Tracey Thorn: Record (lemezkritika)

Az Everything But The Girl énekesnője, Tracey Thorn szólóban jókora kihagyásokkal jelentkezik (de még így is aktívabb, mint férje, EBTG-ös zenésztársa, Ben Watt), és tulajdonképpen ez teljesen jól is van is. Ekkora kihagyásokkal is nagyon jól esik egy kis melanko dancepop tőle.

Kiadó: Unmade Road

Megjelenés: 2018. március

Stílus: melanko dancepop

Kulcsdall: Sister

Tracey Thorn az egyik nagy hang a popban, persze, hogy úgy, hogy egyáltalán nem nagyhang. Ezer kilométerről felismerhető és mindig szerethető. Szóval, ha éppen nem is olyan perfekt a zene köré, azért akkor is jó hallgatni. Mint talán most, az ötödik szólóján. Az 1982-es, twee-s, folkos debüt után ugye jött a sokszínű Everything But The Girl-életmű, de aztán ahogyan férje-zenésztársa, Ben Watt kicsit elunta a mókuskereket, úgy Thornt időről időre gyakrabban találja meg múzsája. A 2007-es új kezdet posztdiszkós elektronikája ihletett volt, azóta viszont egy hagyományos hangszerelésű LP, egy jó karácsonyi kiadvány és egy filmzenés, újra folkosabb minialbum jött, tehát a táncos ütemek visszatérése már eleve üdvözlendő, és baj semmiképp nincs az anyaggal, csak kár, hogy nincs rajta több olyan szuperül eltalált dal, mint a Corinne Bailey Rae-vel közös, kérlelhetetlen Sister.

7.5/10

Dömötör Endre

a friss lemez: