A saját definíciójuk szerint mélypszichedelikus, művészrockos hipnogrúv stílusban zenélő THe pUnch 2015-ben nálunk jött ki Will Way című debütlemezével, és azóta több EP-t is bemutattunk a csapattól. Legújabb, két dalt tartalmazó kislemezükön, az MMXX - Virtual Sorceryn ismét adagolnak egy keveset a rájuk jellemző elszállásból.
Az új kiadvány tehát két dalt vonultat fel, amelyek a zenekar elmondása szerint a szerelem két változatát szublimálják zenévé. A Scarlet Circle a testi vágy és beteljesedés lelki lenyomatának a megfogalmazása, hosszú vágyakozás utáni pillanatnyi megnyugvás - ugyanakkor egy megváltás is valamilyen formában. A monoton ritmikára épülő változatos harmóniák, majd a katarzis a végén annak az igénynek a kialakulását szimbolizálja, hogy feloldódjék a lélek a másik örömének a keresésében. A csapat énekese, Jim elárulta, hogy „a dalok születésekor sokat foglalkoztam egyedül is az énektémák kidolgozásával. A Scarlet Circle végét a felvételig nagyon nyitottan kezeltük, hiszen koncerten is úgy játsszuk. Nem tudtuk, hogy hol lesz a vége, meddig lehet fokozni, mennyit lehet beletenni. Az volt az elképzelésem, hogy szabályos és szabálytalan részletekből egy kavargó és örvénylő, mély, elsodró erejű tömeg alakuljon ki, mintha minden sejtem énekelne.”
A Magic ezzel ellentétben egy feltétlen, éteri, az egyénen túlmutató, megfoghatatlan és misztikus eredetű szerelem képe, azé a fajtáé, ami által a határaink kitágulnak, minden plusz fényt kap és mélyebb értelmet nyer, amit eddig tapasztaltunk, átlényegül, és még mélyebb tartalommal gazdagodik. "A Magic sokkal letisztultabb, meztelenebb megnyilvánulás. Egyértelmű, határozott, de mégis gyengéd vallomás. Mivel különösen szívügyem ez a dal, mélyen beleástam magam hangzás és szerkezet tekintetében is, ami komoly kihívást jelentett szintihangzásokat és szöveteket tekintve. De megérte” – mesélte Jim a Recordernek.
A zenekar közeljövőbeli tervei közt több hazai és külföldi koncert, esemény, és remélhetőleg fesztiválozás is szerepel, illetve dolgoznak a második nagylemezen, amit vinylre terveznek. Arra a kérdésre, hogy mit képvisel a THe pUnch, a frontember a következőket válaszolta: „A világ mélyebb megismerését kereső arcokhoz szólunk. A lelki és tudati jólét folyamatos építése a célunk. A pszichedelikus tudatállapot előidézését próbáljuk elérni hangok és azok kölcsönhatásából fakadóan.”
élőben legközelebb április 3-án a Robotban lehet majd látni a zenekart, Facebook-eseményoldal
és akkor halljuk a remek kétszámos új anyagot, ahol rögtön az első dalhoz készült egy nagyszerű, hangulatfokozó vizuál is Don Levy Herostratus (1967) című filmjének alapján, mely Kriska Bálint (Agavoid) keze munkáját dicséri:
A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.