Éjsötét évzárás - Fekete Zaj Tél fesztivál a Dürer Kertben

2020.01.07. 09:00, FRecorder

Milyen volt címszavakban a Fekete Zaj téli kiadása, ami immár harmadszor zárta az évet félúton az ünnepek közt? Majdnem teltház, tematikus eklektika, exkluzív koncertek és közösségépítés. Fotógalériánk és beszámolónk a tavalyi év utolsó fesztiváljáról!

A december legvége nem egy egyszerű időpont ha valaki nemzetközi fesztivált akar szervezni, mert hát karácsony és szilveszter közt nemigen turnézik senki. Az első téli Fekete Zajon, még 2017 végén is csak két, a környékről átugró előadó volt a masszív hazai felhozatal mellett, egy évvel később viszont borult a papírforma, akkor ugyanis két, a színtéren belül igazi húzónévnek számító fellépőt (She Past Away, Rabia Sorda) és három kisebb külföldi előadót is sikerült becserkészni. Ez persze csak egyszeri mázli volt és most megint visszafogottabb volt a nemzetközi vonal egy erre járó zenekarral és két nyári Zajról ismert előadó visszatérésével: a görög Selofan duó először járt nálunk és a nagyszínpad headlinereként mutatták be, hogy milyen a szaxofonnal és teatrális előadással kevert post-punk, a nyáron instant közkedvenccé váló bécsi Mala Herba a középső teremben varázsolta el a közönséget az industrial, a kísérleti elektronika és a lengyel népdalszerűségek valószerűtlenül hangzó, de egészen megdöbbentően jól működő keverékével, az ausztrál The Eternal-ból pedig az énekes Mark Kelson tért vissza és nyomott le egy nagyon meghitt hangulatú akusztikus szettet a Fotelbár félhomályában.

A hazai fellépők közt viszont akadtak nagy dobások bőven: a Black Bartók és a Képzelt Város is itt mutatta be az új anyagát élőben, a Hiedelem (azaz Csihar Attila és Pándi Balázs duója) most játszott először itthon és persze volt VHK is, akik mellé a Hunok Csatája alatt beugrott Csihar is vendégénekesként. A kisteremben az amerikai turnéról hazatérő punk zseniség Padkarosda és a stílusilag behatárolhatatlan, valahol a metal és a hardcore közt súlyoskodó Oaken alkotott hatalmasat, a nyári, eső által elmosott koncertjét most pótoló, borongós, post-rockos Hiraeth pedig az este egyik legkellemesebb meglepetésének bizonyult az este záró zenekaraként. melléjük pedig akadt még kísérleti elektronika (OOO, Polldarier, Banyek), Joy Division inspirálta post-punk (Warshow), rock és metal a legkülönfélébb formában (Ørdøg, Shell Beach, The AoD, Dungaree, Vanta, The State of Miserable), plusz totális agyzsibbasztás az Erkölcsi Mozsdo jóvoltából.

BESZÁMOLÓNK A 2019-ES NYÁRI FEKETE ZAJRÓL

A látogatószámon semennyire nem látszott, hogy ezúttal nem voltak nagyobb külföldi fellépők, így is tömeg volt, plusz egyre inkább kezd érződni annak a hatása, hogy a 2017 végén újraindult és a nyári és téli fesztivál mellett egy sor klubbulit is jegyző Fekete Zaj képében végre újra van egy központi entitás, ami összefogja ezt az egyébként továbbra is elég nehezen körülírható, műfajokon átívelő sötétzenés színteret. A rebootolt fesztivál első egy-két rendezvénye még inkább a goth / industrial / stb. műfajok régi rajongóit húzta be inkább, de azóta egyre több az új, fiatal arc, egyre jobban működik a közösségépítés, ráadásul ezzel együtt zeneileg is még tovább nyitott a fesztivál, elsősorban az underground elektronika felé és a kiegészítő programok is egyre erősebbek (a koncertek mellé pl. most is jutott egy csoportos kiállítás és több más apróság). És ezek azok ami miatt továbbra is a Fekete Zaj az egyik legizgalmasabb színfolt a hazai fesztiválkínálatban... még olyankor is amikor maga a line-up annyira nem bivalyerős.

Viszont ha valakinek a nagy nevek hiányoznak, azok majd augusztusban pótolhatnak, ugyanis a nyári Fekete Zaj már az elsőkörös bejelentések alapján is kiemelkedően erősnek ígérkezik: mindenekelőtt ott lesz Alec Empire legendás zenekara, az Atari Teenage Riot, de lesz még londoni dark wave (Linea Aspera), az Emperor-ból kinőtt Green Carnation, az Anathema eredeti basszerosának zenekara, a Antimatter, finn pszichedelikus metal kultbanda Oranssi Pazuzu, a Budapesten már többször fellépett zseniális post-punk csapat, a Soviet Soviet, vagy éppen az északi tradíciókat egy kis okkultizmussal keverő folk-rockos Hexvessel. És ez még csak az első adagnyi név, szóval lehet várni az újabb bejelentéseket, addig pedig nézzétek át az évzáró fesztivál képeit.

szöveg / képek: Frank Olivér (infinitebeat.hu)

Dungaree