EP-premier! Seaside: Unsaid, Unheard

2014-ben mutattuk be Magyarradarunkon a Seaside projektet, Garamvölgyi Dániel egyszemélyes formációját, amely tavaly nyáron két, jóleső álmodozásba ringató dallal jelentkezett, most viszont egy ötszámos EP-vel, amelyen jóval mélyebb témák kerültek előtérbe.

„Néha azért kell valamit dalban megírni, mert pusztán szavakkal túl nehéz kifejezni” - mondja Seaside az új EP-ről és ezzel már azt is elárulja, hogy ezúttal nem könnyed nyári dreampopra számíthatunk a kimondatlan, meg nem hallott dolgokkal foglalkozó friss anyagon. A korábban komolyzenei képzésben részesült, jazzben is megmártózó, dalokat 12 éves kora óta író zenész-producer mára kialakította sajátos stílusát, amelyet a Seaside 2013-as indulása óta eddig önálló dalmegjelenésekkel mutatott meg, ezúttal azonban a hosszabb egységet jelentő EP szabta a keretet. „Bizonyos értelemben konceptalbum ez a lemez, még ha nem is egy konkrét narratívát követ végig - már az alkotási folyamat elejétől kezdve egy egységként tekintettem erre az öt számra, írás közben tudtam, hogy hogyan fognak egymáshoz viszonyulni, hogy melyik dal milyen funkciót fog betölteni a kislemez egészét tekintve. Ezelőtt mindig egyesével írtam és adtam ki számokat, így számomra újszerű és izgalmas élmény volt így alkotni, tapasztalni azt, hogy az egész több, mint a részek összessége.”

A dalok spektruma ennek ellenére széles: „a lemez stílusok határmezsgyéjén mozog: az első két szám gépdobok által hajtott atmoszférikus, úszkálós elektronikájából indulva fokozatosan eljut a záródal zongora- és gitárszólamokból építkező balladájába. Amellett, hogy a dalok egy egységet képeznek, mindegyik egy különálló világot alkot, a maga külön hangulatával és zenei eszközeivel.” Ezt alátámasztandó a lemezborító mellett mindegyik szerzemény kapott egy-egy önálló, szép borítót is (alul nagyban is).

„Úgy érzem, hogy ez az EP a kiteljesedése annak a zenei világnak, amit az elmúlt években felderítettem a zenémmel: megvan benne ugyanaz a képszerűség és cizelláltság, ami - az én szememben - jellemzi a korábbi Seaside-számokat; ugyanakkor érettebbnek, kiforrottabbnak látom, mint bármit, amit eddig kiadtam a kezeim közül.”

A producert arra is megkértük, hogy beszéljen a dalok témáiról. „Inspirálhatta volna ezt a kislemezt a Donnie Darkoban elhangzó mondat: "a Földön minden élő teremtmény egyedül hal meg". Az EP azzal a magánnyal foglalkozik, amely ebből a mondatból árad, olyan helyzetekkel, amelyekben az ember egyedül marad, érzésekkel és félelmekkel, amelyeket túl nehéz szavakba önteni és ezért bennünk maradnak. Ez elég súlyosnak hangzik, de ennek ellenére nem gondolom, hogy nyomasztó lenne ez az öt szám - szerintem van valami életigenlő abban, ha az ember szembenéz a saját múlandóságával, ahelyett, hogy elbújna előle.”

és akkor a nagyszerű Unsaid, Unheard EP: 

ez pedig a Memento című dal klipje: 

a lemez öt dalához tartozó borítók: 

Seaside Facebook-oldala