Az elmúlt két évhez hasonlóan 2014 kapcsán is áttekintjük a digitális zeneipar legfontosabb eseményeit. A tavalyi évről azt írtuk, hogy az előző, „2012-es évhez hasonlóan, szintén izgalmas, eseménydús év volt, ám azok a bizonyos fontos nyitott kérdések messze nem dőltek el.” Most, hogy 2014 eseményeit összeszedtük, mi is meglepődtünk azon, hogy az idei évben mennyire olyan folyamatok, szolgáltatások dominálták, amelyek már 2013-ban elindultak.
Hogy mindezek alapján eseménytelen év lett volna 2014, azt semmiképpen nem jelentenénk ki. Sokkal inkább az jellemző az idei évre, hogy a 2012-ben és 2013-ban elindult folyamatok egyre inkább beérnek, és így a digitális zenei szolgáltatások piacán egyre nagyobb, egyre jelentősebb médiacégek vannak jelen. 2014 tehát abszolút az akvizíciók éve volt. A konszolidációs folyamat várhatóan 2015-ben tovább gyorsul majd, így lehet, hogy jövő ilyenkor már rá sem ismerünk majd arra a digitális zenei piacra, amellyel most búcsúztatjuk az évet.
Az év zenei rezsicsökkentője: a fapados streamingszolgáltatást indító Amazon
A streamingpiac egyik legfontosabb hiányzója (az Apple mellett) az Amazon volt. A elektronikus kereskedelmi óriás az á la carte piacon sikertelenül próbálta letörni az Apple és az iTunes uralmát, hogy aztán elsőként belépjen a máig kevesek által megértett felhőalapú zenei szolgáltatások terepére.
A streamingszolgáltatással azonban markánsan más a helyzet. Az Amazon ugyanis nem más szereplőket szeretne követni, hanem maga akar egy újfajta hozzáférési modellt megteremteni. Az Amazon Prime Music szándékosan felettébb korlátozott tartalmi kínálattal indult el, „cserébe” - hipergyors házhozszállítást előfizetéses alapon kínáló csomagjának - előfizetői számára hatalmas zenei katalógust tesz ingyen elérhetővé.
Az Amazon streamingszolgáltatása tehát sok korláttal vehetői igénybe, mivel azonban az éves díja (az egész csomagnak!) alacsonyabb, mint egy éves Spotify-előfizetés, hiába fapados a megvalósítás, a Prime többi eleme révén egy felettébb értékes csomagot kapunk. A potenciális vásárlók által már jelenleg is inkább drágának, mint olcsónak talált streamingszolgáltatások így még inkább drágának tűnnek majd.
Az év irányváltója: a streamingpiac felé forduló Apple
Az Apple 2013 közepén teljesen nyugodtan ült a digitális zene képzeletbeli trónján, hiszen az összes digitális zeneeladás háromnegyede az iTunes-on zajlott le. A háttérben ugyanakkor az iTunes-letöltések növekedési üteme már 2012-ben csökkenni kezdett, s így hiába dominálta továbbra is az Apple és az iTunes az egyedi letöltési (á la carte) piacot, a streamingszolgáltatások előretörése egyre csak erősödött. A sok tekintetben átmeneti megoldásnak szánt iTunes Radio egyértelmű sikertelensége és a meredeken növekedő streamingpiac pedig lényegében lépéskényszerbe sodorta az Apple-t is, amely így arra kényszerült, amit Steve Jobs csak „soha napjánra” jósolt, azaz streamingszolgáltatás indítására.
Tim Cook és menedzsmentje a saját megoldás fejlesztése helyett az akvizíciót választotta, így került az Apple tulajdonába az alig három hónappal a felvásárlás előtt elindult Beats Music. Az Apple-nek 2015-re felettébb komoly tervei vannak a streamingpiacon, és ezt nem csupán a Beats Music megvétele jelzi. A cég tartalomcsapata a kiadókkal is tárgyalásban áll, annak érdekében, hogy olcsóbban kínálhassa saját streamingjét, amely várhatóan az iTunes része lesz majd, sőt nem lenne meglepő, ha egy zenei tartalom és szolgáltatás fókuszú iPhone is megjelenne 2015-ben a piacon.
Az év üzlete: az indulása után 3 hónappal megvásárolt Beats Music
2014 (illetve inkább 2013) legjobban várt zenei szolgáltatása a Beats Music volt. Sokáig gyakorlatilag titokban fejlesztette Dr Dre és Jimmy Iovine, aztán végül 2014 január végén indult el. A Beats Music alapvetően más megközelítést alkalmazott, mint a piacon már jelenlevő és azt alapvetően meghatározó cégek (Spotify, Deezer) és egy tisztán tartalomkurátorok által összeállított, playlisteken alapuló szolgáltatást tervezett, amely az előadók és a rajongók közötti kapcsolatra is nagyobb hangsúlyt kívánt fektetni. A szolgáltatás indulását óriási érdeklődést övezte, a felhasználóneveket már hetekkel előre lefoglalták az élelmesebb rajongók, így aztán a start minden volt, csak nem az eredetileg tervezett soft launch.
Az hamar kiderült, hogy a felhasználói felület, a funkcionalitás valóban egyedülálló, azonban úgy tűnik, a Beats Music tervezői, mérnökei, tulajdonosai sokkal több időt fordítottak a tartalom és a funkcionalitás kigondolására, mint aztán a megvalósításra. Ennek a következménye pedig nem más lett, mint hogy a Beats Music a hatalmas érdeklődés hatására lényegében összecsuklott a teher alatt. A webes verziónál jelentkeztek súlyos problémák, később pedig a cég kénytelen volt az új regisztrációkat leállítani annak érdekében, hogy a meglevőeket ki tudja szolgálni. A kezdeti problémákon aztán úrrá lett a szolgáltatás, az üzleti siker azonban csak nem akart megjönni. Három hónappal az indulás után a szolgáltatás ingyenes lábát kipróbálók száma elérte a több milliót, a kiadók számára igazán fontos, prémium előfizetők száma a meg nem erősített hírek szerint viszont alig haladta meg a százezret.
A Beats Music indulása által gerjesztett hype tehát éppen csak lecsengőben volt, amikor robbant a bomba, hogy az Apple a streamingpiacra való belépését a cég felvásárlásával tervezi. A kisebb késlekedéssel megvalósult tranzakció - az Apple valaha volt legnagyobb akvizíciója lett a Beats Music hárommilliárd dolláros áron - sokkal több ugyanakkor egy mezei felvásárlásánál: mint a cég azóta be is ismerte, alapvetően Iovine és Dre tudása (is) keltette fel az érdeklődésüket, mindez pedig előrevetíti, hogy a fent nevezett két úriember több Apple-ös zenei projektben is aktívan részt vesz majd a közeljövőben.
Az év fordulópontja: a Twitter az első bezárása után indít egy másik zenei szolgáltatást
2014 legnagyobb zenei sztoriját majdnem a Twitter szolgáltatta, az év bukását viszont biztosan. A music.twitter.com cím alatt, illetve letölthető alkalmazásként megjelent szolgáltatás tulajdonképpen nagyon egyszerű dolgot tesz: megmutatja, mit hallgatunk és segít az új zenék felfedezésében, azonban csak a Twitteren belüli aktivitásokkal, akik pedig nem rendelkeznek előfizetéssel a partner streamingszolgáltatásoknál, azoknak csupán 30 másodperces részletek voltak elérhetők. Nem csoda, hogy a Twitter Music a kezdeti lendület után villámgyorsan érdektelenségbe fulladt, hogy aztán a tavasszal be is zárjon. És az ősszel főnixmadárként éledjen fel újra.
Szűk fél év elteltével úgy tűnik, a Twitter megtalálta a megoldást az Audio Card névre keresztelt új koncepció formájában, amely a zenehallgatás élményét helyben kínálja a felhasználók számára, azaz nem kell a streamingszolgáltatók oldalaira elnavigálniuk azért, hogy a valaki által behivatkozott zenét meghallgathassák, bár az elérhető partnerszolgáltatók köre mindennek mondható, csak teljesnek nem.
Az év hullámvasútja: A SoundCloud fent és lent, majd megint fent
A SoundCloud hosszú éveken át nagyobb médiafigyelem nélkül működhetett, növekedhetett. A MySpace elkopásával ugyanakkor a SoundCloud szerepe is fokozatosan nőtt, olyannyira, hogy 2014-ben már havi 170-200 millió aktív felhasználóról számolhattak be.
Az akvizíciókkal telített 2014-es évben a svéd-német szolgáltatás is felkeltette egy nagy cég figyelmét, a Twitter vásárolta meg, majdnem. Az akvizíció meghiúsulásának egyik oka a nagy nemzetközi kiadókkal való szerződések hiánya és ezáltal a rendezetlen jogi helyzet volt. 2014 a SoundCloud számára lényegében tehát erről, azaz a nagy nemzetközi kiadókkal való tárgyalásokról szólt, amelyek aztán őszre sikerrel zárultak, legalábbis ami az első fecskét, a Warner Music-ot illeti.
Már 2014-ben is jellemző volt, de 2015-re feltétlenül igaz lesz a SoundCloudra, hogy a streamingszolgáltatások nehéz pénzügyi helyzete mellett kell növekednie és a kiadókat is meggyőznie arról, hogy érdemes együttműködniük, miközben minden egyes, a nagy kiadók felé tett lépésével magára haragítja ügyfeleit, azaz a prémium plaformját használó előadókat, illetve zenekedvelőket.
Az év kérdése: elég lesz-e a 2015-ös év túléléséhez egy magyarországnyi Spotify-előfizető?
A Spotify a 2013-as évről szóló összefoglalónk egyik kulcsszereplője volt, egyrészt a Dezeerrel folytatott küzdelem, másrészt az ingyenes zenehallgatás, illetve az előadói program bejelentése révén. 2014 sokkal csendesebb év volt a svéd szolgáltató számára, azt is mondhatnánk, hogy nem az ő évük volt, bár ez nem feltétlenül lenne igaz. A Spotify számára az Echonest hosszú távú befektetésnek inkább beillő megvásárlásán túl a legfontosabb esemény a 10 millió prémium, illetve az 50 millió "mezei" felhasználó elérése volt. A piaci adatok alapján kétség sem férhet ahhoz, hogy a Spotify a streamingpiac jelenlegi vezető szolgáltatása.
A piacvezető szerep, a meredeken növekvő bevételek ellenére azonban a Spotify továbbra is veszteséges és a 2014-es év egyik legfontosabb eredménye, hogy ott sorakoznak a streamingpiac partvonalán azok a hatalmas médiacégek, amelyek számára a zenei tartalom és szolgáltatás egy sokkal nagyobb ökoszisztéma része.
Az év vásárlója: a Google megvásárolja és integrálja a Songza-t
A sok más területen abszolút piacvezető Google évek óta küszködik azzal, hogy megtalálja a helyét a digitális zenei palettán. A cég már anno a felhőalapú szolgáltatási piacra való belépéssel is komolyan megküzdött, majd pedig a Google Music sok mindennek volt mondható, csak sikeresnek nem. (Hozzá kell tenni, hogy önmagában mérsékelt a felhőalapú zenei szolgáltatások sikere.) Aztán alig több mint egy éve a Google piacra lépett saját streamingszolgáltatásával és egyesítette összes zenei platformját, a kimondhatatlan Google Play Music All Acces néven. A Google ez esetben sem biztos, hogy jól értette meg a fogyasztói igényeket: az ingyenes láb, a szakemberek által összeállított lejátszási listák és az előadói platform hiánya, a kevés szerkesztett tartalom mind-mind fájó volt, és gátolta a szolgáltatást abban, hogy felzárkózzon a piacot vezető függetlenek közelébe.
Nem véletlen tehát, hogy a nyáron felröppentek olyan hírek, hogy a Google nagyon komolyan gondolkozott azon, hogy 4-5 milliárd dolláros áron megvásárolja a Spotify-t. A piacot alapjaiban megrengető akvizíció (egyelőre) nem jött létre, helyette a Google 15 millió dollárért megvásárolta a hangulatok, napszakok alapján zenéket felajánló Songza-t, hogy aztán azt az év végére be is építse saját zenei ajánlatába. Mindez nem kevesebbet jelent, mint hogy a Songza esetében már jól ismert és sokak által kedvelt tematikus lejátszási listák beköltöztek a Google zenei szolgáltatásába. Mindezen felül a Google több, a Songza esetében anno nem elérhető, de fontos funkciót hozzáadott, így az egyes dalok akár le is tölthetők, lehetőség van a beépített lejátszási listák offline meghallgatására is és végül a Songza-val ellentétben itt a nem tetsző dalokat kivehetjük majd a beépített listákból (is).
A Songza megvásárlása tehát felettébb hamar értelmet nyert, de ami még talán ennél is fontosabb: segítségével a Google Play Music funkcionalitásában komplett, sőt vezető zenei szolgáltatássá válva várhatja 2015-öt.
Az év spammere: az Apple és a U2
A Beats Music megvásárlása után az év egyik legjobban várt eseménye volt a szeptemberi Apple bejelentés. Az előzetes várakozásoknak megfelelően Tim Cook és csapata egy új iPhone-t, valamint egy sok tekintetben forradalminak szánt órát mutatott be. Az esemény záróakkordjaként meglepetésvendégként a U2 lépett színpadra, hogy egy dal előadása után egy végtelenül átlátszó, egyezkedésnek tűnő beszélgetés után Tim Cook rábólintson arra, hogy az együttes új albuma a hivatalos megjelenés előtt elérhető legyen valamennyi iTunes-fiókkal rendelkező telefontulajdonos, Beats Music-előfizető, illetve iTunes Radio-hallgató számára, azaz mintegy 500 millió potenciális zenehallgatónak. Az Apple és a U2 ezzel minden kétséget kizáróan minden idők legjelentősebb albummegjelenését hozta tető alá, amely aztán rövid idő alatt minden idők legbotrányosabb albummegjelenésévé vált.
Mindennek pedig egy fundamentális oka van: amit Tim Cook és Bono ajándékként jelentett be, az valóban egy invázió volt, amely leginkább arra hívta fel az iPhone-tulajdonosok figyelmét, mennyire kiszolgáltatottak az Apple felé. Az esemény másnapjától kezdve ugyanis Apple-terméktulajdonosok milliói tapasztalhatták, hogy egy U2-album is megtalálható a saját zenéik mellett telefonjukon, tabletjükön, amelyet ráadásul sokáig törölni, eltávolítani sem tudtak. Ehhez képest részletkérdés, hogy az album hány hétig volt az eladási listák élén, hányan hallgatták meg, és hogy mit profitált belőle a U2 és az Apple, ha egyáltalán valamit.
Az év hiányzója: Az idén sem elindított YouTube zenei szolgáltatás
A YouTube zenei szolgáltatását már a 2013-as összefoglalónkban is szerepeltettük, hiszen akkor hetekre volt az indulása - a pletykák szerint. Ehhez képest a YouTube zenei szolgáltatása 2014 egyik rétesszerűen nyúló története lett. Ugyanis a videómegosztó és a kiadók, különösen a kiskiadók nem tudtak megállapodni arról, milyen keretek között jelenjenek meg tartalmaik a tervezett streaming- és videószolgáltatásban, a YouTube pedig azzal fenyegetőzött, hogy az a kiadó, amelyik nem írja alá az új megállapodást, "röpül" a videómegosztóról, a teljes repertoárjával együtt. Au.
A felek aztán, ha nehezen is, de dűlőre jutottak, így az ősz folyamán egyre több és több információ jelent meg a tervekről, mígnem novemberben a szolgáltatás indulási időpontját is bejelentették.
A szolgáltatás két részből áll majd: egy ingyenesen igénybevehető multiplatform lábból, illetve egy prémium funkciókat - hirdetésmentesség, offline zenehallgatás, zenehallgatás megszakítása nélküli mobil funkciók használata - kínáló, előfizetési díjért igénybe vehető prémium lábból. A prémium funkcionalitás 6 hónapos béta tesztet követően 7,99 dolláros akciós áron lesz elérhető 3 hónapig, a végső ár pedig a szabványosnak mondható 9,99 dolláros havi díj.
Azáltal, hogy a szolgáltatás a YouTube része lesz, már indulásakor a legjelentősebb streamingszolgáltatóvá válik majd és feltételezhetően alapjaiban fogja megváltoztatni azt, ahogyan digitálisan zenei tartalmakat fogyasztunk, illetve azáltal, hogy egy igen jó minőségű ingyenes szolgáltatást is kínál majd, a YouTube az egész zeneipar bevételeit érdemben befolyásolni fogja. 2014 nagy hiányzója tehát jó eséllyel 2015 legfontosabb szereplője lesz.
Pléh Dániel