Magyarországról sem lesz elérhető a Last.fm rádiója

A Last.fm bejelentette, hogy 2013. január 15-től az előfizetéses on demand rádió-szolgáltatását licencelési megkötésekre hivatkozva néhány ország kivételével beszünteti - így az onnantól a magyarországi felhasználók számára sem lesz elérhető. Ez a "megszorítás" egy újabb szög az egykor népszerű szolgáltatás koporsójában? Cikkünkben áttekintjük, mi vezetett a Last.fm drasztikus visszavonulásához.

Valamikor a 2000-es évek közepén a nagy kérdés a digitális zenei szakértők illetve maguk a zenekedvelők körében az volt, hogy a Last fm vagy a Pandora a jobb szolgáltatás; mindkét on demand rádió-szolgáltatásnak elvakult hívei voltak, akik a saját kedvencüket istenítették. 2005-öt, 2006-ot írtunk, tehát a Spotify, az Rdio vagy éppen a MOG még terv szinten sem (nagyon) létezett, a tengerentúli zenei piacon az iTunes dominált, streamingszolgáltatóból pedig egyedül a Rhapsody volt jelen, kevesebb mint 1 millió fizető ügyféllel. Az európai zenekedvelők számára pedig még ennél is kevesebb lehetőség volt legális zenei szolgáltatások igénybevételére, különösen, ha kevés interakciót igénylő, de minőségi háttérzenére volt igényük.

SZERINTÜNK MELY SZOLGÁLTATÓ ON DEMAND RÁDIÓZÁS ÚJ ÜDVÖSKÉJE? ITT BEMUTATJUK.

Ebbe a digitális zenei "ugarba" lépett be, gyakorlatilag egy időben, a tengerentúlon a kaliforniai Pandora, Európában pedig a brit Last fm. Mindkét szolgáltató valami nagyon újat kínált a hallgatóinak: egy adott előadóhoz hasonló, vagy egy adott zenei stílusban indíthattak maguknak online streamet, melyet aztán végtelenül egyszerűen, kényükre-kedvükre módosíthattak zenei ízlésük szerint. Mindehhez addig nem látott háttérlogika, ajánlórendszer volt szükséges: a Pandora esetében mindezt a Music Genome Project, a Last.fm-nél pedig az Audioscrobbler nevű alkalmazás tette lehetővé.

A két cég gyökeresen más pályán halad: míg a Pandora - a nehezített körülményekkel megküzdve - tőzsdei céggé vált, addig a Last.fm-et 2010-ben felvásárolta a CBS. Az eltérő út természetesen más jellegű problémákat is jelentett: a Pandora elsősorban a befektetők bizalmáért küzdött (és küzd a mai napig), a Last.fm viszont a hatalmas és maradi médiaóriás berkein belül keresi a helyét - egyre kevesebb sikerrel.

Ha őszinték akarunk lenni, a Last.fm mostani bejelentése - amelynek értelmében Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Írország és Brazília kivételével a világ összes további országában, így hazánkban is, vége az előfizetéses rádiózásnak - nem ért meglepetésként senkit. A hajdan szebb napokat látott cég ugyanis harapófogóba került: Európában a Spotify illetve a Deezer, mint streamingszolgáltatók rengeteg potenciális használót szippantottak el a Last.fm elől, a tengerentúlon pedig egyértelműen a Pandora vált piacvezetővé. A Last.fm-nek újítania, terjeszkednie kellett volna a megnövekedett verseny miatt, ehhez azonban nem élvezte tulajdonosa támogatását - a CBS ugyanis pont a webes verziót szerette volna közelíteni a földi sugárzású adók felé és nem fordítva.

Az a tény, hogy jövő januártól a Last.fm jelenlegi formájában gyakorlatilag csak az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában és Németországban működik tovább (a srcobbling, vagyis a számítógépünkön hallgatott zenék naplózása illetve a közösségi funkciók továbbra is a világon minden felhasználó számára adva lesznek), lényegében azt jelenti, hogy a cég kizárólag a legnagyobb, legfontosabb zenei piacokra fókuszál. Pont oda, ahol a streamingszolgáltatások versenye a legerősebb, és ahol a Last.fm-nek - amennyiben  életben akar maradni - a legnehezebb dolga lesz.

EKÖZBEN ITT EGY IZGALMAS, A FELHASZNÁLÓKNAK SAJÁT ONLINE RÁDIÓCSATORNÁK MŰKÖDTETÉSÉT BIZTOSÍTÓ MEGOLDÁS.

Végül, de nem utolsósorban, a Last.fm visszavonulása komolyan rámutat a mai zeneipar két, talán legégetőbb problémájára. Egyrészt, a stagnáló hirdetési források nem tudnak végtelen számú reklámbevételre alapozó szolgáltatást eltartani, hanem csupán a mindenkor legnépszerűbbeket, legjobbakat. Másrészt pedig, hogy az innováció mennyire kiemelten fontos ezen a területen. A Last.fm, amely 6-8 évvel ezelőtt abszolút innovatívnak - és piacvezetőnek - számított a mezőnyében, gyakorlatilag három év alatt a mélybe zuhant és drasztikus lépések (mint a fizetőssé tétel) sorát volt kénytelen megtenni. A nagy kérdés most, hogy lesz, lehet-e foganatjuk egyáltalán ezeknek a lépéseknek, vagy jobb, ha megbarátkozunk a Last.fm nélküli világ gondolatával.

Pléh Dániel