A Kim Dzsongun által személyesen összeállított, enyhén nyugati hatásokat is tartalmazó és a maga módján szexis "lánycsapat", a Moranbong Band talán fellép a Dél-Koreában rendezett téli olimpián. Ha így lesz, először lehet majd hallani hazáján kívül Észak-Korea legérdekesebb popzenekarát.
Mint arról itt lehet részletesen olvasni, Észak- és Dél-Korea viszonyában némi enyhülés tapasztalható, és ennek része lesz az észak-koreai részvétel a Dél-Koreában rendezett téli olimpián. (Még közös női hokicsapatot is indíthat a két ország.) A részletekről legutóbb tárgyaló északi delegációban ott volt Hyon Song-wol, a Moranbong Band vezetője is, ami miatt megindultak a találgatások, hogy a külvilág számára legizgalmasabb észak-koreai zenekar felléphet az olimpián. Ha ez így lesz, akkor is a dél-koreai törvények értelmében ki kell hagyniuk a propagandadalokat a repertoárból.
Észak-Korea első "lánycsapata", a Moranbong Band 2012-ben alakult, a hírek szerint Kim Dzsongun személyesen válogatta ki a tagjait a hadsereg női tagjaiból. Azzal keltették fel a nemzetközi sajtó figyelmét, hogy nagyon visszafogottan és csak ahhoz képest, de "nyugatos" lányzenekarként lehet őket leírni. Viszonylag rövid szoknyát és testhez simuló ruhát hordanak (a BBC "konzervatívan szexinek" írja le a megjelenésüket), egyenfrizurájuk rövid, sőt, egyes hírek szerint olyan diétára fogták őket, aminek a célja az volt, hogy az alakjuk is nagyjából ugyanolyan legyen.
A DÉL-KOREAI K-POP JÓVAL ISMERTEBB, ÉS PERSZE JOBB IS - ITT FOGLALTUK ÖSSZE A TUDNIVALÓKAT
Zenéjükben is tetten érhető nyugati hatás - bár ez idővel enyhült -: feldolgozták a My Way-t és a Rocky főtémáját, a vonósok mellett szintetizátor, elektromos gitár és basszusgitár is található a zenekarban. Még az is előfordult, hogy a koncertjeik alatt a háttérvetítésben Disney-rajzfilmek népszerű figurái tűntek fel, ami ugye nekünk teljesen ártatlan dolognak tűnik, de ettől még ez is nyugatinak számít Észak-Koreában.
Emellett persze a dalok többsége a pártot, a katonaságot és természetesen Kim Dzsongunt élteti. Zenéjüket gyakran az Eurovízión népszerű (ezen belül a régimódibb) stílushoz szokás hasonlítani; egy sokat idézett leírás szerint számaik "épp' hogy elmennének egy azerbajdzsáni eurovíziós versenydalnak". Olyan népszerűek az országban, hogy amikor a tévé közvetíti egy koncertjüket, kiürülnek az utcák; hajviseletük is divatot csinált.
A Moranbong Band eddig nem lépett fel Észak-Koreán kívül. 2015-ben Pekingben lett volna több koncertjük (hivatalos nyelven: "a két nép közti baráti kapcsolatokat elmélyítő előadásuk"), már oda is utaztak, amikor három órával a kezdete előtt kiderült, hogy nem lehet megtartani a fellépést. A Guardian értesülése szerint a kínai cenzorok az Amerika-ellenes szövegek miatt (!) döntöttek így, mármint abban a pillanatban nem volt szükség az Egyesült Államok ilyen provokálására. Azért a zenekar tagjai elmehettek vásárolgatni Pekingben.
ILYEN KOREA HAGYOMÁNYOS ZENÉJE
Szintén 2015-ben történt az, hogy több hónapon át nem nem léptek a nyilvánosság elé, miközben színre lépett egy másik "lánycsapat", Chongbong Band. Természetesen sokan arról spekuláltak, hogy elveszítették Kim Dzsongun kegyeit, feloszlatták a zenekart, netán ki is végezték őket, vagy legalábbis a vezetőjüket. Aztán minden hivatalos magyarázat nélkül előkerültek.
Talán az Az én hazám a legnagyszerűbb című dallal érdemes kezdeni, például azért, mert több szóló is van benne - köztük egy rövid slap bass:
Ez a dal arra buzdít, hogy tanuljunk - persze a hazáért. Több változatban megtalálható a YouTube-on, a legnépszerűbb az, ami címében "észak-koreai szexi csajokat" ígér.
Itt a szinti az igazán érdekes, bár a vetített rakétakilövés sem semmi:
Ez is egy szintis, ámde erősen militarista szám, ami a fegyveres erők legfőbb vezetőjét ünnepli - na ki lehet az?
Ez a My Way a Moranbong Band feldolgozásában:
Ez pedig a Rocky főcímdala:
Büszkék lehetünk (?), mert csárdást is játszanak, az olasz Vittorio Monti világhírű darabját:
Ez pedig a "rivális lánycsapat", a Chongbong Band:
