Pénz és zene 3.: A koncertszervező – Nagy kockázat, bizonytalan haszon

A Recorder legfrissebb számának fókusztémája a pénz és zene kapcsolatát mutatja be, sorozatunkban a zeneipar főbb szereplőinek kiadásait, bevételeit vesszük számba - az előadók és a lemezkiadók után koncertszervezők következnek.A koncertlátogatók oldaláról érzékelt viszonylag egyszerűen leírható folyamatot – utcán, magazinban és interneten megpillantott plakát, majd a jegy megvásárlása és a konkrét koncertélmény – egy jóval bonyolultabb koncertszervezői és promóteri munka teszi lehetővé. A különböző méretű koncertszervezés anyagi vonzatai.

Nem lehet egyértelműen megítélni, hogy Magyarországon kicsi, közepes, netán nagy kaliberű szervezőcégnek van könnyebb vagy nehezebb dolga, ha egy külföldi fellépőt szeretne szerepeltetni, vagy hazai sztár nagykoncertjét szervezné meg. Minden esetben eleget kell tenni az iparűzési adó megfizetésének és a cég működésével járó egyéb kiadásokat is fedezni kell.

Az első mindig a fellépő művésszel való megegyezés, a gázsi. A második lépés a helyszín megtalálása, ami nagy produkció esetében az Aréna, vagy a Puskás Ferenc Stadion, közepes méretű koncertek esetén nagyjából a Dürer-kertre, az A38-ra és a Petőfi Csarnokra korlátozódik, ám ezeken a helyeken lényegesen olcsóbbak a bérleti díjak, mint Sportarénában. A helyszín kibérlése egy dolog, azt alkalmassá is kell tenni a koncertre (színpadépítés, hang, fény, kivetítők, videó és az ezt felépítő crew gázsija), és általában biztosítani kell a backline-t, azaz az alaperősítőket, hangfalakat, hangszereket. Nagy rendezvényeknél számolni kell a biztonsági intézkedésekkel járó magas költségekkel is, tűzvédelmi ellenőrzés, bomba-check, mentő és védelmi szolgálat biztosítása is szükséges, meg felelősségbiztosítás, sőt parkolóhelyeket is kell bérelni.

A HAZAI KONCERTSZERVEZŐKKEL MÁR VOLT EGY KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSÜNK IS A SZAKMA RÉSZLETEIRŐL.

Felmerülő kiadás még a fellépő(k) utaztatása (kezdve a repülőjegy kifizetésétől a koncerthely és a szállás közötti szállításig) szállásuk és étkezésük biztosítása. Nagyobb sztároknál felmerülhet a magánrepülőgép igénye is, illetve a magas hotel és személyzeti költségek (fodrász, masszőr, szakács, biztonsági emberek). De még a koncert helyszínén is kiadások egész sora várhat a szervezőkre (öltözők berendezése, full catering, ha a produkció hozza a szakácsot, akkor stáb, hűtők, tűzhelyek bérlése, de egészen meglepő dolgokra is kell néha költeni: például fax bérlése a menedzsmentnek, vagy épp a törölközők is szinte mindig meglepően komoly tételt jelentenek, nyáron pedig a jég úgyszintén).

A nagy nevek esetében a reklámra költött összeg is jelentős: az egész költségvetés 10-30%-át teszi ki, közepes cégeknél ez általában az előadói gázsi 10%-a, az ismeretlen előadók koncertje pedig pénzes hirdetések nélkül fut. Míg nagy koncerteket hirdető plakátokkal, reklámokkal találkozhatunk az utcán, újságokban, magazinokban, és különféle webes felületeken, addig a közepes cégek költségcsökkentés céljából a gyorsan és olcsón vagy akár ingyen terjeszthető facebookos eseményreklámokat részesítik előnyben.

A LEGTÖBB PÉNZT FELEMÉSZTŐ ALBUMOK TÖRTÉNETÉRŐL ITT ÍRTUNK.

A legfontosabb kiadások között szerepel a már említett fellépői díj felének megelőlegezése, ami szerencsés esetben – és a nagyobb cégek biztosabb sikert hozó eseményeinél – az addig eladott jegyekből fedezhető. Kisebb koncerteknél ez általában a szervezők saját tőkéjét terheli. A rendezvény napján a fellépői díjat teljes egészében ki kell fizetni, amelynek összegét a cégek üzleti titokként kezelik, bár az is igaz, hogy a tételek nagy eltéréseket mutatnak a néhány százezrestől a többmilliós összegig. Az sem véletlenszerű jelenség itthon, hogy a koncertek napja ritkán, szinte soha nem esik hétvégére: a hétköznap megtartott koncertért kevesebbet kérnek a fellépők, tehát így is lehet spórolni. A koncertjegyeket, illetve az azokat áruló szervezőket 27%-os adó terheli, ez az ÁFA-kulcs európai viszonylatban is a legmagasabbak közé tartozik. Jegyértékesítő hálózatban eladott jegyek esetében a szolgáltató cégnek járó részesedéssel is számolni kell. A kiadások közt szerepel még az Artisjusnak befizetendő összeg is, ami a kiadásokat figyelmen kívül hagyva a nettó bevételre alapoz, ez helyszíntől függően lehet átalány is.

Kiadás
Gázsi (50 ezer-100 millió Ft-ig), a koncert teljes költségvetése pedig általában a gázsi a duplája. A több tucat tételből néhány: plakáttervezés (20-100 ezer forintig), reklám (0-20 millió forintig), törölköző (30-100 ezer Ft-ig), pirotechnikai engedély (80-160 ezer Ft).

Bevétel
A koncertjegy ára, amiből kapásból lejön 27% ÁFA és néhány százalék terjesztői jutalék valamint a nyomtatási költség. Egy sportarénás szuperkoncertnél 12 ezer fős teltházzal és 15 ezer forintos átlagjegyárral számolva ez 180 millió forint.

Hogy mi van a másik kalapban? A bevétel legnagyobb részét a jegyeladás teszi ki, de a nagyobb volumenű produkcióknál szinte állandó egy, vagy akár több, reklám fejében anyagi támogatást nyújtó szponzorcég (sőt, állami támogatás) részvétele is. Ez a közepes, kisebb eseményeknél lényegében elképzelhetetlen. Az általános feltételezéssel ellentétben a közönség fogyasztásából és a ruhatárból befolyt összeg elsősorban a helyszínt illeti, a szervezők ezeket nem tekinthetik bevételforrásnak.

Sugó Lilla