A The National idén új embereket engedett be introspektív világába, így tud meglepetéseket okozni még a nyolcadik lemezén is, és megajándékozni minket az év egyik legszebb filmélményével. A lemezkritika a Recorder magazin 73. lapszámában is olvasható.
Új összeállításunk történelmi jelentőségű a rovat életében: a következő időszak legjobb zenéit szerintünk mind nők szerezték, ami jól mutatja hová tart ez a sokáig férfiak uralta műfaj. Izgalmas idők elé nézünk! Elektronikus tánczenei rovatunk válogatása a Recorder magazin 72. lapszámából.
A 2014 óta inaktív Babies gitárosának ötödik szólólemeze egyrészt tovább halad azon a zenei térképen, amin a fő hatáspontokat Lou Reed és Bob Dylan jelenti, másrészt nyit is új világok felé. Az énekes-dalszerző Kevin Morby mára már egészen sajátos dalparkot épített fel, és ez a világ szinte azonnal…
Egy kilencedik stúdióalbum kapcsán már ritkán vannak nagy elvárásaink. És ez általában így is van jól. Kétségtelen, hogy ismét elmondhatjuk, hogy más lett, mint az eddigiek. Viszont nagy csoda most sem történt. Bár Nene és Aurora bevonása sokat dob a lemezen (utóbbi társszerzője is volt néhány…
Az egyszál gitáros énekes-trubadúrok svéd királya, Kristian Matsson ötödik nagylemezén magabiztosan és töretlenül halad tovább a saját maga által kijelölt úton: markáns, erős indie folk szerzemények követik egymást, amelyben a Föld legmagasabb férfija történeteket mesél a hazatérés öröméről, a…
Unknown Child, vagyis a Gustave Tigerben is éneklő Szurcsik Erika két remek album után engedte kibújni az ismeretlen gyermek gonosz oldalát: torzul a gitár, előrébb jöttek a zajok, az énekbe és a számok felépítésébe bekúszott a mániákusság. A dalszerűség háttérbe szorult, a hangulatteremtő erő…
Greg Anderson és Stephen O'Malley duója két lemezt is ígért idénre, amiből az első rég nem hallott csúcsformában mutatja őket. A páros mindig lenyűgöző képességgel tudta uralni a tektonikus erejű, sokszor húszpercesre nyújtott riffeket, és az elképesztő hangerőt, aminek eredményeképp a fellépéseik…
Ha a tavalyi Konoyo volt Tim Hecker teátrális mesterműve, akkor az Anoyo annak a szellemképe. Mintha a már jól ismert hangok mögé mennénk egy szürke dimenzióba, és mindent lassítva, halkítva tanulmányoznánk. Itt nincsen epikus kiteljesedés, nem érezzük, hogy egy világ remegne bele a hangok egyszerre…
"A kurrens generáció Aretha Franklinje" - hirdette több zenei portál is Lizzo "sztárcsinálónak" szánt lemezét. A párhuzamok azonban kimerülnek abban, hogy mindketten avatott mesterei voltak a mélyről jövő, fájdalmas balladáknak, és elképesztő hangjuk is volt hozzá. A Cuz I Love You-ból ugyanis – a…
Néhány év és minden bizonnyal elmondhatjuk, hogy több besztof kiadványuk van, mint stúdiólemezük. Csupán pár évvel az ötvenedik évfordulóra megjelent GRRR! után a Honk hoz is újat, meg nem is. Pontosabban igazán csak akkor hoz, ha a bővített kiadás mellett döntünk, ahol a plusz korongon élő…
