mint a Kézi Chopin, az Üllői Úti Fuck, az F.O. Sytem vagy az Aranyláz addigra fáradtak el és estek vissza. A metálban egy-két erős banda tartotta még magát, de őket az elektronikus zene vágta haza 97-98-ban, egyedül a Tankcsapda élte túl azt a hullámot. Ebben a közegben nem csoda, ha úgy éreztük, bármit csinálhatunk” – emlékezett vissza Lovasi a könyvében.
Lovasit és a Kispált a filmesek is felfedezték. Az 1997-es Csinibaba című film és Kicsit szomorkás című dal már országos népszerűséget és Friderikusz Show szereplést is hozott.
Lovasi András az ezredfordulón Jancsó Miklós Anyád! A szúnyogok című filmjében is szerepelt. A film végén a Ha az életben című dalt énekli, de megszakad a szám. „Fejezze be nektek a Lagzi Lajcsi!” – mondja kicsit durcásan Kapáéknak. És a számot tényleg Lagzi Lajcsi trombitálja el egy távolodó komphajón.
Az a Lagzi Lajcsi, aki a kilencvenes évek végén volt egy emlékezetes hármas turné egyik főszereplője.
ZÁMBÓ JIMMY ELKÉPESZTŐ LISTAREKORDJÁT A TANKCSAPDA DÖNTÖTTE MEG - MAJD' 13 ÉVVEL KÉSŐBB.
----------------------------------
A kilencvenes évek úgy indult, hogy Lagzi Lajcsi volt a kultúra legnagyobb ellensége. „Van úgy, hogy éjjel-nappal Webbert hallgatnék, vagy feltenném a H-moll szonátát... Nem, nem, soha nem lehet már túlharsogni őket, a szomszédot és Lagzi Lajcsikát!” – panaszkodott a Szomszéd énekel című slágerében Szinetár Dóra, még 1990-ben.
Ami azt illeti, tényleg nem lehetett túlharsogni. Az évtized közepére Lagzi Lajcsinak már mindene megvolt. Pénz, közönség, siker, aranylemezek. Már csak egy saját tévéműsor hiányzott. Ismerősével, Tolvaly Ferenc producerrel, üzletemberrel még 1992-ben tárgyalt erről. Ígéretet kapott, ha Tolvaly egyszer valóban tévés vezető lesz, csatornáján helyet kap a Dáridó. Tolvaly Ferenc 1997-ben a TV2 kereskedelmi csatorna vezérigazgatója lett.
A TV2 1997. október 4-én indult. És Lagzi Lajcsi tényleg kapott egy esélyt. Szilveszterkor tűnt fel a Dáridó először a képernyőkön. Az adásnak hatalmas sikere volt. 1998 májusától már önálló műsorként jelentkezett péntek esténként. És hamarosan dönteni kezdte a nézettségi rekordokat.
1998 őszén a TV2 egyéves lett. A csatorna ünnepeltetni, népszerűsíteni akarta magát, felkérték Lajcsit, szervezzen egy Dáridó-turnét az ország összes sportcsarnokába. Lajcsi először visszautasította a felkérést. „Amikor a többieknek elmeséltem, öcsémmel az élen azt mondták, ne legyek már hülye, ha ennyien néznek minket a képernyőn, akkor biztos sokan kíváncsiak ránk élőben is. Hát belevágtunk.”
És Lajcsi mert nagyot álmodni. Úgy döntött, Zámbó Jimmyel és Pataky Attilával csinálja meg a koncertsorozatot. Aminek félig hivatalos alcímét, a „Három Királyok Turnét” is maga találta ki. Mert Lajcsi a mulatós zene, Jimmy a popzene, míg Pataky a rockzene királya.
Mindegyik király szerepelt már korábban a Dáridóban. Jimmy a legelső adások sztárja volt. Lajcsi személyesen ment el hozzá Csepelre, hogy rábeszélje, lépjen fel műsorában. Még arra is rávette, hogy saját dalai mellett magyar nótát is énekeljen. Jimmynek csak annyi kívánsága volt, legyen mellette egy prímás is. Sánta Ferencet kérte, személyesen. Patakyt szintén Lajcsi indította el a dáridózás útján. 1997-ben – Jimmyvel együtt – ott volt Pataky Attila esküvőjén a Robinson étteremben, akkor hallotta az Edda-sztárt magyar- és cigánynótákat énekelni. Meggyőzte, hogy ezt az egész országnak meg kell mutatnia. Pataky meg is adta a módját. A győri cigányvajdától, Csintótól kért kölcsön másfél kilónyi arany ékszert a tévéfelvételre.
A három király mellett Szandi volt a hangulatfelelős. Ő is énekelt pár dalt, de fő feladata, afféle második műsorvezetőként, a közönség bevonása, szórakoztatása, ingerlése volt.
A hatvanállomásos monstre-turné lefedte az egész országot, a fővárost és minden megyét. Egy nap két show a környéken: egy délután négytől egy kisebb városban, a másik este nyolctól a megyeszékhelyen. Kizárólag sportcsarnokban. A belépők 1500 forintba kerültek, a technikai hátteret a TV2 adta: a küzdőtéren sörpadok, asztalok mellett lehetett fogyasztani. Slágerek, magyar nóta, operett és táncdal. Féktelen jókedv, fesztelen hangulat, önfeledt szórakozás, búfelejtés. Pajzán, parlagi poénok a színpadon. És speciális riderek: Lajcsiék a virsli és szendvics mellé 40 krémest is rendeltek az öltözőbe.
A közel háromórás show-t Lagzi Lajcsi és zenekara kezdte, aztán Szandi blokkja következett, majd Pataky Attila jött, végül Zámbó Jimmy zárta a műsort. A fináléban mind a három sztár, Jimmy, Lajcsi és Pataky is színpadra lépett, együtt énekelték el a Neoton Kell, hogy várj című slágerét.
Kell, hogy várj, Székesfehérvár 1998 október. A színpad előtt, baloldalt látható Jimmy testőre, Tóth Krisztián, aki könyvet is írt az énekesről:
Az országjárás előtt egy felvidéki városban próbálták ki a műsort Lajcsiék, hogy lássák, mi az, ami működik, és min kell változtatni. Szükség is volt erre. Adjuk át a szót Pataky Attilának: „Nem indult egyszerűen, a bemelegítő buli majdnem elmaradt. A beállásnál Jimmy meglátta a Lajcsi-féle szerény kis hangcuccot, és közölte, hogy már indul is hazafelé. Mást is mondott még, például, hogy a „dagadt” meg van bolondulva, amikor azt képzeli, hogy ő majd fellép egy ilyen hitvány énekcuccon, és egyébként is mindenki mehet a picsába. Mi tagadás, ha nem is túl gyakran, de Jimmynek azért néha igaza volt, mint például ebben az esetben is. Ominózus kijelentése közvetlenül a buli előtt hagyta el a száját, amit a közönség egy része is hallott. Lajcsi szinte remegett (talán még fogyott is néhány dekát) Jimmy felháborodását látva, és amikor a „király” elindult az autója felé, Lajos kétségbeesetten hozzám fordult segítségért. – Attila, könyörgöm, hozd vissza, totál telt ház van, és óriási balhé lesz, ha elmarad a buli! – nyöszörgött Lajosunk, és mit tehettem mást, Jimmy után iramodtam. Nem emlékszem már, pontosan mit mondtam neki, de hosszú rábeszélés után kellett rájönnöm, hogy nemcsak az Edda énekese és megannyi aranylemez birtokosa vagyok, hanem Bingó is. Ezt mindaddig nem tudtam, de Jimmy felvilágosított, hogy őrajta kívül az egyetlen Bingó vagyok a szakmában, és az ő szavaival élve „a többi mind köcsög.” A beszélgetés végén visszasétáltunk a halott sápadt Lajcsihoz, és indulhatott a buli.”
„A közönség elképesztő vehemenciával vetette magát az előadásba, megbocsátva a szerényen cincogó énekcucc, a halványan pislákoló lámpák és a díszletként eladott vászondarab (közepén egy száraz virágcsokor) hiányosságait. – Ezt megúsztuk! – ujjongott Lajcsi vidáman, pirospozsgás arccal a buli után. – Holnapra már jobb motyó lesz! – Ki mondta, hogy lesz holnap? – „nyugtatta” Jimmy a már amúgy is megviselt Lajosunkat, de mindhárman éreztük (más-más aspektusból ugyan), hogy óriási lehetőségek vannak még ebben a trióban.”
Talán még ők maguk sem tudták, mégis mekkora. A Háromkirályok turné a magyar poptörténet legsikeresebb országjárása lett. A közönség rajongása még a fellépőket is meglepte.
Pécsett az ügyeletes tűzoltó nem akarta engedni a fellépést, mert túlzsúfolt volt a sportcsarnok és még kint is ezren várakoztak, hogy bejussanak. „Minden állomáshelyen zsúfolásig volt telve a sportcsarnok. Ha késve érkeztünk, a főbejáraton kellett bemenni. A tömegben tolakodtunk, Jimmy és Lajcsi összemosolyogva mondták: - Úgy látom, a mai előadás érdektelenség miatt elmarad. – A közönség nevetett, alig várták, hogy elkezdődjön a műsor” – mesélte Tóth Krisztián, Jimmy egykori testőre. „Jimmyt mindenhol hatalmas ováció fogadta. Gyakran már azelőtt szétszedték volna, mielőtt egy árva hangot énekel a mikrofonba. Ügyelnünk kellett, hogy ne szabaduljanak el az indulatok. Akadtak pofátlanok is szép számmal. Valami helyi újgazdag atyaúristen mulatni akart. Kirángatott magával egy viszonylag dekoratív menyecskét a színpad elé. Senki nem szólt rájuk, de jelenlétemmel érzékeltettem, hogy nem színesen látom őket Jimmy közvetlen közelében. Széles mozdulattal kirántott egy ezrest a belső zsebéből és azzal a lendülettel felém dobta. Szerencséje, hogy nem talált el. Mereven elnéztem fölötte, mintha nem venném észre. Gondolatban azért rányomtam a fejére néhány kombinációt. A pénzt azonnal felkapta valaki.”
„A nyíregyházi buli után dedikálni készültünk, amikor a lassan kígyózó tömegben észrevettem egy fekete szoknyás, sötét kendős nénikét a sorban állók közt toporogni. Megkértem az előtte állókat, hogy engedjék előre az idős asszonyt, aki 70-80 éves lehetett, és eszébe se jutott volna előrefurakodni. – Tessék parancsolni, mit írhatok alá, - kérdeztem és máris nyújtottam felé a kezemet, hogy átvegyem tőle a cd-t, kazettát vagy üres papírt, hogy szeretettel aláírjam neki. A néni viszont semmit sem hozott magával, hanem egy meglepően gyors mozdulattal elkapta kinyújtott kezemet, az ajkához rántotta, és megcsókolta, mielőtt bármit tehettem volna. – Isten áldja meg érte, művész úr, ahogy elénekelte a Vén cigányt, azt úgy még senkitől nem hallottam ezen a földön! – mondta könnybe lábadt szemmel, és a következő pillanatban már el is tűnt a forgatagban” – emlékezett vissza Pataky Attila.
Sika, kasza, léc, diadalmenet Szegedtől Győrig, Bátonyterenyétől Balassagyarmatig. A salgótarjáni bulin Németh Lajos a TV2 időjósa is táncra perdült, a békéscsabai Dáridót maga Habsburg György tisztelte meg jelenlétével.
Jimmy Sopronban kitalálta, hogy gitáron fogja kísérni a zárószámot, a Kell, hogy várj című dalt. Nem volt gitár a környéken. Azt mondta, nem érdekli, szerezzenek neki egyet. Lajcsi talált valakit, de az nem akarta kölcsönadni a hangszert. Jimmy megkérdezte, mennyibe kerül. Elhangzott egy összeg, ő meg kifizette. Máshol az volt a baja, kollégái nem érzik át teljesen a finálét. Szám közben ráordított Lajcsira és Patakyra. „Hol a szíved, hol a szíved?! Több szívvel énekeld ezt a számot!”
„Még soha nem láttam itt ekkora tömeget, pedig megfordultam egy-két közönségsikert ígérő előadáson” – jegyezte meg a Békés Megyei Hírlap tudósítója a békéscsabai koncertről. „Lagzi Lajcsi humoros oldalát is megismerhetjük, amikor István öccsét bemutatja: Lagzi István tegnapelőtt múlt 131 kiló… Dől a nevetés.” Csabán volt játék is a közönséggel, jelentkeznie kellett a legidősebb és legfiatalabb jelenlevőnek, egy hároméves gyerek és egy hetvenöt éves néni kapott ajándékkazettát. Amikor Szandi lép a színpadra, a hangulat már „a tetőfokán áll.” Majd Pataky Attila következik, aki „berobban a színpadra, elmondja, hogyan kezdett el Lajcsi kérésére roma nótákat énekelni. Fekete szerelésben, fekete kalappal a fején belekezd egy magyar nótába. A közönség tombol.” Eközben Jimmy feszülten készül a színfalak mögött, idegesen szívja a cigarettákat, testőr figyeli minden lépését. Ő zárja a műsort, „a közönség őrjöng, még Lajcsi is táncra perdül egy csinos szőke fiatal hölggyel.”
Ezen a békéscsabai koncerten ott volt az akkor még csak szárnyait próbálgató Balázs Pali is. „Az volt az első és legendás Dáridó-turné, az úgynevezett „három királlyal”, Galambos Lajossal, Pataky Attilával és Zámbó Jimmyvel, valamint Szandival. A Dáridó ebben az időszakban volt a csúcsok csúcsán. Beültem a nézőtérre, és végigültem az estét. A korábbi sikereimnek a tízszeresét láttam viszont. A háromezer-ötszáz fős közönség konkrétan szétszedte a házat. A színpadhoz képest a legtávolabbi ponton ültem, és még külső szemmel is jó érzés volt látni azt az örömöt, boldogságot és extázist az arcokon, amivel a fellépőket fogadták. Természetesen szerettem volna én is ott lenni a sztárok között. Nagy vágyam volt, hogy egyszer én is ott szerepelhessek” – írja önéletrajzi könyvében. Mit tesz isten, pár év múlva már valóban Balázs Pali volt a Dáridó egyik sztárja.
A siker talán kicsit a fejébe is szállt mindenkinek. De legalábbis a két legnagyobb egónak. A Pataky Attila és Zámbó Jimmy közti súrlódásokat, majd ellentéteket Lagzi Lajcsi is egyre nehezebben tudta elsimítani. A produkció már konkrétan veszélybe is került Miskolcon.
„Éppen Miskolcra mentünk, ami ugye nagyon fontos volt Attilának, lévén miskolci származású. A koncert előtt betértünk egy étterembe, ahova Jimmy is megérkezett, majd a szokásos stílusában számon kért minket, hogy őt ki akartuk hagyni a kajálásból. Szó szót követett, Attila a végén odavágta neki, hogy aztán nehogy beégesse őt a miskolciak előtt. Na, több sem kellett Jimmynek, még hogy ő leégne valahol. Felhúzta magát, amire rátöltött még nem kevés whiskyt. A vége aztán az lett, hogy mindketten a maximumot hozták ki magukból, így kettőjük villongásából a közönség került ki győztesen. Ekkor azt hittem, minden rendben, nem folytatódik tovább kettejük vitája” – emlékezett vissza Lajcsi a Dáridó, és ami mögötte van című könyvben 2001-ben.
Nem így alakult. Az ellentétek csak ideig-óráig simultak el.
A buli után a miskolci szálláson folytatódott Jimmy és Pataky szópárbaja. Jimmy egyre durvább stílusban beszélt az Edda énekessel és családtagjaival. Az események annyira elfajultak, hogy Lajcsit felébresztette a szállásadó, jöjjön, mert nagy baj lesz. Neki valahogy sikerült elrendeznie a dolgokat.
Pataky Attila nem teljesen így emlékszik arra a bizonyos miskolci estére. „A cigi, a pia és a mit tudom én, mi (vagyis tudom, csak nem mondom) felőrölték Jimmy idegrendszerét…. Egy huszonnégy órás cigi, pia, nem eszem, nem alszom után még Jimmy kedvéért sem voltam hajlandó tovább „bulizni” és folytatni a nihilt, mivel már kurvára elegem volt az egészből. Felmentem szállodai szobámba, miután Jimmy közölte az ott maradó társasággal, hogy én is csak egy köcsög vagyok (a Bingó már a múlté), és én is elmehetek a picsába stb., stb. Én hallottam mindezt, amitől persze nem tudtam elaludni, és hajnal felé lementem a még mindig dorbézolók közé, hogy közöljem Jimmyvel, hogy szerintem derék őrangyala van, mert az adott helyen védi őt a vendégjog, de ha máshol lennénk, bizony szétütném azt a szép arcát, amivel megáldotta őt a Teremtő. – Nem kell téged bántani, kinyírod te saját magad! – vágtam a fejéhez, és nem gondoltam volna, hogy olyan rövid idő múlva ez be is következik. .. Ott és akkor ért véget a mi cimboraságunk Jimmyvel, és onnan kezdve csak a távolból figyeltem önpusztító életvitelét.”
(Négy éve egy tévéműsorban Pataky megint beszélt az esetről. Akkor azt mondta, azért kaptak össze, mert Miskolcon ő akart utolsóként fellépni Jimmy helyett. A négyoktávos Királynak nem tetszett a javaslat, elő is vette a pisztolyát….)
A történetnek azért volt folytatása, még a turnén, erről viszont Pataky és Jimmy sem beszélt. Csak Lagzi Lajcsi: „A dolog már odáig fajult, hogy egyikük sem akart a másikkal együtt fellépni. Pataky megunta Jimmy kötözködését, és megfenyegette, ha elhagyja a Miskolc-táblát, többé nem élvezheti azt a védelmet, amit az eddig nyújtott vele szemben.”
A következő állomáson Jimmy szinte azonnal elaludt az öltözőjében. Lajcsi odaállított két biztonsági őrt az ajtóba és kijelentette, óriási balhét csap, ha valaki felébreszti. Abban bízott, az énekes kialussza magát, és minden úgy folytatódhat, ahogy eddig. Pechjére Jimmy magától felébredt és kijött, pont akkor, amikor Pataky Attila megérkezett.
„Mintha mi sem történt volna, Jimmy odaszólt neki: „Mi van, vén fasz, hát te még élsz?” Pataky Attila nyelt egyet, és szó nélkül bement az öltözőjébe, ahova véletlenül Jimmy is benyitott. Valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy elsimíthatták volna nézeteltérésüket, ám Pataky kizavarta Jimmyt az öltözőből. Persze, óriási ordítozás lett a vége.” Végül a két sztár úgy döntött, Lajcsi kedvéért és a szerződésük miatt végigcsinálják a turnét. De többé nem szóltak egymáshoz.
És a turné végig is ment, soha nem látott sikerrel és bevétellel.
Zámbó Jimmy 1998 végén a Budapest Sportcsarnokban adott teltházas szuperkoncertet. Pataky Attila pedig két mulatós lemezt is kihozott gyorsan (Dáridó Pataky módra 1, és 2). Szilveszterkor a TV2 képernyőjén már megint együtt volt a nagy csapat, Nagy Natáliával kiegészülve. Lagzi Lajcsi továbbra is megállíthatatlan volt, a Dáridó minden nézettségi csúcsot megdöntött. 2000 márciusában Orbán Viktor miniszterelnök beszédét 330 ezren nézték, míg az egy időben sugárzott Dáridóra hárommillióan kapcsoltak. A Három Királyról még az Irigy Hónaljmirigy is csinált paródiát. Persze, azért nem túl cikizőst. Nekik is nagyon jól jött, hogy gyakran felléphetnek a műsorban.
A rivális RTL Klubnál összeült a válságstáb, de nem tudtak mit tenni ellene. „A Dáridó ki volt találva. Egy kövér trombitást beraktak pár kockás abrosszal leterített asztal közé, azt az érzetet keltve, hogy egy budai zöldvendéglőben vagyunk. Lajcsihoz passzolt ez a plasztik romantika…. a Dáridó volt a TV2 atomvillanása, ami elhomályosított minden más próbálkozást péntek este… A dagi trombitást képtelenség volt megállítani. Lajcsi jött, mint a lavina és betakarta a nézők nagy részét, mi meg álltunk és lestünk” – így Árpa Attila, az RTL programvezetője, akinek a feladata volt, hogy felhajtson egy műsort, ami felveszi a versenyt a TV2 mulatós-lakodalmasával, a „trombitás nézettségterminátorral.”
„Folyton nyaggattam a munkatársaimat, hogy mondjanak olyan műfajokat, amelyek itthon is működhetnek, mert már egyszer beváltak és hagyományuk is van…. Talán az operett – mondta valaki- Igen... az operett. Vidám is, népszerű is, zenés is meg énekelnek is benne. - Oké! Király! Operett! És ki a nagy ász az operettben? - kérdeztem. - Kálmán Imre - jött azonnal a válasz! - Rendben. Akkor szerezzétek meg a mobilszámát, felhívom, leszerződtetjük. Óriási csend az irodában, mindenki rám mered, hogy poén volt-e. Én meg némi ingerültséggel a hangomban kérdem: - Nem hallottátok, amit mondtam? Sze-rez-zé-tek meg a mobilszámát! Erre egészen halkan azt mondta valaki: - Attila... ez nem fog menni. - Miért? Már leszerződtette a TV2? - Nem. Meghalt. - Az pech! Pont most! - Attila! Kálmán Imre majd ötven éve halott.”
Kálmán Imrét már nem lehetett felhívni, Koós Jánost viszont igen. Frei Tamás volt a műsor producere, de a Koóstoló című műsor így is hatalmasat bukott. Aztán magát Zámbó Jimmyt csábították el Lajcsi mellől, önálló műsort ígértek neki. Jimmy a tárgyalások során egyszer még a pisztolyát is elővette, hogy nagyobb nyomatékot adjon az érveinek.
Jimmy a Péntek Esti Vigadó sztárja lett, Dalban mondom el címmel ment a saját blokkja. Népszerű volt, de Lajcsi rekordjait nem tudta megdönteni. A közszolgálati tévé közben Haumann Péterrel és Kovács Katival csinálta meg a Slágertévé című műsort, a Magyar ATV Fásy Ádámmal és a Fásy mulatóval szállt be a versenybe. Magyarország úgy mulatott, mintha nem lenne holnap. A Dáridó roadshow is évről-évre megismétlődött. Lajcsi a Romantic-ot, a Fiestát, Fekete Dzsonit, Balázs Palit, Komonyi Zsuzsit vitte magával. Népszerű rendezvények voltak ezek is, de a legendás első turné sikerét nem lehetett überelni.
Lagzi Lajcsi 2001-ben lovagkeresztet kapott Mádl Ferenctől. Zámbó Jimmy ebben az évben lőtte fejbe magát. És a kilencvenes évek, ha kicsit megkésve is, feltétlenül és visszavonhatatlanul véget ért.
Utórezgései még voltak. Jimmy halála után tíz nappal, pénteken, emlékműsort sugárzott róla az RTL klub. Mindenki azt nézte, az adás végre legyőzte a Dáridót. A temetését is közvetítette a csatorna, soha nem látott nézettséggel.
Zámbó Jimmy 15 éve halott. És legenda. Történetünk többi főszereplője életben van. Lukács László 2004-ben, Czutor Zoltán 2011-ben Artisjus-díjat kapott. Lovasi András 2010 óta Kossuth-díjas. Pataky Attila a legfrissebb kitüntetett, négy éve kapott lovagkeresztet. Leskovics Gábor soha nem kapott semmilyen elismerést. Lagzi Lajcsi idén már megjárta a börtönt és Mexikót is. És mostanában arról is szó van, hogy vissza kell adnia kitüntetéseit.
2009 végén a Gödörben koncertezett közösen az Isten Háta Mögött, a Subscribe és a 30Y. „Volt a kilencvenes évek közepén egy olyan turné, hogy Hazudós Zenekarok versenye. Talán valami efféle életérzés leporolásának szántuk ezt” – szól a buliról készült videó YouTube kommentárja.
És már kint vannak a plakátok, januárban hatalmas mulatós buli lesz az Arénában. Fellép Nótár Marytól kezdve Kis Grofóig mindenki, aki számít. Ott lesz Lagzi Lajcsi is, természetesen.
Fábián Titusz
fotók forrása: Bodonyi László: Zámbó Jimmy nem csak dalban mondja el... (EPS Trade, 2000), B. Molnár László: Dáridó és ami mögötte van (Hungalibri, 2001), Tóth Krisztián: Zámbó Jimmy testőre voltam (Százszorszép, 2001), korabeli Helllo, Wanted, Rockinform és Ádám magazinok
A Kispál a turné első állomásán, Sopronban:
a PUF ugyanitt:
Kell, hogy várj stúdiófelvétel. Playbackről megy, 0:45-nél van is egy kis baki: Jimmy azt hiszi, Lajcsi következik, rá is mutat, hogy ő jön. Kicsit későn veszi észre, hogy nem, és csak ezután emeli szájához a mikrofont. És legyint egyet a kezével, hogy bocs:
Pataky cigánydalokat énekel a Dáridóban:
Gálvölgyi János Dáridó paródiája:
és további fotókon a két turné főszereplőiről, először a hazudós zenekarok:
Kispálék:
Tankcsapda:
PUF:
Nyers:
Pataky Axl Rose-zal:
Jimmy a hetvenes években - és később: