Klausztrofóbiás katarzis. The Body & Dis Fig: Orchards Of A Futile Heaven (lemezkritika)

A zaj-sludge The Body és a nyomasztó elektronikát játszó Dis Fig közös lemezét az utóbbi éneke emeli ki a sötétségből - bár persze azért van velőrázás, szénné torzított gitár és halálsipítozás is. Ez a kritika először a Recorder magazin 113. számában jelent meg.

A providence-i The Body már feltehetően mindenkinek ismerős, akit érdekelnek a nagyon extrém (mondjuk: zaj-sludge) zenék; a berlini Dis Fig (azaz Felicia Chen) az elektronikus zene nyomasztóbb végét és az éneket-kiabálást-sikoltozást hozza össze (The Buggal is kollaborált).

Közös lemezüket legalább annyira meghatározza a klausztrofóbiás elektronika (kábé az ipari / dekonstruált klubzene és a dark ambient metszetében), mint a The Body-féle szénné torzított, majdnem / tényleg zajba forduló gitár és kíméletlenül lesújtó dobok. De még fontosabb, hogy Dis Fig sokszínűen, kifejezően énekel, gyakran kifejezetten szépen (!), bár azért néhány velőrázás is belefér; no meg persze a The Body-lemezekről ismerős halálsipítozás sem hiányozhat.

Nincs középpontba állítva az ének, minden apró sípolásnak megvan a helye (hiába tűnik olykor alig kontrollált káosznak a zene), de elsősorban Dis Fignek köszönhető, hogy katartikus ez a lemez – olykor akár még felemelő is. Bár a biztonság kedvéért egy egyperces fülsértő zajjal zárják le.

Előadó: The Body & Dis Fig

Cím: Orchards Of A Futile Heaven

Kiadó: Thrill Jockey

Megjelenés: 2024. február 23.

Műfaj: elektro-zaj-sludge

Kulcsdal: Back To The Water

8/10

Rónai András