Az idén április 18-ára eső Lemezboltok Napja a független lemezboltok ünnepléséről szól. A céllal mindenki egyetérthet, azonban a megvalósítás már kérdéseket vet föl, pont a sikernek köszönhetően. Vajon a nagykiadók kisajátítottak az eseményt? Vagy csak a vásárlók elégedetlenkednek? A 31. Recorder magazinban megjelent cikk megpróbál mindenre fényt deríteni.
U2: Songs of Innocence, igen, amit minden iTunes-felhasználó megkapott, akár akarta, akár nem – de most számozott, dupla vinylen! Mumford and Sons 7 inches, "bootleg stílusban", kézzel pecsételt címkével! Az idei Lemezboltok Napja előtt inkább az foglalkoztatta a zenei közvéleményt, amit ez a két kiadvány jelképez, semmint az olyan, már a leírás alapján is roppant menő megjelenések, mint a Carcass Choice Cuts című válogatásának fehér, vörössel telefröccsöntött vinylen kihozott változata. Vagyis hogy a major kiadók és a nagy függetlenek „eltérítették eredeti irányától” a Lemezboltok Napját.
Mindezt már 2014-ben is többen mondták, sőt, egy kiadóvezető már 2011-ben arról beszélt, hogy „ezen a napon százával szabadítanak a piacra olyan szarokat, amelyekre soha, senkinek nem lesz szüksége”. Ám ez korábban a szakma belügye volt, idén viszont bekerült a nagy lapokba is. Ezt pont a Lemezboltok Napja sikere okozza, és összefonódása egy másik témával, amelyről jól lehet cikkezni: a vinyl reneszánszával.
AZ IDEI R.S.D. LEGŐRÜLTEBB KIADVÁNYÁN EGYENESEN STEPHEN HAWKING ÉNEKEL.
A Lemezboltok Napját 2007-ben találták ki az USA-ban, 2008-ban tartották az elsőt, nagyjából tíz kiadvánnyal. (Fura módon az egyik vezető, Michael Kurtz sem emlékszik pontosan.) A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet a független lemezboltokra –amelyek nem egy lánc tagjai, és persze nem is egy áruház lemezrészlegei –: hogy milyen jó ezekben vásárolni, milyen fontos szerepet töltenek be egy közösség életében, és milyen rossz lenne nélkülük. Ezt szolgálja az április harmadik szombatján tartott, immár nemzetközi esemény, amikor az exkluzív kiadványokat csak a független lemezboltokban lehet megkapni, zenekarok adnak minikoncerteket, reggeltől estig történik valami.
És miért éppen a vinyl? 2008-ban ez egyáltalán nem volt kézenfekvő. A Billboard felidézi egy kutatást, amelyet 2006 és 2008 között folytattak a kiadók megbízásából, különféle formátumokat tesztelve: interaktív DVD, letöltős kártya stb. Ezekből nem lett semmi, de még mindig jobban érdekelték a fogyasztókat, mint az ósdi vinyl. Azonban az egyik alapítónak, Eric Levinnek volt egy megérzése, hogy valami történik: a boltjában egyre többen keresték a vinylt. Így a Lemezboltok Napja erre tett.
A második alkalommal már száznál több volt az exkluzív kiadvány; 2014-ben pedig rekordot döntött a Lemezboltok Napja. Több lemezbolt arról számolt be, hogy sok évtizedes működése alatt soha nem volt ilyen erős napja; lenyomta még a karácsony előtti bevásárlás időszakát is. A vinylpiac, amelynek nagy lökést adott, szintén óriásit nőtt. Bár ezt helyén kell kezelni: az amerikai piacon például az albumeladások 3,4 százaléka vinyl (a fizikai formátum 6 százaléka). Fontos, hogy nem a nosztalgia hajtja a reneszánszot: éppen a fiatalok vásárolják nagyobb arányban.
MI MINDENT LEHET CSINÁLNI ITTHON A RECORD STORE DAY-EN? SOROLJUK.
Mindez ahhoz vezetett, hogy a nagy kiadók (majorök és nagy függetlenek) beszálltak, és a kis függetlenek már arról panaszkodnak, hogy a pangás évei alatt megfogyatkozott számú lemezgyárak elsőbbséget adnak a nagyoknak – így a kicsik késedelmet szenvednek, vagy nem is tudják legyártatni a lemezeiket. A nem a Lemezboltok Napjára időzített kiadványokat pedig lehetetlen elkészíttetni a közvetlenül április előtti hónapokban.
Két kis kiadó tiltakozásképpen azt találta ki, hogy 7 inchesét 365 példányban nyomatta ki, és naponta csak egyet-egyet ad el, mondván, legyen minden nap a lemezboltoké. A Lemezboltok Napja kissé pökhendi válaszában azt írta, hogy ez nem a független kiadók ünnepe (hát miké? „ott a megfejtés a nevében”); de amúgy a majorök kiadványainak száma nem növekedett, és a „túl sok” megjelenés háromnegyede függetleneké. Az egyik rebellis kiadó, a Sonic Cathedral vezetője erre azzal válaszolt, hogy lemezboltosok panaszait gyűjtötte össze. Például arról, hogy a rendelés bonyolult, és előre kell fizetni –ha a nyakukon marad egy túlárazott kiadvány, nem veszik tőlük vissza. „Egy kis bolt megkeresheti az egész éves bérleti díját, de akár bele is bukhat a Lemezboltok Napjába.” A vásárlók pedig a végtelen sorokra panaszkodnak, és arra, hogy sok különleges kiadványt azok vásárolnak fel, akik aztán az eBayen adják tovább túlárazva. (Előfordult, hogy már a hivatalos megjelenési dátum előtt felkerültek ide lemezek, de ez végképp szabálytalan.)
Mindezzel együtt még igaz lehet az, amit a szervezők írtak: „tudjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek, de még mindig jobb a világ a Lemezboltok Napjával, mint nélküle lenne”.
Az idei Lemezboltok Napján, április 18-án ezekkel a magyar boltokkal lehet ünnepelni: Musicland + NeonMusic, Wave (e kettőben koncertek is lesznek), Deep, Concerto.
Rónai András
Az idei Lemezboltok Napja nagykövetét, Dave Grohlt interjúvolják:
A 2010-es Record Store Day-en fellépő Plutós Nemes András a Wave üzletben:
A Hír 24 riportja a tavalyi eseményről, 1:30-tól a Recorder szerzője, Németh Róbert nyilatkozik:
végül pedig a szintén kolléga Szabó Benedek előadása Piresian Beach Zsófival 2011-ből:
