A Recorder magazin harmadik számának címlapanyagát adó óriás összeállításunkban a gyerekek és a popzene sokszoros kapcsolódási pontjait járjuk végig: a gyereksztárokról szóló nyitócikkünk, illetve a gyerekként sztárrá lett Stevie Wonder és Michael Jackson korai karrierjének áttekintése után következzenek a gyerekek számára készülő lemezek. Gyereklemezekből még mindig és folyamatosan rengeteget gyártanak, olyannyira, hogy talán ezek a kiadványok a lemezpiac utolsó biztos lábakon álló végvárai. A szülő magának sok esetben már nem veszi meg kedvence új kiadványát, viszont a gyereke kedvéért még mindig hajlandó a pénztárcájába nyúlni, és kézzel fogható zenei kiadványt adni neki. Olyan gyereklemezt viszont már jóval nehezebb találni, amelynek borítójáról nem egy irreálisan, bugyután mosolygó felnőtt, vagy egy eltúlzott grafika néz vissza ránk, ráadásul maga a zene is elviselhető a család összes, gügyögésen már túllépett tagja számára. Szerencsére azért közel sem lehetetlen vállalkozás: a Recorder egy-egy külföldi és magyar gyereklemezeket szemléző rövid összeállítással talán segít eligazodni ebben a felhők közt lebegő, vakítóan színes dzsungelben. A nagyvilágra kitekintő cikkünk után jöjjenek kicsi országunk gyereklemezei!
Szinte biztos vagyok benne, hogy nem csak az ötéves unokaöcsém és köztem zajlott le olyan beszélgetés, amiben hosszas útmutatások alapján sikerül eltalálni, hogy a Paff, a bűvös sárkányt kellene feltennem a lemezjátszóra. Nagy a valószínűsége, hogy a gyerekkoromban hallgatott bakelitek ugyanígy utat találtak mindenki más unokaöccseinek, gyerekeinek, kiskorú rokonainak a szívébe. Mert a legjobb magyar gyereklemezeken található dalok maradandó értéket képviselnek, ehhez már kétséghez sem férhet.
Női gyereklemezek
Az 1984-ben kiadott 100 Folk Celsius-féle Paff, a bűvös sárkány előtt is volt élet magyar gyereklemezek terén. Egészen a hetvenes évek elejére kell visszamennünk, természetesen Halász Judithoz és 1973-as debütálásához, a varázslatos Kép a tükörben lemezhez, amiről már az énekesnővel készült Lemeztáska bevezetőjében megírtuk, hogy egyszerre szeretik a gyerekek, a szülők és a psych-folk rajongó mai huszonévesek (fontos azonban megjegyezni, hogy az egyik legismertebb magyar gyerekdal, a Bródy János által írt Micimackó nem ezen a lemezen bukkant fel először a hazai könnyűzenében, hanem Koncz Zsuzsa 1971-es Kis virág című albumán). Nem a Kép a tükörben volt Halász Judit egyetlen emlékezetes munkája, hiszen a Mákosrétest (1980), a Helikoffert (1983), vagy éppen a Boldog születésnapot (1986) című albumokat szintén ajánlott lejátszóközelben tartani, ha gyerek van a házban.
A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján volt még egy, ma már kevésbé ismert énekesnő, aki több versmegzenésítést adott ki gyerekeknek: Vitai Ildikóról van szó. Az ő Mesebeli madár című 1980-as albuma kétségkívül nagyszerű alkotás, az Este jó Zelk Zoltán-vers megzenésítése pedig a világ egyik legbájosabb gyerekdala (bizony, nemcsak a magyar mezőnyben!), ami valaha is született, a lemezen ráadásul olyan közreműködőket találunk, mint Végvári Tamás, Venczel Vera, vagy Márta István. Szerencsére ez a műfaj és minőség a 2000-es években sem tűnt el – ezt elsősorban Szalóki Áginak köszönhetjük, aki szintén versátdolgozásokkal került közel a legfiatalabb korosztályhoz, elég csak a Cipity Lőrinc vagy a Gingalló lemezekre gondolnunk.
Férfi gyereklemezek
Se a Kaláka, se a 100 Folk Celsius nem gyerekeknek zenélő együttesként indult, de pályafutásuk későbbi szakaszaira már döntő befolyást gyakorolt a műfaj. A Gryllus testvérpár vezette Kaláka kezdetben szintén ragaszkodott a nagy magyar (és külföldi) költők verseinek zenés köntösbe való bújtatásához, de 1985-ben, A Pelikán című lemezükön váltottak, és annyira bejött a dolog, hogy ez lett az első aranylemeze a zenekarnak. A későbbiekben aztán felváltva adtak ki lemezeket a két tematika mentén, eközben Gryllus Vilmos meg egy sor másik gyerekalbummal jelentkezett szólóban, illetve Levente Péterrel vagy Döbrentey Ildikóval közösen. A 100 Folk Celsius country/bluegrass együttesből lett a gyermekkorúak egyik legkedvencebb zenekara, a folyamat persze a Paff-fal indult (ami amúgy feldolgozás, Peter, Paul & Mary hatvanas évekbeli híres dala, a Paff The Magic Dragon az eredetije), és aztán folytatódott többek között A nagy ho-ho-horgásszal és a Miki Manó meséivel. Fontos megemlíteni még a Z’Zi Labort, hiszen ők meglepő húzással sikereik csúcsán, 1987-ben egy zenés mesejátékot adtak ki, A Zizi bolygó titka címmel, az újabb előadók közül pedig a Bëlga (Zsolti a béka), illetve az Amorf Lovagok (Tócsarobbantó) jelentkeztek gyerekeknek szóló értékes kiadványokkal.
Válogatáslemezek
És ha gyereklemezekről beszélünk, akkor nem hagyhatjuk ki a két legjelentősebb válogatást: az egyik az 1984-es Tini dal, rajta olyan bájos számokkal, mint a Mikó István által énekelt Breki-blues, a Vuk rajzfilmfőcímdal vagy a Pancsoló kislány című klasszikus, de felfért a korongra az idősebbek megcélzó Iskolatáska, vagy a Mitiők tévéműsor betétdala is a So-ho zenekar előadásában. A megtévesztő című 2004-es Minimax – Rajzfilmslágerek 2. szelekciója szintén nem hagyhat kívánnivalót maga után, hiszen olyan méltán híres rajz- és bábfilmekből válogattak rá lenyűgöző főtémákat és betétdalokat mint a Süsü, a Frakk, a Macskafogó, a Mézga Géza, a Pom-Pom, a Mekk Elek, a Magyar Népmesék vagy a Mátyás király, és a felsorolást még hosszan lehetne folytatni. Hibátlan az összes, kivétel nélkül – ha gyerekeket akarunk jó gyerekzenével meglepni, ne keressünk tovább, ennél jobb válogatást azóta se jelentettek meg.
Soós Csaba
+ AZ ELRETTENTŐ PÉLDÁK
„Jönnek a törpök, éhesek a hasak, rég kiürült már a levesporos tasak”, vagy „Tedd azt, amit nindzsa tenni, mert ő jól választ”, vagy „Csovi-Csovi Jasper, egy kutya a gyereknek az a jó”, vagy „Tipi-tapi Dinó, utazgatni oly jó”, vagy „Jaj de szép a popóm, olyan szép a popóm” – van még kérdés esetleg? Annyit tudunk csak tanácsolni, hogy mindenki jobban jár, ha ezeket a Hupikék Törpikék-, Tini Nindzsa Teknőcök-, Papp Rita-, Dolly Roll-, Gumimaci-lemezeket gondosan elzárja a gyerekei elől!
Vitai Ildikó és az Este jó:
Halász Judit és a Szél hozott, szél visz el:
a Kaláka és A pelikán:
Csongrádi Kata a Koala macival, mely a Tini dal című válogatáson szerepel:
és az örök klasszikus rajzfilmfőcím dal A Mézga család különös kalandjaiból:
