Elektronikus tánczene - Eljöttek a Nagy Öregek

Ritka, de annál örömtelibb hónapunk van: a techno műfaj négy megkerülhetetlen alakja is szinte egyszerre adta ki új albumát. A Recorder magazin 37. számának tartalmából.

Anthony Child (sokkal ismertebb nevén Surgeon) korábban is kísérletezett már technón túli absztrakt elektronikákkal, de e tekintetben alighanem a most megjelent Electronic Recordings From Maui Jungle Vol 1 (Editions Mego, 2015) című lemeze lesz az életmű eddigi legkoherensebb és legjobban értékelhető fejezete. A majdnem másfél órában (két cd-n) elterülő mű szintetizátorokkal és drone-okkal teli utazás, a szerzőre általában jellemző baljóslatú sötétség helyett inkább egyfajta mesterséges légkör jellemzi, ami szépen kontrasztban áll azzal az organikus környezettel, ami keretet ad a felvételeknek.

Rendkívüli sebességgel, igencsak váratlanul jelentkezik következő sorlemezével Kangding Ray (nyitóképünkön), aki a tavalyi év elején egy elég komoly összeállítással jelezte (Solens Arc), hogy játékban van még. Míg azonban az a kiadvány intenzíven flörtölt a technóval, addig az új, Cory Arcane (Raster-Noton, 2015) című kiadvány visszakanyarodik az idm-es minimalista elképzelésekhez, és ezt megint annyira kimaxolt hatásfokkal csinálja, mint jobbára eddig mindent. Hipermodern eleganciáját ráadásul egyéni látásmódja még übereli is.

Deepchord, avagy az amerikai dub techno félistene is elkészült legújabb albumával, ráadásul az Ultraviolet Music (Soma Quality, 2015) majdnem 160 percnyi zenét tartalmaz két CD-n. És ahogy lenni szokott, az eredmény most is bámulatos: gyönyörű ambient rétegeken helyezkednek el a 21. századi digitális dubsávok legszebben kikevert darabjai, a huszonegy szám egy nagy, lélegző masszává olvad össze, amiből nincs kiút, ha az ember egyszer ráhangolta magát. Elképesztő hallani, hogy Deepchord közel húsz éve ugyanazt csinálja, de mégis minden lemezén másképp.

Végezetül egy igazi ínyencség: a Delsin összeállított egy retrospektív válogatást John Harvey aka D5 korai számaiból, ráadásul ezekhez hozzácsapott még négy-öt kiadatlan zenét is. A Sides Of Space (Delsin, 2015) így az a fajta sci-fi techno, ami egyetlen gyűjteményből sem hiányozhat: Detroit ihlette, hátradőlős szerzemények nagyon sűrű atmoszférával, igazi hi-tek életérzéssel. Mint amikor 2001-ben elképzeltük, hogy rakétameghajtással száguldunk az éjszakában a város neonfényekbe öltözött autópályáin.

Velkei Zoltán