Simogató technoid hipnózis a sivatagból. Azu Tiwaline: The Fifth Dream (lemezkritika)

A tunéziai Azu Tiwaline a berber hagyomány ütőseiből, dubból és technóból alakította ki saját zenei nyelvét. Ez a kritika először a Recorder magazin 109. számában jelent meg.

Azu Tiwaline második albuma jelentősen gazdagítja a világát, megőrizve hipnotikus lényegét. Míg korábban a meglehetősen minimalista, egybeszabott hangzás megteremtése volt a cél, most több kontrasztot is egybedolgoz. Ilyen a ráérősen szemlélődő, ambientes-dubos megközelítés és a feszült, ha nem is feltétlenül gyors, de sürgető technoid ritmusok egymásutánisága (több száma is kábé a felénél indul be, keresztülhúzva az intro – lényegi rész elcsépelt struktúráját; mások meg úgy tesznek, mintha, aztán mégse), vagy épp egymás mellett élése – és mindkettő megbolygatása a poliritmikával, más-más módon.

A finom, simogató dallamok és apró talált hangok egyfelől, hideg és/vagy fémes, tágas tereket kirajzoló szintik másfelől. A legutolsó részletekig pompásan kidolgozott hangdizájn, dubos effektezés és a francia-iráni Cinna Peyghamy ütősjátékának élő lélegzése. Lenyűgöző, érzéki és nagyon okos lemez. 

Előadó: Azu Tiwaline

Cím: The Fifth Dream

Kiadó: I.O.T

Megjelenés: 2023. október 6.

Műfaj: berber dubtechno

Kulcsdal: Reptilian Waves

9/10

Rónai András