Van benne élet – Szintipop úttörők ma

A Depeche Mode (a hamarosan szintén új lemezzel jelentkező Pet Shop Boys mellett) az igazi túlélő a nyolcvanas évek nagy szintipop zenekarai közül, ám ettől függetlenül mások is felszínen vannak még. Sőt, bármily meglepő, a műfaj hetvenes évek végén indult nagy úttörői mind jelentkeztek új kiadvánnyal mostanában – az OMD például idén áprilisban, a nyitóképen is látható Visage pedig éppen ma, május utolsó hetében.

A szintetizátorral kísérletező korai előadók (Wendy Carlos), a kraut-rock elektronikus-kozmikus ága (Tangerine Dream, Kraftwerk), a hetvenes évekbeli elektronikus zenészek (Jean Michel Jarre, Vangelis, Tomita), a szintetikus disco (Giorgio Moroder), a szintetikus punk (Suicide), Bowie és Eno Berlin-trilógiája által belobbantott brit szintipop első nagy úttörői – úgy-ahogy és többnyire hosszabb szünet után – mind aktívak napjainkban is. A nyolcvanas évek közepéig sikeres, majd szórványosan előbukkanó Human League (balra) 2011-ben adott ki tíz év után új (nem túl sikeres) albumot. A műfaj első nagy slágereit szállító Gary Numan már a nyolcvanas évek elején kiesett a pikszisből, hiába próbálkozott rendületlenül, ám még ma is viszonylag rendszeresen jelentkezik elég jól fogadottnak számító indusztri-darkambient lemezekkel (utoljára 2011-ben). Az első – hetvenes évek végi art-rockból szintipopra váltó, azt félig-meddig kitaláló – felállásában is már nagyhatású Ultravox egy rosszemlékű, csak a gitárost tartalmazó kilencvenes évekbeli inkarnáció után 2008-ban alakult újjá és 2012-ben adott ki friss albumot a 28 évvel korábban sikeres tagsággal. A Brilliant című anyagot a kemény mag megvette, de a kritikák már koránt sem voltak briliánsak.

Az Ultravox-alapító (és onnan 1979-ben, a korszakban komoly ihletőforrásnak számító Systems Of Romance album után kilépő, a nyolcvanas évek legelején szólóban is jelentős, bár nem túl sikeres) John Foxx a 2000-es években nagyon aktív. John Foxx And The Maths (balra) nevű formációjával az elmúlt két évben szép kritikai sikereket elérő szintipop-lemezekkel jelentkezett (idén is kijött egy kortárs szintisekkel - The Soft Moon, Xeno And Oaklander, Matthew Dear - kollaboráló anyag). Sőt, még a második Ultravox-énekest (Midge Ure-t) adó, újromantikus klubcsászárokból, Ultravox- és Magazine-tagokból amolyan szupergrupként létrejött, szintén megkerülhetetlen Visage is létezik, olyannyira, hogy a napokban Hearts And Knives címmel jelentkezett új albummal – 29 év szünet után. (A még szintén hetvenes évekbeli első fecskék közé tartozó Cabaret Voltaire 2011-ben dobott lemezt utoljára, a japán Yellow Magic Orchestra pedig koncertező zenekarként aktív.)

Na és természetesen a többek között a DM-nek is utat mutató másik orchestra, az 1978-tól sok sikert és hullámvölgyet megélt Orchestral Manoeuvres In The Dark, vagyis az OMD is a nagy szintipop-úttörők közé sorolható, még duó-imidzsével (Andy McClusky énekes-basszusgitáros-billentyűs és Paul Humphreys énekes-billentyűs) is példát mutatott a Soft Cell-nek, Yazoo-nak, Communards-nak, PSB-nek, Erasure-nek és társaiknak. Persze a klasszikus időszakában (1980-1989) négytagú volt a zenekar (Malcolm Holmes dobossal és Martin Cooper billentyűs-szaxofonossal), de ez a képeken nem jelent meg, aztán a kilencvenes években McClusky egyedül vitte tovább a nevet, majd 2005-ben újjáalakult az alapfelállás (bár a képeken ezúttal is csak ketten szerepelnek). Először sikerrel turnézott, és 2010-ben egy tisztességes lemezzel (History Of Modern) is visszatért (ezzel utat mutatva az Ultravoxnak, amely zenekar szintén előbb turnéval rázta magát gatyába), a buli azonban annyira bejött, hogy azóta is folytatják és most English Electric címmel egy még jobb albumot jelentettek meg – Peter Saville borítójával, aki az előző lemez és a nyolcvanas évek eleji nagy klasszikusok tasakját is tervezte. Alapvetően az 1980-83 közötti csúcsidőszak hangszínei köszönnek vissza (struktúrában az 1983-as Dazzle Ships lemez töredezettsége is megidéződik), akad mutatóba egy mai korhű döngölés is, de jó érzékkel és ügyes dalszerzői képességgel egy nosztalgikus, de nem negédes anyag született (természetesen turnézni is fognak, előzenekar: John Foxx And The Maths). Még ha jóval csendesebb is, de van élet a szintipopban a Depeche Mode-on túl is.

Dömötör Endre

a Visage visszatérő dala, a Shameless Fashion:

az OMD legfrissebb klipje, a Dresden:

a