"Magamból mindent kiadva keresem, ki vagyok" - Baba Aziz: R.I.P. (lemezkritika)

Akármire gondolsz, ez nem az. Sem az első, nagy feltűnést keltő Baba Aziz-dalok, sem a legutóbbi vendégeskedések (például a Playbánián a Pulled Pork, aminek producere is volt) nem készítettek fel arra, hogy mi lesz a végre-valahára megjelent első nagylemezen. Ez a kritika először a Recorder magazin 105. számában jelent meg.

Zavarba ejtően személyes zene ez, amiben a közlésvágy felülírja a tetszésvágyat; mi több, sokszor az az érzésünk lehet, hogy belehallgatunk valamibe, ami nem nekünk szól, talán nem is szól senkinek. (A hozzáállásról leginkább Dean Blunt jutott eszembe.)

Szomorú és keserű lemez ez; sok indulattal a zenei közeg ellen, sok bánattal párkapcsolati elbaszódások miatt, rengeteg specifikus, személyes részlettel (például a Brexitben a lány Londonban maradna, a lírai énnek honvágya van). De belefér egy politikus eszmefuttatás a rendőrség ellen (A.C.A.B.), amire egy “boldog szülinapot, bébi” zongorázás következik.

Sokszor nem is rapet hallunk, csak sorokra tagolt beszédet; az ének is gyakran mintha csak a kimondást segítő eszköz volna; a rímek a lehető legegyszerűbbek. A kíséret legtöbbször a soulhoz áll közel, vagy egyenesen az, akár hosszan bejátszott énekrészletekkel; máskor onnan vett minimalista, zongorás-vonós hangminták keringenek egy-egy egyszerű hiphop-beat körül. Annál nagyobbat ütnek a műfajváltások, például Az Ékszerboltban odaverő trapdobjai (plusz melankolikus zongora), vagy a fojtott Fuckboy Riddim.

Szomorú, keserű és nagyon bátor lemez; kicsit hülye, nem illő dolognak tűnik megmondani, hogy jó zene vagy sem. De van benne valami, ami mindig visszahúz, tehát jó.

Előadó: Baba Aziz

Cím: R.I.P.

Kiadó: Banana Records

Megjelenés: 2023. június 8.

Műfaj: soul

Kulcsdal: Isten Nélkül Freestyle

8/10

Rónai András

Headerfotó: Kersner Máté

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.