Shamir: Ratchet (lemezkritika)

A Las Vegas külvárosában felnőtt, húszéves Shamirról az írtuk tehetségeket bemutató globárradaros cikkünkben az év elején, hogy kétségkívül az egyik legesélyesebb következő nagy befutó – még ha nem is a legszélesebb mainstream viszonylatában. Nos, időközben megjelent Ratchet című bemutatkozó albuma és az alapján csak még inkább egyértelmű, hogy a jövő egyik lehetséges popsztárjával van dolgunk, de ennél is fontosabb, hogy már most, szinte a semmiből példamutató ikon vált belőle. Itt van hát a teljes Shamir-csomag: címlap a Recorder 33. számán, egy profil a kiváló énekes-dalszerzőről, most egy kritika debütálásáról és aztán majd jön még egy interjú is az egyéniség boldogságát hirdető dívával.

Kiadó: XL Recordings / Bertus

Megjelenés: 2015. május 19.

Stílus: pop, elektronika

Kulcsdal: Head In The Clouds

A Ratchet egy egyszerű, hatásos, őszinte poplemez. Sokféle hatás és stílus ütközik benne, de végig megőrzi egyéniségét. Csiricsáré diszkó, Prince korai funkpopja, a piano house dívavokáljai, a korai electrohouse-, fidget house-basszusok, DFA-alapok (és -kolompok!), a Hot Chip naiv szintipopja, de még olyan árnyalt színesítések, mint Arthur Russell kifinomult posztdiszkója is kihallatszanak a dalokból, amelyek ezekkel együtt is inkább egyenes vonalúak, kiérleltek és szerencsére a lemez nagy részében igen tempósak is. Nem mintha Shamir ne tudna mit kezdeni egy soul-szívtörővel (Darker), de pillanatnyilag sokkal jobban állnak neki a széles mosollyal kiénekelt floorfillerek. A tízszámos lemezen nincs üresjárat sem, sőt a fokozatosan csúcsra jutó első fele után is végig ügyesen hullámoztat különböző hangulatokon és jut ismét tetőpontra a zárószámmal. Ezt az okosságot varrjuk a ravasz (és igen jó fülű) Nick Sylvester producer nyakába (aki az összes dalban társszerző), az, hogy az anyag ennyire működik albumként persze szuper, de igazán kiemelkedő az énekteljesítménytől lesz. Shamir aligha egylemezes csoda, hangja minden másodpercben tiszta gyönyör, ezt nem lehet csak úgy elveszíteni. A Ratchet egy egyszerű, hatásos, őszinte poplemez, és jelenleg a legkerekebb és legkibaszottjobbabb, amit csak fajtájából az egész piacon kapni lehet.

9/10

Dömötör Endre

Shamir szuperül felépített, összetevőiben minimalista, boldogságfaktorában maximalista bemutatkozó lemeze: 

a tavalyi On The Regular sláger: 

az idén kijött Call It Off: