„Mindenkinek van egy hasonló története” – Lemezpremier! Noémo: Szívverés

A felvidéki származású Takács Noémi sok formációban zenélt már, de igazán a Noémoban teljesedett ki, amivel szép csendben az egyik legizgalmasabb énekes-dalszerzőnővé vált itthon az évek során. Új lemeze, a Szívverés a pályája eddigi csúcsa; a megkapóan szép, letisztult, mélyre menő dalokat október 7-én a Magyar Zene Házában mutatja be, zenekari felállásban.

Eredetileg jazzénekesnő akart lenni, fel is vették a Kőbányai Zenei Stúdióba, ahol már elsőéves hallgatóként vokálozni hívták az Emil.RuleZ! utolsó lemezére, a Gyere át!-ra. Hajós András és Hegyi György biztatására kezdett saját dalokat írni – eleinte Hajós szövegírói segítségével. Énekelt a Budapest Voices a capella formációban, majd a hálószobapopos Bülbüls trióban, hogy aztán az abból átalakult zenekarában, a Noémoban találjon igazán magára. Az első, útkereső (és útkeresésről szóló) EP-t (Bal-jobb, 2015) további remek kislemezek követték, Noémi szerepelt (kétszer is) A Dalban (tavaly, a Hableánnyal egészen az elődöntőig jutott), idén pedig megjelent új albuma, ami a maga hat számával papíron ugyan csak EP, de Noémi annyira kereknek érzi, hogy lemezként hivatkozik rá. Érthetően: a finoman, de izgalmasan hangszerelt, lírai hangvételű, mégis magával sodró Szívverés eddigi legérettebb alkotása.

„Zeneileg az volt az eredeti koncepcióm, hogy a lehető legegyszerűbb módon szólaljanak meg a dalok. Egy szál gitárral, sok énekkel” – meséli Noémi. „Végül egy kicsit nyitottunk ezen a terven, zongorával, több gitárral, mandolinnal és ütős hangszerekkel. Fenyvesi Márton volt a lemez producere, a felvételek készítője, valamint a mix és a master is az ő keze munkáját dicséri. Ő egy multitehetség, nagyon szeretek vele dolgozni. Marci feljátszott további gitárokat és zongorát, Szabó Dániel Ferenc pedig az ütős hangszereket. Így képes volt az anyag megőrizni az intimitását, közeliségét. Ez fontos szempont volt. Számomra minden anyagnál fontos kijelölni egy olyan utat, ahol a dalszerűség modernebb hangzásokkal keveredhet, érdekes elegyet alkotva. A zenei hatások tekintetében nagyon inspirálnak az újkori énekes-dalszerzők, mint például Laura Marling, Marika Hackman, Madison Cunningham, vagy Gabriel Kahan. A szókimondással, a költői dalszövegekkel, a különleges harmóniákkal és ritmusokkal.”

A szövegvilágról pedig ezt árulta el: „A dalszövegek nagyon személyesek. Most először megpróbáltam versszerű formában gondolkodni. A témákat nézve van köztük dal a halálról, a szerelemről, az öregedésről, a kiszolgáltatottságról, családról. Mindenkinek van egy hasonló története. Az a céljuk, hogy nyitott hallgatóságra találjanak. Inkább sarkallnak gondolkodásra, mintsem tényeket közölnének. Szerintem fontos, hogy a hallgató szellemileg aktív résztvevője lehessen egy dalnak. Legalább is én így szeretek zenét hallgatni.”

A lemez képi világát Albert Alianna alkotta meg az általa készített portréfotók és Noémi archív, családi fotóinak montázsából. A Szívverés elérhető lesz CD-n is, amit az október 7-ei, nagyzenekaros lemezbemutatón lehet először kapni a Magyar Zene Házában. Jegyvásárlás, Facebook-esemény. Lentebb Noémi egyesével is mesél a dalokról.

Fekete

Ez a dal egy disztópia. Arról szól, hogy milyen érzés hazaérni az üres családi házba. Hogy a régen élettel teli szobák mára már csak a nosztalgikus emlékeink színhelyei.

Hableány II

A Hableány hajó áldozatainak emlékére íródott ez a dal.

Az idő

Vajon mi lehet az időn túl? Mi történik akkor, amikor lejár a földi időnk? Erről az átmeneti állapotról szól ez a dal. Válaszok megkomponálását a hallgatóságra bízva.

Szívverés

Az érett szerelem dala. Arról az egymás felé nyitott, ámbár a világ felé zárt és láthatatlan buborékról szól, amely összefog két embert. Ez egy nagyon közeli állapot.

Táncol a húr

Van, hogy elveszítjük a kontrollt az életünk felett, és azt érezzük, hogy valami nagy hatalom irányítása alá kerülünk. Ez a hatalom lehet egy természetfeletti erő, vagy akár a politikai hatalom. Ki hogyan értelmezi.

Vénül

„Már vénülő kezemmel fogom meg a kezedet…” Ady Endre híres sorait megpróbáltam újraértelmezni némi öniróniával. A végeredmény ez lett: „Vénül, vénül kezem, s fogja a kezedet. Hiányzó őrlőkkel harapom a kenyeret.” Ez egy utópia. A dalt a családomnak írtam, jó lenne együtt megöregedni.

Noémo a Facebookon.

fotók: Albert Alianna

A Premier rovat cikkeinek megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.