Agnes Obel harmadik albuma az életmű eddigi legjobbja, de van másik jó hír is: az artpopos dalszerző-előadó május 29-én az A38 szervezésében az Akváriumban ad konceret.
Agnes Obel harmadik albuma az életmű eddigi legjobbja, de van másik jó hír is: az artpopos dalszerző-előadó május 29-én az A38 szervezésében az Akváriumban ad konceret.
Három év kihagyás után tavaly év végén jelent meg Ulrich Schnauss saját néven kiadott ötödik szólólemeze, a No Further Ahead Than Today. Az album aktualitását az adja, hogy Schnauss kétszer is színpadra áll január 28-án és 29-én az A38 hajón a Chip Fesztiválon: először a legendás Tangerine Dreammel,…
Van Morrison négy év után jelentkezik új dalokat tartalmazó stúdiólemezzel (bár 2015-ben is volt egy önfeldolgozásos duettalbuma), igaz időközben azért a katalógus is kapott némi kezelést: 2015-ben az első három klasszik lemez jelent meg kibővítve, 2016-ben pedig minden idők…
A New York-i Cymbals Eat Guitars 2009 óta szállítja megbízhatóan a minőségi indierockot, és legutóbbi, 2014-es albumuk óta is tudtak előrelépni.
Ólafur Arnalds és Nils Frahm kiadójánál jelent meg Douglas Dare második albuma és ez már kicsit segít belőni a fiatal londoni dalszerző-producer zenéjét. De mindez csak közelít a végeredményhez és nem pontosítja azt (bár apja is zongoratanár), hiszen Dare artpopos, kamarapopos…
A Los Angeles-i Kadhja Bonet erős debütálással hívja fel magára a figyelmet. 2015-ös EP-jének 2016-os albummá bővített változata elragadó soul-folk-pszichedélia.
Mémrap? Idegtépés vagy zsenialitás? Hogyan lett a brokkoli ennyire kúl növény? Megannyi kínzó kérdésre válaszol minikritikánk D.R.A.M. albumáról.
Kezdetben volt a Cap'n Jazz nevű második hullámos (azaz kilencvenes évek eleji-közepi) úttörő emorockzenekar. Annak egyetlen albumát követő feloszlása után a dobos-vokalista gitárokra váltott és American Football néven szervezett még mindig a második nagy hullámhoz tartozó,…
Az év végi listák élbolyában nem volt ugyan gyakori visszatérő név, de attól a 2016 végén megjelent első D.D Dumbo-nagylemez figyelemre méltó, sokat tudó hanganyag.
Ez a karakteres bajuszú férfi csinált egy olyan lemezt, ami ugyan footworkos, basses csúcsművéhez, a 2011-es Room(s)-hoz képest könnyedebb, de cserébe talán szélesebb rétegek számára is befogadható. Fogadjuk hát be.
