„Nem szoktam tervezni, csak próbálom élvezni, amit csinálok” – DeFeKT-interjú

Budapest elektronikus zenei élete egyre több szervező egyre több programját kínálja: az újonnan alakult Metronóm december 14-én, azaz most pénteken debütál első bulijával, és egyből az ír technoszcéna egyik legfontosabb előadóját, DeFeKTet hozzák el a Lärmbe. Bár az ír dj csak 2010-ben vált ismertté, a név mögött rejlő Matthew Flanagan valójában középiskolás kora óta az electro és a techno megszállottja – erről, valamint a Sunil Sharpe-pal alkotott Tinfoil formációjáról és az ír klubéletről kérdeztük.

Már tizennégy éves korod óta az elektronikus zenével foglalkozol. Mi inspirált az azóta eltelt évek során?

A bátyám és az egyetemi tanárom, Ken. Amikor fiatal voltam folyton egyre nagyobb hangrendszereket próbáltam építeni a szobámban mindenféle autókból kiszedett hangszórókkal meg efféle cuccokkal, hogy több legyen a basszus.

Hogyan szoktál készülni a koncertjeidre?

Egyáltalán nem szoktam tervezni, csak próbálom élvezni, amit csinálok.

Hogyan fejlődött a moduláris rendszered az elmúlt évek során?

Idővel jobb lett.

Van olyan eszköz, amit mindig meg akartál szerezni, de még nem sikerült?

Hm, talán egy Arp 2600.

Ha már gyűjthető dolgok – melyik lemez a legértékesebb számodra a gyűjteményedben?

Őszintén szólva nem tudnám megmondani, de ha a legértékesebben a pénzben kifejezhető árat érted, az ilyesmik nem érdekelnek.

Milyen írnek lenni a nemzetközi electro- és technoszíntérben manapság? Hogyan viszonyulsz ahhoz, hogy téged tartanak az ír klubszcéna egyik legfőbb alkotójának?

Talán nehezebb elérni az áttörést írként. De kitartóan dolgoztam az évek során és azt hiszem, hogy bárkivel, aki befekteti a kellő időt a dolgokba, előbb-utóbb elkezdenek jó dolgok történni. Nézzétek meg például a tízezer óra szabályt.

Egy interjúban azt mondtad, hogy a szülővárosod a „legkevésbé techno” hely a világon. Hogyan hatott rád ez tinédzserként?

Még inkább eltökéltté tett, hogy zenéljek, mert még keményebben kellett dolgoznom ahhoz, hogy kitűnjek a többiek közül.

Sunil Sharpe-pal együtt alkotjátok a Tinfoilt. Hogyan egészítitek ki egymást, milyen vele dolgozni?

Könnyű, mert jó barátok vagyunk, sokat tanultunk egymástól a zenétől egészen a producerelésig.

Ahogyan egyre tapasztaltabbá válsz az évek múlásával, van valami, amit mostanság meg tudsz tenni, de korábban képtelen voltál rá?

Minél több fellépésen vagy túl, annál jobb leszel és minél több időt fektetsz bele, annál többet tudsz kihozni belőle.

Hogyan látod az ír és a nemzetközi technoszcéna jövőjét? Mik a te terveid a közeljövőre?

Sok új megjelenés van Írországban mostanában, van néhány egészen jó is, szóval ez biztató a jövőre nézve, remélhetőleg ezek a fiatalok benne is maradnak a zenélésben. Az én terveim ugyanazok, mint mindig: még több zenét csinálni. Van egy új remix, amit most nemrég adtam ki a Feel My Bicepnél, és egy kollaboráció Jensen Interceptorral az új albumán, de közben dolgozunk új Tinfoil-cuccokon is Sunillal és egy Danny Daze-kollaboráció is megjelenik az új évben, meg lesz egy Electronic Speech Systems (E.S.S.) repress is.

Varga Zsófia

a pénteki koncert Facebook-eseményoldala

a kollaboráció Jensen Interceptorral: