Semmi nem tud úgy feldobni egy filmjelenetet, mint egy jól eltalált zeneszám. BETÉTDAL című sorozatunkban a legmenőbb magyar rendezőktől kérdezzük meg, hogy ők melyik filmes zenehasználattól lesznek libabőrösek, illetve melyik az a dal, amit mindenképpen szeretnének belerakni egy filmjükbe. Ezúttal a Pannónia dicsérete rendezője, Nagy Borbála válaszol, aki gyerekkorában sokáig furulyázni és cimbalmozni tanult, aztán gitárra váltott és Nirvana-dalokat pengetett.
Nagy Borbála szerzett két diplomát (magyar-német és film szak), táncolt, zenélt, dolgozott call centerben, vezetett magyar filmes blogot (amire csinált interjút Reisz Gáborral és Rév Marcival is). 2011-ben Németországba költözött, felvételt nyert a berlini filmakadémiára, ahol többek között olyan legendás rendezőktől tanulta a filmkészítést, mint Apichatpong Weerasethakul, Pedro Costa vagy Claire Denis. Az utolsó két rövidfilmjét Magyarországon forgatta: a Minden rendben címűben a Vilmányi Benett által játszott rendőr járőrözik a határnál a bevándorlási hullám idején, a Pannónia dicsérete egy általános iskolában játszódik, ahova a miniszterelnök jön látogatóba, és arról szól, hogyan osztja meg a társadalmat a politika, és mindez hogyan csapódik le a kamaszokban.
A Pannónia dicsérete elnyerte a legfontosabb német kisfilmes díjat (Deutscher Kurzfilmpreis) és a tavalyelőtti Friss Hús fődíját is. Bori jelenleg két nagyjátékfilm forgatókönyvét fejleszti. A világ eredete című projektje az idei Inkubátor döntősei között van, az utóbbi fél évben pedig a cannes-i Cinéfondation szekció Residence programjának meghívottjaként Párizsban dolgozott a Nincs itt semmi látnivaló című filmtervén, ami abból a pár éve megtörtént esetből indul ki, amikor hitleres paródiavideó készült egy iskola vezetőségéről.
Melyik a kedvenc filmjeleneted, ami alatt egy zeneszám szól?
Philippe Grandrieux filmje jut eszembe, a Sötét utak (Sombre). Egy sorozatgyilkosról szól, aki váratlanul szerelmes lesz. A film közepe felé egy spontán alkoholos összejövetel eszkalálódik. A jelenet alatt a Bela Lugosi is Dead című Bauhaus-szám szól.
Szerintem Grandrieux nagyon jól ráérzett arra, hogy ez a szám nagyvászonra való. Engem is megihletett egyébként, a film is, és a Bauhaus is. A harmadéves rendezői gyakorlatom során hasonló érzésvilággal próbálkoztam. Arra nem volt pénzem, hogy megvegyem a Bauhaus jogait, viszont Mándli Vazul Endre zenész szerzett zenét a filmhez, Pilinszky-verseket zenésített meg.
Akkor működik szerintem igazán jól egy zeneszám a filmvásznon, ha libabőrös leszek tőle. Nagyon sok példa van erre, párat már említettek is az előttem megkérdezett rendezők. Az utóbbi években a Portré egy lángoló lányról tábortűzjelenetétől rázott ki a hideg - jó értelemben.
Egyébként rajongok az olyan filmekért, amelyek képesek arra, hogy a zenével ne csak aláfessenek bizonyos hangulatokat vagy érzéseket, hanem a filmzene új szintre emelje a műalkotást. Ilyen számomra például az Under the Skin, A boldogságvirág vagy a Vérző olaj.
Melyik dalt szeretnéd mindenképpen használni egyszer egy filmedben?
Mostanában nem dolgozom filmzenével. De valamiért újra és újra belebotlok az Exotic Girlfriend Eastern European Accent című számába. Magánemberként is megérint, hiszen én is egy másik országban élek, mint ahova születtem. És azt gondolom, hogy nagyon jól tudna ezt a stílus működni egy filmben.
Egyébként egyszer megpróbáltam használni a Kontroll csoport Nem én vagyok című számát. Meg is állapodtunk, de aztán nem illett a film végső hangulatához. Ebben a filmben Ikvai-Szabó Boti segített ki, gyönyörű zenét szerzett az álomjelenetekhez. Talán egyszer még megtalálom a helyét a Nem én vagyoknak egy másik filmemben.
Milyen jelenetet képzelsz el hozzá?
Most épp egy nagyjátékfilmen dolgozom, amely három nőről szól. Van közöttük egy kelet-európai Párizsban, úgyhogy az Eastern European Accent abszolút használható lehetne. Imádom, hogy egyszerű, nem tökéletes, és nagyon erős hangulatot áraszt. Mivel egyelőre inkább csak diegetikus zenében gondolkozom, azt tudom elképzelni, hogy a házibulijelenetben csendülhet fel ez a szám.
kérdések: Varga Ferenc
headerfotó: Stephi Braun
