Miközben az egyes dalok feldolgozásainak és az ismert előadók, illetve korszakok előtt tisztelgő tribute-lemezeknek (utóbbiakról itt írtunk) régóta töretlen a népszerűsége, a kizárólag egy adott zenekar életművére koncentráló tribute- és emlékzenekarokra zabigyerekként tekint a popzenei diskurzus. Körkép a pezsgő hazai színtérről (amelynek ma a Dürer Kertben lesz egy minifesztiválja) a tegnap megjelent 31. Recorder magazinból.
Ez a mellőzöttség persze érthető is, hiszen a tribute-zenekarok nagy többsége nem készít új szerzeményeket (ebből a szempontból amúgy környezettudatos újrahasznosítóknak is tekinthetők), illetve az eredetieket sem variálják meg annyira, hogy abból bármi újszerű vagy hírértékű szülessen. A saját számokat játszó, sokszor nem is túl eredeti zenekaroktól némiképp elhatárolva azonban hihetetlenül pezsgő tribute-színterek működnek itthon is (az aktuális zenekarok százas listája a cikk alján), sokszor évtizedes hagyományokkal, tematikus fesztiválokkal, sőt olyan klubokkal (Gozsdu Manó Klub, Dürer Kert, Barba Negra Music Club), amelyek előszeretettel léptetnek fel ilyen együtteseket. Az általunk megkérdezett magyar zenekarok közül például egy sem panaszkodott arra, hogy kevesen lennének a koncertjeiken. Az Arctic Monkeys-dalokat játszó Confuse A Koala (lent, jobbra) például az első három fellépéséből kettőt rögtön teltházzal hozott le. A Good Time Boys (Red Hot Chili Peppers), a Pornography (The Cure), a Starmans (David Bowie), valamint a Ramones Mania is magabiztosan tölt meg kisebb klubokat. A 2003 óta működő Hollywood Rose (Guns N’ Roses) (fent) és az idén húszéves Kiss Forever Band (nyitóképen) rendszeresen járnak külföldre is. Az előbbiek játszottak már a Twisted Sisters és Billy Idol, az utóbbiak pedig Joe Cocker előtt. A BlackBirds (The Beatles) megjárta már Kanadát, visszatérő vendége a liverpooli Beatles-fesztiválnak, legutóbb pedig az A38-on koncertezett teltház előtt. Szintén érdekesség, hogy a magyar tribute-zenekarok ősképe, a Hungaria Beatles-műsorával inkább külföldön aratott sikereket a hetvenes évek második felében, tehát semmiképpen sem magyar jellegzetességről van szó (a tribute-zenekarok rövid nemzetközi történetével külön foglalkozunk majd).
A hazai tribute-színtéren végignézve az tapasztalható, hogy elsősorban a rockzene különféle alműfajainak előadói előtt tiszteleg. Ennek oka talán az lehet, hogy az elektronikus zenékben DJ-mixeken keresztül megidézhetőek egyes előadók, illetve ezek esetében sokkal inkább a produceri munkán van a hangsúly, mintsem az élő, hangszeres előadáson. Világos tehát, hogy komoly igény van az olyan híres zenekarok dalainak élő megszólaltatására, amelyek már nem vagy csak ritkán, esetleg régi fényüket vesztve tekinthetőek meg élőben. Emellett azonban ott vannak az olyan, főleg kezdő zenészekből álló, gimnáziumok tornatermében fellépő feldolgozás-zenekarok is, akiknek inkább gyakorlási lehetőséget jelent példaképeik műsorának a bebiflázása. Ezen a kezdeti tanulóidőszakon a legtöbb zenekar amúgy is túlesik – így vagy úgy: a Tankcsapda 1991-ben letolt Bon Scott-emlékműsorának hatása például nyilvánvalóan érezhető A Legjobb méreg című korabeli lemezükön.
A hosszabb ideje működő, közönségét megtaláló tribute-zenekaroknál azonban idővel ez a továbblépési lehetőség általában az életműben való elmélyülésre korlátozódik. Érdekes eset az egyik legkorábbi magyar tisztelgő zenekaré, a Beathovené, akik pusztán azért kezdtek Beatles-dalokkal koncertezni a kilencvenes évek elején, hogy elegendő pénz jöjjön össze saját számaik felvételéhez, majd végül a sikerek hatására úgy maradtak. Három nagylemezt is kiadhattak Beatles-dalokkal, de az eredetitől eltérő nyelvű, azaz magyar szövegekkel, amire a világon az elsők között kaptak engedélyt. A már említett másik jeles hazai Beatles-act, a BlackBirds (fent) azonban kezdetektől fogva az eredeti dalok minél hitelesebb és alázatosabb tolmácsolására törekedett. Olyannyira, hogy náluk az eredeti hangszerek (Epiphone- és Fender-gitárok, Höfner-basszusgitár, a Ludwig-dobfelszerelés) és a régi, csöves Fender- és VOX-erősítők biztosítják a hiteles megszólaláshoz szükséges alapot. Emellett azonban újabb technikákat is használnak, amennyiben azok segíthetnek a Beatles kései lemezeinek színpadra állításában.
A szintén hazai ős-tribute Kiss Forever Band ugyancsak a tökéletes illúzió híve. Ők is azt vallják, hogy a tribute-koncerteken a közönség az eredetihez minél közelebb álló produkciót akar látni, így legfeljebb szólókban engednek meg maguknak némi eltérést. A Pornography néha az eredeti koncertverziók felé tol el dalokat, ahol azokat hatásosabbnak találják, mint az albumon található változatokat. A Good Time Boys (jobbra) kicsit megengedőbb, náluk az RHCP szellemisége szerint beleférnek dzsemmelgetések, de a számok főbb témáit ők sem piszkálják. Ezek után nem meglepő, hogy minden megkérdezett zenekar határozottan kizárta, hogy valaha is saját dalokat írjanak az eredeti számok modorában, mondván, a közönségük nem az ő dalaikra kíváncsi, illetve az általános vélekedés szerint ez már nem is fér bele egy tribute-zenekar kereteibe. Így a tribute-színtér csúcsát azok a zenekarok jelentik, akik hosszú ideje tökéletesítenek egy-egy életművet szerzetesi alázattal, és igazi versengés is mindössze akkor alakul ki, ha egy országon belül egy nagy előadónak több hagyományőrzője is akad.
Az ismert indie-zenekarok tagjaiból verbuválódott Starmans a tökéletes Bowie-azonosulás helyett inkább egy jó buliként fogja fel a dolgot, ahol számukra és a közönségük számára is kedves dalokat játszhatnak közös szórakozás gyanánt. Ők a saját zenekaraikra hagyják a kreatív energiáikat. A nemrégiben nálunk járt Arctic Monkeys dalaival nyomuló Confuse A Koala szintén abban látja a műfaj lényegét, hogy a fesztiválszezonon kívül is lehessen élőben bulizni ezekre a számokra. A Hollywood Rose lehet bizonyos szempontból kivétel, hiszen nekik hamarosan már a harmadik saját lemezük jön, de ők is szigorúan elkülönítik a Guns N’ Roses-dalaikat és a maguk által írt számokat, műsorokat. Utóbbiakban Axl Rose-ékon túl egyéb hatásokat és saját magukat is bátran beleteszik. A Ramones Mania (fent) azonban tizenöt év és jó néhány tagcsere után ma már a saját definíciójuk szerint New Generation Cover Bandként működik, tehát Ramones-számokat játszanak sajátos stílusban, inkább feldolgozásként, mintsem utánozva az eredeti számokat. Az egyetlen alapító tag, a junkies-os Riki Church szerint ennyi változtatás kellett is ahhoz, hogy még mindig legyen kedve a dologhoz (az autentikus Ramones-tribute itthon most a Romanes).
MI PEDIG ITT TRIBUTE-OLTUNK A TAVALY ELHUNYT TOMMY RAMONE ELŐTT.
Érdekesség, hogy a megkérdezettek egyedül a Kiss tribute-zenekarokat nem tudják elképzelni eredeti arcfestés nélkül. Eközben a Kiss Forever Band eleinte még úgy lépett fel, hogy csak a fél arcukat festették ki, amúgy pierrot-san, a szabadon hagyott fél arcukkal pedig jelezték, hogy ők is jelen vannak, nemcsak a megidézett banda. Később, ahogy produkciójuk egyre sikeresebb lett, úgy vált egyre fontosabbá az illúzió teljessége, és át is tértek arcuk teljes kifestésére. A BlackBirds szintén fontosnak tartja a színpadképet, komoly figyelmet fordítanak arra, hogy a Beatles korának és stílusának megfelelő ruhákban mutatkozzanak. A Hollywood Rose hasonlóképpen vélekedik, de szerintük azért mindennek megvan a határa, odáig például nem mennének el, hogy Slash-parókát viseljenek. A pornography-s srácoknak viszont nem probléma ez, ők alkatilag és fazonilag is passzolnak a Cure zenéjéhez, beöltözniük sem szükséges. Az inkább bulizenekarként működő formációknál az outfit kérdése persze kevésbé jelent szempontot. A Good Time Boys tagjai úgy vélik, hogy a Kiss példáján kívül ciki túlpörögni a dolgot. A starmans-es (fent) Poniklo Imre (Amber Smith) is úgy gondolja, hogy legfeljebb heccből fér bele. Szerinte kár azt az illúziót kelteni, hogy az eredetit látják az emberek, mert az könnyen balul sülhet el.
A Kiss Forever Bandnek ugyan már mondták koncert után, hogy jobbak voltak, mint Simmonsék, ettől függetlenül azonban velük együtt az összes megkérdezett zenész meg van győződve arról, hogy az eredeti előadókat nem tudják felülmúlni. Poniklo szerint akiknek már tribute-zenekaruk van, azok létrehoztak egy olyan egyedi produkciót, amiben még a hibák is hozzá tudnak tenni az egészhez – ezt pedig puszta hangszeres tudással nem lehet überelni. Kisduda Árpi, a Pornography (fent) frontembere azért annyival árnyalta ezt, hogy sajnos bizonyos zenekarok már nem ragyognak a régi fényükben, így szerinte náluk jobb tud lenni egy lelkes tribute-zenekar.
Ezzel a szellemiséggel továbblépve egyébként egy Sex Pistolst játszó tribute-zenekar amolyan punkos tiszteletlenségből (antitribute-ségből!) és kellően nagy arccal simán megírhatná a második Pistols-lemezt. Valahogy úgy, ahogy Ariel Pink létrehozta az alternatív 80-as éveket saját lemezein vagy ahogyan Márai megírta a maga Szindbád-regényét néhány évvel Krúdy halála után. Nagyon meglenne ennek a gimis romantikája, egyúttal csodás vállalása lehetne annak, hogy nincs új a nap alatt.
Lang Ádám
(A szerző a Tankcsapda92 tribute-zenekar tagja.)
Ma a Dürer Kertben rendezik meg a III. Tribute to Rock Monsters nevű fesztivált, Facebook-eseményoldal, holnap pedig a Gozsdu Manó Klubban lép fel a Hollywood Rose, Facebook-eseményoldal
Tisztelet a tisztelgőknek(a hazai tribute-színteret összegző lista nem teljes és akadnak rajta már megszűnt zenekarok is, de az látszik ebből a közel 100 névből, hogy a műfaj igen népszerű)
4OZ (Black Sabbath és Ozzy)
AB/CD (AC/DC)
ACid/DC (AC/DC)
Basement (Alice In Chains)
Beathoven (The Beatles)
Black Dog (Led Zeppelin)
Blonday (Blondie)
Braindogs (Tom Waits)
Brand New Eyes (Paramore)
CC Top (ZZ Top)
Cry Free (Deep Purple)
Cultus (The Cult)
DaMage zenekar (Depeche Mode)
Damn (Down)
Diamondeyes (Deftones)
Dire Straits Tribute Band
Doors Emlékzenekar
Dunst N’ Bones (Guns N’ Roses)
Edda Tribute
Erős Pista (Red Hot Chili Peppers)
Faith No More Tribute Band
Feuer Frei (Rammstein)
FG4 (Illés-, Fonográf-emlékzenekar)
Foo Lighters (Foo Fighters)
GarbageLand (The Clash)
Gouranga (Nirvana)
Grain (Korn)
Green Dye (Green Day)
Guilty Parties (Rage Against The Machine)
Heart Breaker (Led Zeppelin)
Heep Freedom (Uriah Heep)
Hellalive (Machine Head)
Hitrock (Pink Floyd)
Inka-H (U2)
innoScence (Evanescene)
Iron Maidnem (Iron Maiden)
Iron Inside (Iron Maiden)
Judas Beast (Judas Priest)
Kancsapda (Tankcsapda)
Kind Of Magic (The Queen)
Kiss Forever Band (Kiss)
Leaner (Nirvana)
LGT Emlékzenekar
Magnetica (Metallica)
Manomore (Manowar)
Meteora (Epica)
MIEZ (Miskolci Illés Emlékzenekar)
Monkey Ranch (Foo Fighters)
Musemania (Muse)
NKR Band (Pink Floyd)
Özvegyek (Alice Cooper)
Pakolgép (Pokolgép) – már vége
Paradise Host (Paradise Lost)
Piggy (Iggy Pop)
Piknik Park (Linkin Park)
Piramix (Piramis)
Privateer (Running Wild)
Queen Unplugged Projekt
R. B. Kapitány Emlékzenekar (Radics Béla)
Rage Against The Machine Tribute
Rammstrum (Rammstein)
Ramones Mania (The Ramones)
RedHeart (AC/DC)
Riot! (Paramore)
Rolls Fraktion (Rolls Frakció)
Romanes (The Ramones)
Room Service (Bryan Adams)
Sabbath Szombat (Black Sabbath)
Sakk (Radics Béla Emlékzenekar)
Scary Guys (Metallica)
Scorpions Tribute Band
Sebastian (ABBA)
Ska-Pécs (Ska-P)
SlipChaos (Slipknot)
Spinning Heads (U2)
Stone Pilots (Stone Temple Pilots)
Stoned (Stone Roses)
Stormwind (Europe)
Superunknowns (Soundgarden)
Tankcsapda92 (Tankcsapda)
The Bits (The Beatles)
The Iron Inside (Iron Maiden)
The Moorders (Gary Moore)
The Scorp’s (Scorpions)
They’Red Hot (Red Hot Chili Peppers)
Timebomb (Rancid)
Tökéletes helyettesek (Kispál és a Borz)
Tres Hombres (ZZ Top)
Tribute To Sodom (Sodom)
Up The Irons (Iron Maiden)
Volband (Volbeat)
Vortex (Megadeath)
Zappa-Syrius Emlékzenekar (Frank Zappa és Syrius)
Zippo (Led Zeppelin)
ZZ Tap (ZZ Top)
és akkor csak jelzésként néhány felvétel (a YouTube-on bőven akad találat a fenti neveket beírva)
a Blackbirds és az Oh! Darling:
a Starmans és a Young Americans:
a Kiss Forever Band egy teljes koncerten:
a Ramones Mania és Tommy Ramone 2008-ban a Zöld Pardonban:
a Good Time Boys RHCP műsora:
a Confuse a Coala Arctic-ot játszik:
a Hollywood Rose és a November Rain:
a Pornography és az A Forest:
