Ma este az Urimuriban dj-zik Nick Colgan, a minőségi diszkózene szerelmeseit célzó horvátországi Garden Festival főszervezője, aki a Galactic Boogie csapat meghívására jön Budapestre. A partin játszik a Galactic Boogie egyik alapítója, Holic is, aki egyben a Hungarian Nu-Disco Club közösség motorja. Vele, valamint az Urimuriban szintén rendszeresen hallható két dj-kollégájával, Vikipoppal (zenei újságíróból lett dj, a just.fm Slowdance c. műsorának társházigazdája, az rcko.fm Disco csatornájának munkatársa), illetve Crimsonnal (az ikz csapat alaptagja, a Lick The Click! partisorozat egyik állandó dj-je) jártuk körül a nu-disco irányzatot, amely mostanában egyre nagyobb teret hódít a budapesti éjszakában. A csoportos interjú mellé pedig Holic Brazíliában rögzített szettjét ajánljuk.
Hogyan definiálnátok a nu-discót?
Holic (a képen balra): Számomra egy olyan zenei irányzat, mely magában hordozza a 70-es, 80-as évek stílusjegyeit, de ugyanakkor a hangzása teljesen modern, előremutató, dallamos, könnyen befogadható és pozitív érzelmeket közvetít.
Vikipop: Nem szeretek műfajokat definiálni, de ha muszáj: klasszikus diszkó (legyen az italo vagy a New York-i) stílusjegyeket felvonultató, modern hangszereléssel megírt, általában lassú vagy középtempós vokális tánczene.
Crimson: Csúnya összefoglaló neve annak a kétezres évektől erőre kapó klubzenei hullámnak, ami a klasszikus diszkó(-korszak) és első mutációinak kelléktárát, attitűdjét kopírozza, újraértelmezi, -hasznosítja. Mára ez is egy kaleidoszkópszerűen színes világ, amiben jó néhány esetben csak papíron létezik valamiféle kapocs a "disco sound”-hoz . Emiatt ma már sokkal inkább egy se nem megfejtős, se nem ótvar dance-klisékkel operáló tánczenei kategóriát értek alatta, ami sokszínű közönség szórakoztatására kiválóan alkalmas. Nem feltétlenül vokál-orientált, ha mégis, gyakran erősen nosztalgikus céllal, vagy éllel.
A nu-disco mely válfaját, válfajait játsszátok?
Holic: A neten megosztott mixeimben általában a lassabb, vokálos trackeket részesítem előnyben: slow mo, deep, tropical, balearic disco - ezek a válfajok dominálnak. Buliban más a helyzet, ott a hangsúlyt a grrúvosabb már-már house-ba hajló nu-disco zenékre fektetem, amire nagy valószínűséggel megmozdulnak az emberek.
Vikipop (a képen balra): Mostanában inkább csak warm-up közben építek be a szettjeimbe 100 és 115 bpm közötti slow mo muzsikákat, esetleg a buli közepén, vége felé felteszek egy-két ismertebb számot, de folyamatosan nem tudnék nu discót játszani - kell a változatosság.
Crimson: Amikor el kezdtem gyűjteni az ebbe a kategóriába sorolható lemezeket, akkor bukkant fel Rune Lindbaek és Those Nowegians mellett az azóta már nagyon híres Lindstrom-Prins Thomas-Todd Terje triumvirátus. Akkoriban még tombolt az electroclash láz is, amiben szintén találtam használható dolgokat. Így engem alapvetően ez a balearic-dub-cosmic norvég vonal indított meg először, illetve az erőteljes new wave, punkfunk örökség, amit akkoriban az electroclash hordozott magában. A konkrét diszkós ízek inkább a Metro Area, Daniel Wang által fémjelzett vonalról jöttek. Fontos volt még a Bear Funk kiadó, Steve Kotey és a Chicken Lips, illetve a west coast house Grayhound dubos oldala és a velük rokon Rong kiadó világa, továbbá a nagyon beteg Emperor Machine is. Ma is ezeket forszírozom inkább, de bejöttek a képbe az electro, a goth és a krautrock adalékok is. Nagy kedvencem évek óta Lauer az Arto Mwambe-ból. A lemezlovas hatások pedig leginkább Prins Thomas, Todd Terje, I:Cube, Loud E, Gordon, Red Rack’em, Maurice Fulton, Gerd Janson, Fabrizio Mammarella számlájára írandók.
A NU-DISCÓVAL SZEGRŐL-VÉGRŐL ROKON A FRANCIÁS FILTER HOUSE, AMELYRŐL ITT ÍRTUNK.
Miért játszotok nu-discót, mi fog meg benne, mitől működik számotokra?
Holic: Ezt érzem magamhoz a legközelebb, a leginkább nekem valónak. Egyszerűen jó érzéssel tölt el, amikor nu-disco zenéket hallgatok és játszom, teljesen ki tudok kapcsolni és feldobja a hangulatom.
Vikipop: Régen is csíptem a dallamos zenéket, így a 3-4 évvel ezelőtti nu-disco forradalom kifejezetten kapóra jött. Leginkább az önfeledt, semmihez sem hasonlítható nyári hangulat/ boldogság érzés szól a műfaj mellett. Mindig jó kedvre tud deríteni, ha egy igazán jó nu-disco számot hallok. Valószínűleg soha nem fog már teljesen kimenni a divatból. eddig valahogy cikinek számított diszkót hallgatni, de az utóbbi években sok kétkedőben tudatosult, hogy kifejezetten vidám és jó dolog ez.
Crimson: Alapvetően sérült, őrült, vagy melankolikus, sötétebb tónusú klubzenékhez vonzódom, amit nyilván nem lehet minden helyzetben elővenni, ezért kerestem azt a hangzást, ami humoránál, relatív könnyedségénél, fesztelenségénél fogva a vendégmarasztalóbb oldalamat segít előtérbe helyezni, anélkül, hogy közben bazári majomnak érezném magam a lemezjátszók mögött. Imádom, hogy mind a bemelegítő körökben, mind a buli tetőfokán bátran lehet meríteni ebből a világból.
Hogy látjátok, mennyire adható el itthon a nu-disco; vevő rá a közönség?
Holic: Mi évek óta azon dolgozunk, hogy a nu-disco jobban elterjedjen itthon és azt veszem észre, hogy lassan, de biztosan megtérül a befektetett idő és energia. Valószínűleg ehhez az is kellett, hogy végre a nagy fesztiválok is felvállalják és egyre több nu-disco előadót hívjanak meg. Viszont még bőven van hová fejlődni. Számomra például rejtély, hogy az igényesebb kereskedelmi rádiók miért nem játszanak ilyen zenéket a nagy slágereken (Tensnake: Coma Cat, Lykke Li: I Follow Rivers (The Magician Remix)) kívül. Remélem ez hamarosan változni fog.
Vikipop: Az biztos, hogy valamit nem jól csinálunk, mert normális esetben egy ilyen közérthető műfajnak már rég meg kellett volna hódítani a magyar klubéletet is, de legalábbis egy részét, mint tette ezt Európa többi országában. Számomra egyértelmű, hogy a zenei médiumok / jó cikkek hiányának, valamint a magyar emberek zenei érdektelenségének / igénytelenségének együttes hatása miatt áll fenn ez az állapot. Tény, hogy nagy fesztiválok mostanság elhívtak ilyen, világszerte egyébként óriási népszerűségnek örvendő művészeket is, de lehetnének picit még bátrabbak.
Crimson (a képen balra): Szerintem ma már sokan tudják, hogy létezik ez a vonal, de én azt látom, hogy inkább az a válfaja tarol szélesebb körben, ami simulékony, szélsőségektől mentes, erősen nosztalgia vagy retró szagú és vagy nagyon a klasszikus diszkót imitálja, vagy nagyon lakossági house-ba hajlik. Viszont egy éve egyre több a specifikus, izgalmas, különböző irányzatokat középpontba helyező buli és hely, ahol van türelem és nyitottság ezek bemutatására. Ez egy végtelenül felszabadult zenei világ, tele játékos pózolással, geggel, a páros tánc szép emlékét is megeleveníti sokszor, és nem utolsó sorban nagyon jó játszani is.
Melyik az a három meghatározó nu-disco előadó, akit szerintetek ismerni kell?
Holic: Sare Havlicek, Tiger & Woods, Tensnake.
Vikipop: Todd Terje, Morgan Geist, Aeroplane.
Crimson: Metro Area, Lindstrom, I:Cube (bár nem nu-disco arc, de nincs nála jobb jelenleg).
Itt pedig kétórás ízelítő Holic zenei világából - ezt a szettet játszotta nemrég São Paulóban a Casa Bartira nevű klubban:
(A cikk az Urimuri támogatásával készült.)