Érzéki absztrakció. Radian: Distorted Rooms (lemezkritika)

A bécsi Radian zenéje tele van mikroszkopikus hangeseményekkel, a felismerhetőség határán túlra effektezett gitárokkal, kopogó absztrakt groove-okkal, mégis befogadhatóbb, mint gondolnánk. Ez a kritika először a Recorder magazin 109. számában jelent meg.

A Radian majdnem ugyanazt csinálja két és fél évtizede. Zenéjük mikroszkopikus hangesemények, digitális glitch-törmelékek, a felismerhetőség határáig vagy azon is túl effektezett gitárhangok, valamint Martin Brandlmayr kopogós, végtelenül okos és változatos, absztraktul groove-os dobjátékának párbeszéde. Néha felderengenek a dalstruktúra és az ismerősebb hatáskeltő elemek emlékei, aztán visszamerülnek az egyszerre légies és sűrű folyamba. De van egyfajta sajátos érzékenysége a zenéjüknek, ami miatt befogadhatóbb (érzékibb), mint amilyennek papíron tűnik.

A „clicks & cuts” mozgalom és a posztrock (úgymint „rockzenei eszközökkel létrehozott nemrock”) találkozása az ezredforduló környékén eltalálta az underground Zeitgeistet; aztán sok minden változott, ők alig. A Distorted Rooms az eddigi legkomolyabb elmozdulás a Radian-hangzásban: több a felismerhető hangszerhang, megjelennek húzósabb groove-ok, olykor egész direkt a hangulatfestés. Emiatt jó bevezetés lehet ebbe a különleges életműbe. 

Előadó: Radian

Cím: Distorted Rooms

Kiadó: Thrill Jockey

Megjelenés: 2023. szeptember 22.

Műfaj: kísérleti

Kulcsdal: Skyskryp12

8/10

Rónai András