Augusztus 19-én, jövő hétfőn jelenik meg a Travis visszatérő albuma, a Where You Stand. A hetedik nagylemez az eddigi leghosszabb - öt éves - kihagyás után jön, és megjelenés előtt végighallgatható, itt a Recorderen is.
A kilencvenes évek elején alakult skót Travis a kilencvenes évek végi, kétezres évek eleji albumaival olyan zenekaroknak kövezte ki az utat, mint a Coldplay és a Keane, ám a 2003-as 12 Memories idejére kissé elfáradt, tartott is egy négy éves szünetet, hogy aztán csúcsformában térjen vissza a 2007-es The Boy With No Name-mel. Az eddigi utolsó lemez (Ode To J. Smith, 2008) szokatlanul rockos lett, ennyiben is visszatérés a legkorábbi album (Good Feeling, 1997) poszt-britpopos időszakához, de aztán az elmúlt években meglehetősen csend volt a zenekar körül. Az énekes-dalszerző Fran Healy megjelentetett ugyan egy nem kiemelkedően fogadott szólólemezt 2010-ben (Wreckorder), de a hallgatásról Dougie Payne basszusgitáros nyilatkozott a legérzékletesebben: "addig maradsz távol a reflektorfénytől ameddig csak kell, hogy azt az éhséget és vágyat érezd, amit az induláskor."
Nos, a Where You Stand pontosan azt nyújtja, amit a legjobb Travis-albumok, egyszerű, fülbemászó, akusztikus hangszerekkel sűrűn tűzdelt gitárpoplemez, amely mindig ügyesen táncol vissza arról a határról, ahonnan kezdene túl cukros lenni a végeredmény (és ami még sokszor a Coldplay-nek sem sikerül, nem beszélve a Keane-ről). Nagyon egyszerű a helyzet: amikor a Travis négy tagja (lehetőleg minél kisebb alakban) egy táj- vagy városképben jelenik a lemezborítón (The Man Who - 1999, The Invisible Band - 2001, The Boy With No Name - 2007), akkor egységes, végig magas színvonalú dalokat játszanak. Fentebb a mostani borító.
a Where You Stand című friss Travis-lemez:
