Lemeztáska - Kollár-Klemencz László (Kistehén)

Kollár-Klemencz László idén ötvenéves. A jeles jubileum alkalmából ma, március 18-án, pénteken este ad koncertet, mégpedig egy olyat, amin nemcsak a Kistehén aktuális felállása vesz részt, de a zenész-író korábbi formációi is: a nyolcvanas években alakult - későbbi Quimby-tagokkal: Kárpáti Dódi Józseffel és Gerdesits Faszi Ferenccel működő - alt-jazzes Boann és a kilencvenes évek elején indult - az amerikai David Bornstein frontemberrel Music TV-s klipjátszásokig is eljutó - alterockos Andersen. Kollár-Klemenczet - aki harmadik szólólemezét, a Rengeteget készíti éppen, de ezzel párhuzamosan dolgozik a szintén idén várható új Kistehén-albumon is - inspirációkról, korabeli hatásokról kérdeztük Lemeztáska rovatunkban.

Első zenei emlék

Azt hiszem Demis Roussos.

Első lemez, amit saját pénzből vettél

The Beatles: Rubber Soul.

Zene, ami zenélésre inspirált

A Beatles gyerekkoromban, de akkor nem kezdtem el zenélni, később talán Emerson, Lake and Palmer, Colosseum, David Bowie.

Meghatározó koncertélmény

Hm, nem tudom, nem szerettem koncertre menni.

Hatások a Boann indulásakor

Én egy progresszív irányból jöttem, a Boannt megelőzően volt egy jazzformációnk Péterffy Gergellyel, Abody Bélával és Décsi Attilával, akivel aztán elkezdtük a Boannt. Mindent szerettem hallgatni, Brian Enotól a Police-ig, klasszikusktól Madonnáig tényleg mindent. Hosszú éjszakákat töltöttünk nagyapám pálinkája mellett, reggelig sokszázszor meghallgattuk a Ravel-féle Bolerót és közben próbáltuk megfejteni a dolgokat.

Hatások az Andersen indulásakor

Igazán erősen akkor jött a képbe az alternatív zene. Addig nem szerettem a két-háromakkordos dalokat. Lenéztem azokat. Aztán David felnyitotta a szemem, hogy micsoda mélységek rejlenek ezek mögött az egyszerű harmóniák mögött. Önmagában nekem ez így sem volt elég. David amerikai undergroundra épülő zenei világa, és az én kísérletező attitűdöm hozta össze ilyen izgalmassá az első Andersen-anyagot. Amit David itt nekem és nekünk kínált, az akkor nagyon megváltoztatta bennem, nem csak a zenéhez, hanem minden máshoz való viszonyomat is. Bauhaus, Sonic Youth és David is imádta a Beatles-t, de a Beatles-univerzumon belül is új ajtót nyitott meg számomra: Cold Turkey.

Hatások a Kistehén indulásakor

A Kistehén Tánczenekar induláskor Manu Chao volt talán  a legmeghatározóbb, szerettem volna egy hasonló tartalmas popzenét összehozni, mint ő tette a körülötte lévő zenekultúrákat összeolvasztva: a spanyolt, a francia, breton népzenét, cigányzenét, skát, csak én a Magyarországon található sokszínű hátteret kevertem, sramli, cigányzene, népzene vagy népies zene, balkáni zene, ska, az esztam. Az esztam volt a közös nevező. Később mikor a Kistehén Tánczenekar elhagyta a tánczenekar részt, visszatértem az Andersennel már elkezdett undergroundba.

Kedvenc magyar lemez

Sebő: Énekelt versek.

Kedvenc rocklemez

Radiohead: Kid A.

Kedvenc dalszerző-előadó

Beck.

Kedvenc klasszikus zenei mű

Most épp Mahler: Titan, de ez változik.

Dal, amit már nem bírsz meghallgatni

Mostanában a Beatles dalai.

Zene, amitől boldog leszel

The Cure.

KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ AZ ÉLET NAGY ÉS KIS KÉRDÉSEIRE VÁLASZT KERESŐ WHAT THE FAQ ROVATUNKBAN IS SZEREPELT MÁR.

a mai, március 18-i A38-as koncertre - ahol a Boann tagsága mellett az Andersen is fellép, az 1997-ben elhunyt David Bornstein énekes helyén Szűcs Krisztiánnal - már minden jegy elkelt, de érdemes figyelni a Facebook-eseményoldalt, hátha felbukkan egy-két kósza belépő

a Kistehén legutóbbi albuma, a 2014-es Szomjas nők, aminek a Recorderen volt a premierje: 

egy friss Kistehén-fellépés a Balcony TV-ben: 

az Andersen és a Not To Touch The Earth című The Doors-feldolgozás: 

az Andersen és a Budapest: 

az Andersen és a Talk To Me: 

itt pedig a Boann egy 1988-as koncerten a Nemzeti Színházban, Kollár-Klemenczék az Elefántok című dalt játsszák (további felvételek itt és itt és itt):