Majdnem úgy döntöttek, hogy nem adnak ki soha semmit, és csak élőben lehet majd hallani a számaikat, de végül beadták a derekukat. Jövő héten végre megjelenik az energikus, fúziós ska-t játszó Hakumba első nagylemeze, ami jó apropó, hogy a Recorderen is bemutatkozzon a más zenekarokból (hari_drama, Towpe, Deva) már ismert, fiatal társaság.
Mikor indult: 2019 nyara.
Hol indult: Szentes; Ördögkatlan Fesztivál.
Tagok, hangszerek: Számel Soma (dob), Szép Endre (basszusgitár), Domokos Márton (basszusgitár/gitár), Hegedűs Imre (gitár), Huff Zalán (gitár), Zana Bendegúz (szintetizátor), Mari Csongor (szintetizátor), Foster Dorka (fuvola/ének), Szőke Benedek (trombita), Sikó Alpár (szaxofon/gitár), Szabó Kristóf (szaxofon/ének), Nagy Noel (bongó/ének).
Stílus: Fúziós ska (ez egy általunk kitalált műszó, de még mindig ez áll legközelebb ahhoz, amit csinálunk). Sok műfajjal dolgozunk, főként különböző világzenei irányokat, jazzt, jazz-fusiont, surf-punkot, bluest és pop-rockot keverünk, megfűszerezve egy kis skával.
Hatások: Ska (Pannonia Allstars Ska Orchestra), jazz (innen nehéz lenne bárkit is kiemelni, túl sok irányát imádjuk), jazz-fusion, afrobeat (KOKOROKO, Nubiyan Twist, és persze Fela Kuti), folk (Csángálló, Besh O Drom), világzene (Wombo Orchestra).
Kiadó: Nincs.
Történet: 2019 nyarán álltunk össze így, ebben a formációban, egy koncertre az Ördögkatlan Fesztiválon. Azelőtt nagyjából egy évig két zenekarra oszlott szét a tizenpár ember, de nem voltunk ismeretlenek egymás számára, sok bulit csináltunk együtt, meg egyébként is ismertük egymást; a két zenekar nagy része ugyanabba a gimnáziumba járt. Szóval igazából csak egy véletlen helyzet kellett ahhoz, hogy egy csapat legyünk. A nevünk is ennek a társulásnak köszönhető (a Hanguots és a Cucumba szavakból állt össze a Hakumba). Az az első koncert pedig annyira jól működött, hogy végül így maradtunk.
Megjelenések: Az az igazság, hogy eddig elég trógerek voltunk a zenék megjelentetése kapcsán. Az elmúlt három év alatt egy koncertfelvétel került fel rólunk bárhova, az is tőlünk függetlenül történt. Persze, most az év első hetén kijött egy dal egy klippel, de ez inkább már a készülő albumunk előszele. Szóval egész eddig csak élőben lehetett minket hallani/hallgatni, amit viszont igyekeztünk gyakran lehetővé tenni. Nagy öröm, hogy a közönségünk nagy része így is tudja már a dalszövegeinket. Egy ideig egészen reálisnak tűnt az a koncepció, hogy így maradunk, és egy kizárólag élőben hallgatható bagázs leszünk, de végül beindultak a kreatív energiák, és végre sikerült összehozni az eddigi muzsikáink rögzítését.
Küldetés: Talán az, hogy egyre jobban játszunk a hangszereinken, illetve hogy együtt is egyre jobban tudjunk működni. A kezdetekben senki sem volt különösebben képzett vagy kiemelkedő zenész közülünk. Együtt kezdtük el megtalálni a hangunkat, egymást motiválva találtuk meg a hivatásunkat a zenében, és mostanra a zenekar nagy része zenét tanul, elkötelezetten gyakorol és fejlődik, és többen már hivatásos muzsikusokká avanzsáltak. Célunk, hogy egyre kreatívabb és agyalósabb zenéket csináljunk, szeretünk hatalmas közös megfejtős körökbe csúszni, ilyenkor órákon át képesek vagyunk számolgatni az elcsúsztatott tört ritmusokat és a komplex fúvós témákat. Jelenleg az a tervünk, hogy a mostani albumunkon lévő repertoárt a lemezbemutatónk után megpihentetjük, és elkezdünk dolgozni egy új, már jóval koncepciózusabb albumon, amit remélhetőleg nyár elején ki is tudunk adni. De mindezek mellett a legfontosabb küldetésünk, hogy szeressük csinálni, amit csinálunk, és hogy ez a koncerteken és a felvett zenéinken keresztül átragadjon a közönségre/hallgatókra; hogy szeressék hallgatni, és boldogabbá váljanak attól, amit eléjük tárunk.
Jövőkép: Ez szorosan kötődik az előző ponthoz. Csináljuk addig, vagy mindenki csinálja addig, amíg örömét leli benne. Aztán majd meglátjuk, mi lesz. Most még nincsenek bennünk olyan célok, hogy világsztárok legyünk, vagy sok pénzt keressünk, amit biztosan tudunk, az az, hogy szeretnénk folytatni a végtelen örömzenélést, és apránként lépegetni ezzel feljebb és feljebb. Szeretnénk koncepciózusabban és szervezettebben működni és alkotni, és minél több emberrel megosztani ezeket a zenéket.
Mellékprojektek: Foster Dorka: hari_drama, Hiúz, Deva, Sikó Alpár: hari_drama, kristoaf, Trixie Rubato, Deva, Szép Endre: Towpe, Huff Zalán Bendegúz: Dirty Canvas, Trixie Rubato, TAO.
Szexepil: Annyian vagyunk, hogy a legtöbb színpadon nem férünk el rendesen, ami kívülről mókás heringparti hangulatát kelti. Sokszor kapjuk meg a közönségtől, hogy „lentről” is érezhető az egymás iránti határtalan szeretetünk, ami lesugárzik a soraikba, ez mindig nagyon szívmelengető visszajelzés.
Legnagyobb eredmény, elismerés: 2022 nyarán kétszer is megtöltöttük a Pontoont, és sok-sok fesztiválra kaptunk meghívást, ami elég jó érzés volt. A legelső, ’19-es Ördögkatlanos koncertünkre odatévedt az akkori kedvenc zenekarunk, a Wombo Orchestra pár tagja, és meghívtak a koncert után Bordeaux-ba, hogy legyünk az előzenekaruk. Sajnos ez a Covid miatt elmaradt, de ami késik, nem múlik. Nemrég Pécsett azt mondta egy srác a közönségből, hogy mi vagyunk a magyar Snarky Puppy. Na, hát ez azért bőven túlzás, de azóta is sokszor emlegetjük; ezzel a dicsérettel azt hiszem belénk ültetett egyfajta küldetéstudatot az illető.
A Hakumba első nagylemeze, a 16 számos Véletlen volt, nem direkt január 18-án debütál, lemezbemutató koncert pedig két nappal később, január 20-án lesz az Akvárium Klub kistermében, ahol a funkos-afrobeates Dokkerman & The Turkeying Fellaz játszik velük. Jegyvásárlás, Facebook-esemény.
fotók: Babai Dénes
A Magyarradar rovat cikkeinek megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.