A világ digitális zeneiparában 2012-t úgy összegeztük, mint egyfajta felkészülő év a várhatóan nagyon eseménydús 2013-ra. Itthon ugyanakkor hosszú idő után 2012 volt az első év, amikor ismét lehetett digitális zeneiparról beszélni: a piac többszereplősre nőtt, a független, kis tőkéjű hazai szereplők mellett nagy, nemzetközi cégek szolgáltatásai is elérhetővé váltak. Nézzük tehát, melyek voltak a tavalyi év legfontosabb fejleményei a magyar digitális zenei piacon!
Magyarországon is megjelent a Youtube
Természetesen nem maga a Youtube, hanem a youtube.hu domain és a Google hozzákapcsolódó speciális és kiemelt hirdetési együttműködési csomagja vált elérhetővé 2012 tavaszán Magyarország, és elsősorban a magyar zenészek számára. A youtube.hu és az ott megtalálható lokalizált tartalom sokkal inkább jelent konkurenciát a már létező magyar videómegosztó szolgáltatások - Videa, Indavideó - számára, mint egy új, önálló szolgáltatás. A háttérrendszer ugyanakkor a magyar zeneipar és azon belül is a magyar zenészek számára hatalmas lehetőséget rejthet magában. Megteremti ugyanis a lehetőségét, hogy a magyar zenei tartalmak rendezett viszonyok között jelenjenek meg a videomegosztón, és a magyar zenészek is részesüljenek a reklámbevételekből. Mindez persze nem jön ingyen, a zenészeknek/menedzsereknek le kell szerződniük a Google-lal, marketingelniük kell saját magukat - mindenesetre a lehetőség, amire oly régen vágyott a magyar zenei szakma már adott, csak élni kell vele.
Az első független magyar zenei szolgáltatás: Muzzia
2012-ben több digitális zenei szolgáltatás indult itthon, melyek közül a Muzzia az első független, magántőkéből finanszírozott új piaci szereplő. A CD eltemetésével és erős kampánnyal induló streamingszolgáltató elvileg több mint 13 millió dalos repertoárral kecsegtet, amely vonzó szám, ám a valóságban a kínálatban rengeteg a hiányosság, és ez 2012 végére sem javult. A Facebook oldalukra decemberben rengeteg felhasználói panasz érkezett, ráadásul úgy tűnik, néha napokra leáll a Muzzia - állítólag fejlesztések miatt -, maga a Facebook oldal pedig inkább kezd egy zenei bulvármagazinra hasonlítani.
Mindezek egyébként apró problémák, melyeket egy hónapnyi eltökélt, lendületes munkával helyre tud hozni a cég. A Muzzia legnagyobb gondja nem önmagában, hanem a piaci helyzetben keresendő. A Deezer ugyanis belépésével és a Telenorral kötött együttműködése révén olyan erős pozíciót szerzett a magyar piacon, amely ha nem is verhetetlen, de egy független cég által nagyon nehezen megrendíthető. A Muzzia tehát, amennyiben tovább akar élni, záros határidővel szakmai befektetők után kell nézzen és el kell kezdje a saját kis harcát a Deezer ellen, ellenkező esetben a napjai (sajnos) meg lesznek számlálva.
Itthon is elérhető az Apple felhő-alapú szolgáltatása
Az, hogy az iTunes Match itthonról is elérhető, sokkal inkább nevezhető stratégiailag fontos lépésnek, mint olyan fejleménynek, amely megrengette a magyar zenei életet. A felhő-alapú szolgáltatások a magyarnál sokkal fejlettebb digitális zenei kultúrájú országokban is nehezen nyernek teret, így nagy sikerre itthon botorság lenne számítani. Azt viszont elég egyértelműen jelzi a lépés, hogy előrébb lépett Magyarország az Apple szoftvermegjelenési listáján, így az izgalmas szolgáltatások 2013-ban talán már előbb érkezhetnek meg hozzánk, mint eddig.
Újraindult a Songo
2011-ben a Songo bezárásával lezárult a magyar digitális zenei piac első korszaka. Az a korszak, amely a DRM-ről, nehézkes feltöltésről, korlátozásokról és persze a költségekkel, a fogyasztók kegyeiért folytatott küzdelmekről szólt. 2012-re annyira átalakult a nemzetközi digitális zeneipar, hogy kérdéses volt, érdemes-e piacra lépni valami hasonlóval, mint néhány évvel azelőtt, pláne azt figyelembe véve, hogy a piacon már ott a szegmensben teljességgel verhetetlen Apple.
Az újraindult Songo nem is kavarta fel a magyar digitális zenei piacot, és az iTunes-szal szemben nincs is erre sok esélye, ennek ellenére jó, hogy van, mert a független, magyar kezdeményezések léte és fejlődése a piac szempontjából is fontos.
Magyarországon a Deezer
Végül, de abszolút nem utolsósorban, az ősz és egyben az egész év egyik legfontosabb eseményeként hazánkban is megjelent a világ vezető streamingszolgáltatóinak egyike. Nem a svéd Spotify, hanem a francia Deezer, amely a Telenorral vállvetve lépett be a magyar piacra.
TAVALY ÉV VÉGÉN A BRIT RARA.COM IS MEGVETETTE A LÁBÁT A MAGYAR PIACON.
Elképesztő marketinggépezet, sok reklám, műsorszponzorációk - a cég megmutatta, hogyan is kell egy fizetős szolgáltatásokkal szemben idegenkedő piacra belépni. Sok százmilliót költöttek a Deezer bevezetésére, amely ugyan nem feltétlenül garantálja a sikert, azt viszont egyértelműen megmutatta, hogy ezen a kis piacon sem érdemes kis tétekkel játszani.
2013 a robbanás éve?
A nemzetközi digitális zenei piacon 2013 előreláthatólag számos, most még nyitott kérdést eldönt majd. Drámai mértékben koncentrálódhatnak a piaci erők, egészen biztosan csökken a szolgáltatók USA-központúsága és a világ többi részének meghódítására komoly energiákat fordítanak majd. Ez pedig azt jelentheti, hogy 2013 a magyar digitális zenei placcon is eseménydús év lesz. Az egyes szereplők sorsától függetlenül a minél szélesebb szolgáltatáspaletta pedig mind a piacnak, mind az előadóknak, és természetesen a zenekedvelőknek jót tesz. Úgyhogy hajrá mindenki!
Pléh Dániel
