Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk

(X) A Trafó március 19. és 21. közötti három előadásán Kelemen Kristóf darabja konkrétan, példákat felmutatva fogalmaz meg  olyan kérdéseket, amelyekről csak általánosságokat szoktunk hallani: a pályakezdő színészek nehézségeiről. A személyes történetek és eredeti dokumentumok alapján készült előadásban legalább annyira beszélnek egy generációról, múltról és jövőképről, mint önmagukról. A produkció abból a legendás 1969-es színészvizsgából indul ki, amikor az akkori tanszékvezető, Ádám Ottó produkció közben feldúltan távozott a nézőtérről.

„Ami történt, furcsa, előre át nem gondolt forradalom lett. Valami, amire nem számítottak.” (Kelemen Kristóf, kapcsolj.be)

Békés András rendezte ’69-ben azt a színészvizsgát, ami Peter Handke Közönséggyalázás című színpadi szövegéből készült. A mű mindössze annyiból áll, hogy a színészek civil minőségben felmennek a színpadra és szidalmazzák a nézőket, megszólalásaikkal pedig megkérdőjelezik a polgári színjátszás alapvetéseit.

„…a makacs, konzekvens konzervativizmus sármosabbnak bizonyult az újító szellemnél. Ebben az ellentmondásban benne volt az egész zavart, tétova viszony a modern színházhoz. Jó szándékú, sőt bátor formakeresés, de gyáva darabelemzés, a színpad és a nézőtér közt létrejöhető helyzet vétkes félreértése és teljes inkompetencia atekintetben, miről is kéne szólnia egy ilyen színházi akciónak itt, Magyarországon.” (Ascher Tamás)

Az eset botrányba fulladt, a nézőtérről távozó tanszékvezető súlyos pályakezdési nehézségek elé állította a szereplőket. Nem kis tétje volt az előadásnak, hiszen vizsgaelőadásról volt szó, a nézőtéren pedig hatalmi pozícióban levő emberek ültek.

„És igen, ott ült maga a párttitkárnő is (mint minden vizsgán). Ennek a társaságnak beszólni a színpadról nyilván nem volt könnyű. A levegőben kínosság, kényszeredettség áradt szét. A szövegek részvétlenségbe hulltak, visszhangtalanul… Így morzsolódtak a percek.” (Ascher Tamás)

A darab készítőit elsősorban az eset mögött meghúzódó emberi történetek érdekelték. Ezért készítettek a ’69-es előadás résztvevőivel interjúkat, ezekből a beszélgetésekből kiindulva hozták létre a produkciót. Az akkori színészosztályban olyanok vágtak neki a pályának, mint Vogt Károly, Maros Gábor vagy Cserhalmi György, a nézőtéren pedig ott ült többek közt Marton László, Kerényi Imre és Szirtes Tamás. De az előadás nem szellemidézés: saját, személyes történetüket és meglátásaikat is beleszőtték az alkotók a produkcióba, így valóban magukról beszélnek. És mindenki másról is, aki hasonló érvényesülési nehézségekkel néz szembe.

„A mi esetünkben szűken értelmezve a pályakezdő színészek helyzetéről beszélünk, de valójában az egész fiatal generációról adunk látleletet, és azon keresztül a társadalomról is, amelyben ezek az emberek élnek.” (Kelemen Kristóf, kapcsolj.be)

TRAFÓ KORTÁRS MŰVÉSZETEK HÁZA

A III. TITÁNium Színházi Szemle Trafó-díjas előadása

2016.03.19. 20.00 óra

2016.03.20-21. 18.00 óra

PREMIER!

Jegyvásárlás ITT.

Facebook event ITT.

Az előadás résztvevői mind a Színház- és Filmművészeti Egyetem jelenlegi vagy nemrég végzett hallgatói. Pályakezdők.

Szereplők: Eke Angéla, Horváth Alexandra, Horváth Márk, Rétfalvi Tamás, Tarr Judit

Látvány: Pázmány Virág

Dramaturg: Nagy Orsolya

Rendezőasszisztens: Totobé Anita

Rendező: Kelemen Kristóf