Leon Vynehall: Nothing Is Still (lemezkritika)

Leon Vynehall brit producer első két deep house-os albumát bírtuk, a 2014-es debüt a kedvenc lemezeink között is felbukkant, de a harmadik LP-re valami nagyon megváltozott. Szerencsére kisebb mértékben a minőség, inkább a stílus. 

Kiadó: Ninja Tune / Neon Music

Megjelenés: 2018. július

Stílus: ambient house

Kulcsdal: Envelopes

A brit producer eléggé meglepett mindenkit harmadik lemezével: két, kicsit jazzes deep house album után a Nothing Is Still nagyon nem klubzene. Az ambientet és kortárs klasszikus zenét elektronikával keverő új anyag lényegében egy konceptlemez, ami Vynehall nagyszüleinek az USA-ba emigrálásáról szól. Ehhez mérten nagyon moziszerű, expanzív hangképek sorjáznak egymás után. Az egyetlen baj a lemezzel, hogy néhány számnál megszaladt a producer keze, és a burjánzó vonósoktól a legrosszabb downtempo rémálmok tűnnek fel a horizonton, de valahogy mindig sikerül még időben elrántani a kormányt.

7/10

Kálmán Attila

a lemez: