Így lehetne elkerülni az élőzenei ágazat összeomlását

A VIII. Music Hungary Konferencia egy időre biztosan az ország utolsó rendezvénye volt. A május helyett november 9-10-én, új helyszínen, Veszprémben megtartott eseményen a járványhelyzet ellenére is nagyon sokan részt vettek, ebből is látszik, hogy a zeneipari szereplőknek szükségük volt a szakmai párbeszédre és a közös kiútkeresésre a COVID-válságból, közvetlenül a második nagy lezárási és korlátozási hullám előtt. A konferencia egyik kiemelt paneljén a koncert- és fesztiváljegyek áfakulcsának csökkentésére tettek javaslatot.

A konferenciát a Hangvillában tartották, a megnyitón beszédet mondott Porga Gyula, Veszprém polgármestere, Navracsics Tibor, a helyszínt adó város Európa Kulturális Fővárosa címéhez kapcsolódó projektet koordináló VEB2023 kormánybiztosa és Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség (MHSZ) elnöke is (fotó lent), aki hangsúlyozta: "Az élőzenei szektor, ha magához is tér jövőre, nehezen belátható, milyen sebességgel lesz képes újraépíteni magát, mennyire fognak az emberek elkezdeni koncertre járni." Nem meglepő módon a beszélgetések és előadások jórészt a COVID-válság zeneiparra gyakorolt hatásáról szóltak, de szóba kerültek a rendezvényzöldítési törekvések a Veszprém-Balaton régióban a 2020-2023-as években, mely a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa címhez kapcsolódik, illetve a fesztiválok fenntarthatósági megoldásai is, amihez online vendégként Claire O’Neillt kapcsolták be, aki az A Greener Festival társalapító igazgatója. A konferencia hibrid megoldással működött, a külföldi- és egyes hazai meghívottak online vettek részt és néhány panel élőben követhető volt a Szövetség Facebook-oldalán is. Szintén online kapcsolták be Neus Lópezt a német Initiaive Musik exportvezetőjét és Helge Hintereggert, a Music Austria egyik alapítóját, hogy az ottani állami mentőövekről beszéljenek, az általuk sorolt számokat pedig döbbent csend követte. 

A Konferencia két legnagyobb érdeklődésre számot tartó paneljének egyike Szilágyi Dávidnak, a PwC vezető elemzőjének prezentációja volt arról a hatástanulmányról, amit a Szövetség rendelt meg a a koncert- és fesztiváljegyek áfakulcsának egységesen 5%-ra történő csökkentéséről. A tanulmány finanszírozását a MHSZ mellett a Sziget, a Magyar Fesztiválszövetség, a VOLT Produkció, a Broadway, az InConcert és a Petőfi Irodalmi Múzeum állta. A tanulmány finanszírozását a szakma sok szereplője vállalt részt, a Music Hungary Szövetség mellett a Sziget Zrt., a Magyar Fesztiválszövetség, a VOLT Produkció, a ZEME - Zenei Managerek Szövetsége, a Broadway és az InConcert. A Szövetség hangsúlyozta a tanulmánnyal kapcsolatban, hogy szükség van egy olyan támogatási eszközre, amely közép- és hosszú távon is piaci alapon, a valós teljesítményt értékelve nyújt segítséget az egyes szereplőknek: ilyen a koncert- és fesztiváljegyek áfakulcsának egységesen 5%-ra történő csökkentése. 

2019-ben összesen több mint 7-millió jegy kelt el különböző koncertekre és fesztiválokra, amely nettó 45 milliárd forint jegyárbevételt jelentett a szektor szereplői számára, melybe a vendéglátás és egyéb kapcsolt szolgáltatások bevételei nem számítanak bele. Az iparág az áfacsökkentés közvetlen hatása miatt 6,7 milliárd forint addicionális nettó bevételhez tud jutni évente, amitől ugyan elesik az államháztartás, de a költések miatt a PwC számítása szerint ennek közel háromszorosa térülne meg. Szilágyi azt is elmondta, hogy a jelenlegi 18 és 27%-os, nemzetközi viszonylatban kiemelkedően magas áfakulcs megnehezíti a külföldi előadók “megszerzését”, mely csökkenti a versenyképességet, hazai viszonylatban pedig csökkenti a kockázatvállalási és vállalkozási kedvet is. Az épp a konferencia ideje alatt bejelentett újabb szigorítások, bezárások és a kijárási tilalom is jele annak, hogy iszonyú nehéz bő fél év, talán egy év is állhat a zenészek és zenei szereplők előtt, pedig a kulturális szférát így is elképesztően megtépázta az elmúlt kilenc hónap, az újraindítás is nehezített pályán történik majd. Egy ilyen jellegű, hosszú távú segítséggel hasonló esetekben a zenei vállalkozásoknak később kell a bércsökkentés vagy leépítés eszközéhez nyúlni, illetve a jegyáremelés is elkerülhető lehet, valamint megelőzhető egy több mint 40 milliárd forintos, hatalmas kulturális és társadalmi jelentőséggel bíró ágazat összeomlása. A teljes hatástanulmány elérhető a MHSZ weboldalán. 

A konferencia “headliner” beszélgetésének vendége Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, a magyar könnyűzene koordinálásért és társadalmiasításáért felelős miniszteri biztos volt. Weyer Balázzsal beszélgettek arról, hogy miből és hogyan épül fel az az ötéves tervezet, amit még tavasszal nyújtott be Demeter a kormány felé, ebben érintették a hazai rádiózás, az oktatás, a klubok és zenekari próbatermek helyzetét is, mely mind-mind erősen támogatásra és javításra szorul. Arra a kérdésre, hogy a Demeter által indítványozott 5 milliárd forintos COVID-mentőcsomagból hogyan lett Raktárkoncert, Demeter csupán arra utalt, hogy van, ahová az ő keze sem ér el. A beszélgetés alatt már tudható volt, hogy a szórakozóhelyeket ismét be kell zárni és újabb rendezvénytilalom lesz, de ezen kiesések enyhítésére irányuló kormányzati lépésről Demeter sajnos nem tudott információt adni. Ezzel együtt is gesztusértékűnek tekinthető, hogy Demeter végig ott volt a Konferencián, hogy közelebbről megismerje a hazai zeneipar szereplőit, meghallgassa problémáikat, és párbeszédet kezdeményezhessenek azokról. 

A 2012-ben elindított Music Hungary Konferencia évről évre a zeneipart érintő legfontosabb problémákat járja körül, de kétségtelen, hogy jó eséllyel idén van a legnagyobb szükség egy ilyen platformra, a zenei szakma pedig reméli, hogy megéri a következő évet, ám, ahogyan ez mindenkitől elhangzott, valós, igazi állami segítség nélkül ez lehetetlen lesz.

A konferencián készült felvételeket meg lehet nézni a Music Hungary Facebook-oldalán.

fotók: Nemes Róbert