Lemez gyorstár - 2013. 51. hét

Idei utolsó friss - és viszonylag friss - új albumos Lemez Gyorstárunk következik (lesz még két, az év közben kimaradt albumokat ajánló összeállítás is). Van itt a kedvenc idei magyar kiadványaink közé került lemez (Képzelt Város, Jónás Vera Expriment), akad a Recorder szerint a legjobb 2013-as albumok közé is befért album (Lorde) és az évvége legizgalmasabb anyagai (Francis And The Lights, Ejecta, Logos stb.).

KÉPZELT VÁROS: Anatolij

Kiadó: Mamazone

Megjelenés: 2013. október 21.

Stílus: posztrock

Kulcsdal: Ég veled, Anatolij!

A 2005-ben négy építészhallgató által alapított, később hattagúvá bővült budapesti Képzelt Város harmadik nagylemezén a világűrbe transzponálja sajátos hangzásvilágú – egyszerre sodró, nagyívű és éterien atmoszferikus, a szintetizátorok mellett csellóval színesített – posztrockját. Az Anatolij egy szovjet űrrepülési összeesküvés elméletre épülő konceptlemez, amely már az új énekessel (és gitárossal), az ex-marionette ID-frontember Kovács Ákossal készült, és amely nagy lépés a zenekar műfajon belüli hazai státusának megugrása felé.

8/10

Forrai Krisztián

A REMEK LEMEZHEZ KLASSZ KLIP IS JÁR, ANNAK IS NÁLUNK VOLT A PREMIERJE!

JÓNÁS VERA EXPERIMENT: Game

Kiadó: Vera Jonas Music

Megjelenés: 2013. szeptember

Stílus: experimentális pop

Kulcsdal: Time Time

Hogy mikor tűnt fel olyan karakteres világgal rendelkező dalszerző-előadó a hazai placcon, mint Jónás Vera? Elég régen, igaz ő sem feltétlenül a hazai placcról kapta a legfontosabb impulzusokat, hiszen három évig Londonban tanult zenét, aztán egy amerikai tehetségprogramon és turnén vehetett részt. A Moldvai Márk produceri közreműködésével készült Experiment trió bemutatkozása egységes, több szemszögből lenyűgöző, akusztikus alapú, sok apró „izgalmasító” hanggal vértezett, játékos anyag, még Suzanne Vega világától sem olyan távoli – minőségben sem. Erős bemutatkozás és ami a legjobb: még többet sejtet.

8/10

Dömötör Endre

LORDE: Pure Heroine

Kiadó: Universal

Megjelenés: 2013. október 28.

Stílus: pop, elektro-pop

Kulcsdal: Buzzcut Season

A Lorde művésznéven idén bemutatkozott új-zélandi piszkosul fiatal énekes-dalszerző mind külsőleg, mind zeneileg minden, ami 2013-ban trendi. Tinédzserproblémák ide vagy oda, a Pure Heroine nem gyerekjáték. Az alapjaiban kissé tompa, „halk” elektro-pop zene gerincét az erőteljes, dögös, mély basszusok és ritmusok adják, és ez a dallamnélküliség lehetőséget nyújt arra, hogy Lorde kénye-kedve szerint csillogtassa meg énektudását. Az album nem akar több lenni, mint ami: egy klassz(ikus) poplemez, tele téli slágerekkel (értsd: instant dúdolható, melankolikus dallamok) és négy Grammy-díj lehetőségével.

9/10

Biczó Andrea

FRANCIS AND THE LIGHTS: Like A Dream EP

Kiadó: Good Years

Megjelenés: 2013. november 25.

Stílus: szintipop, soul

Kulcsdal: Like A Dream

Francis Farewell Starlite napszemüvege és fekete szövetkabátja mögé rejtőzve producerként nála sokkal sikeresebb előadóknak szokott besegíteni, közben szerencsére rövidebb-hosszabb lemezeket is megjelentet. A négyszámos EP alaposan kigondolt, finoman zongorázott, egyszerű dalai most is úgy hangzanak, mintha egymásra csúsztatták volna a 80-as évek (szinti)popját és a lehető leghitelesebb soult és R’n’B-t, amire egy fehér New York-i énekes képes lehet anélkül, hogy túlzásokba esne. Ha valaki azt hinné, hogy ez ilyen sótlan dandyskedés, az nézze meg a címadó dal klipjét, amiben Starlite egy szántóföldet galoppozik végig.

8/10

Sugó Lilla

EJECTA: Dominae

Kiadó: Driftless

Megjelenés: 2013. november 25.

Stílus: szintipop

Kulcsdal: It’s Only Love

A Tigercityből, Games-ből, Ford & Lopatin duóból ismert Joel Ford dalszerző-producer-multiinstrumentalista és a Neon Indian turnéfelállásából (általam egy véletlennek köszönhetőn személyesen is) ismert Leanne Macomber billentyűs-gitáros-énekesnő duója egy fura konceptkeretbe ágyazva hagyományos szintipop-lemezt adott ki bemutatkozás gyanánt. Hogy a figyelmet felkeltő, Macombert ábrázoló meztelen fotók mögött egy tökéletes szintipop-album bújik meg, az egyetlen hallgatás alapján világos. Nagyon nehéz eltalálni, hogy egy ilyen lemez működjön, de Fordék mindig a legmegfelelőbb hangszínt válasszák ki, amitől lélegzetelállítóak lesznek melankolikus szerzeményeik.

9/10

Dömötör Endre

LOGOS: Cold Mission

Kiadó: Keysound Recordings

Megjelenés: 2013. december 9.

Stílus: dekonstruált grime

Kulcsdal: Swarming

Vannak a YouTube-on azok a klipek, amikről le van szedve a zene és csak az utólag rákevert hangok, hangeffektek szólnak a képek alatt – ami egyszerre vicces és para. Valami hasonlót művel a 2008-ban feltűnt Logos (James Parker), csak a londoni producer a grime-ot csupaszítja vissza alapelemeire (torz basszusok, suhintós dobok, üvegszilánk-szintik, sziréna, fegyver felhúzás), ami egyáltalán nem vicces, és nagyon-nagyon para. Sötét, rideg, fenyegető csendekkel teli sci-fi zene, az utolsó hangok, mielőtt mindent beszippant a mindent elnyelő mély sötét űr.

8/10

Forrai Krisztián

7 DAYS OF FUNK: 7 Days Of Funk

Kiadó: Stones Throw

Megjelenés: 2013. december 9.

Stílus: funk, szintifunk, p-funk

Kulcsdal: Let It Go

Snoop Dogg legutóbbi hiphopos stúdióalbumai félrementek, talán ezért is kezdett kalandozásba. Az év eleji, Snoop Lionként jegyzett reggae-s Reincarnatedet inkább felejtsük el, de a szintfunkos Dâm-Funkkal közös, 7 Days Of Funk néven és címmel kiadott lemez ismét nagyon élvezetes lett. Ahogy az Dâm-Funktól nem meglepő és ahogy az tulajdonképpen Snoophoz is nagyon passzol, nyolcvanas évek eleji funkokat kapunk Bootsy Collins, Rick James, Prince és persze George Clinton modorában. Ja és Snoop most Snoopzilla (ez is egy biccentés Collins felé)! 35 perc gondtalan bólogatás.

8/10

Dömötör Endre

DREXCIYA: Journey Of The Deep Sea Dweller IV

Kiadó: Clone Classic Cuts

Megjelenés: 2013. december 23.

Stílus: electro, techno

Kulcsdal: Unknown Journey VII

A kilencvenes évek electro zenetörténeti mérföldkövének számító detroiti Drexciya duó munkásságát összegyűjtő antológia negyedik, záró részében fantasztikus hallani, hogy az anyag még mindig nem fárad el, sőt, mintha csak jobb és jobb lenne. A vízalatti, mélykék electro klasszikusok mellett (Hydro Cubes) gyakrabban tűnik már fel a techno is egyre hangsúlyosabb formában (Black Sea), de a kiadvány igazi ereje az eddig soha nem hallott hat felvételben rejlik, melyek hallgatása során eltűnődik az ember azon, hogy vajon milyen kiadatlan gyöngyszemek rejtőzhetnek még Gerald Donald DAT-állományaiban.

10/10

Velkei Zoltán