Pánsíptől mulatós szintiken át túlvezérelt zajongásig minden hallható ezen a lemezen, mégsem a durvulás vagy rombolás a célja - éppen ellenkezőleg: Elysia Crampton új alteregójával az életet ünnepli. Ez a kritika először a Recorder magazin 111. számában jelent meg.
Pánsíppal, énekkel indulunk, alatta egyszerű, lo-fi dobolás, körülötte úszkáló szinti. Aztán egyre jobban szétcsúsznak a rétegek; édeskésen vinnyogó szinti szárnyal fel, akadozó fanfárok és zörgőssé torzult dobok fokozzák a káoszt, a mindezt elvileg megtámasztó ritmus pedig mintha le lenne maradva saját magától… és még nem járunk a második percnél sem.
Dél-amerikai népi műfajok, bénuci mulatós vagy éppen new age-es szintik, szétcsúszó dobok, random rádiós szövegminták, túlvezérelt és/vagy kísértetiesre lelassított rétegek követhetetlen kollázsa ez a lemez; de a legfurább benne az, hogy valójában nem durva, sőt. Nem rombolni akar, hanem pont hogy egyszerre túl sok mindent ünnepelni, meg leginkább az életet, aminek lényegi része ez a diszharmonikus túl sok.
Ez csak úgy lehetséges, hogy a káosz mögött egy nagyon is biztos kéz van, és tényleg: Chuquimamani-Condori ismert bolíviai-amerikai zenész-aktivista, aki E+E néven készített mixeivel lett ismertté, Elysia Cramptonként kiadott lemezei pedig komoly kritikai sikert arattak.
Előadó: Chuquimamani-Condori
Cím: DJ E
Kiadó: szerzői kiadás
Megjelenés: 2023. november 15.
Műfaj: kollázs
Kulcsdal: Know
8/10
Rónai András