Elektronikus tánczene – Juke-ból leftfield house-ba

Mindjárt véget ér az év, de jó lemezekből még mindig bőven akad. Különféle stílusokból szemezgettük ki a legjobbakat a friss Recorder magazin elektronikus tánczenei blokkjában (nyitóképen: Daphni).

DJ Manny évek óta oszlopos tagja a footworkös Teklife kollektívának, jó eredményekkel járta ki az iskolát a nagyok albumain (DJ Rashad, DJ Spinn, DJ Earl, Taso) mire elkészíthette saját nagyszabású bemutatkozását. A

Greenlight (Teklife, 2017)

ennek megfelelően igencsak alapos munka: ugyan csak 32 perc, de sok jó ötletből építkezik és változatossága miatt nagyobb volumenű kiadvány érzetét kelti. Az első fele meglepően dallamos és közönségbarát, a hatodik számtól jönnek a repetitív, sötét és komolyabb juke-témák.

Amikor Daphni (aka Dan Snaith aka Caribou) nyáron a Fabriclive 93 keretében gyakorlatilag egy live albumot készített, még nem lehetett sejteni, hogy a sokszor csupán egy-két percben felhasznált saját számrészletek hamarosan önállóan is megállják helyüket. Most itt van a

Joli Mai (Jiaolong, 2017)

című album, amin a mixről megismert trekkekből tízet teljes egészében hallhatunk (plusz van két vadonatúj) és így pláne meggyőzőek: egy óra leftfield house üresjáratok nélkül – erős anyag!

A detroiti Shigeto a 2010-es évek elején rendkívül népszerű előadó volt, az elferdült hiphopos ritmusaival és álmos-jazzes-ambientes textúráival Európát is meghódította. Viszonylag gyorsan kiadott három lemezt, majd eltűnt négy évre, hogy önmagát újra feltalálva visszatérjen. Mondjuk a

The New Monday (Ghostly International, 2017)

című album a jazzes hatásokat most sem nélkülözi, de egy vintage house-zal indít (amit aztán több is követ), majd elég erős és váratlanul sötét tónusú modern hiphopokkal egyensúlyozza ki az ötvenpercnyi játékidőt.

A holland Boris Bunnik szinte hagyományosan kétévente érkező Conforce-albumai mindig az underground techno pirosbetűs ünnepének számítanak. Új,

Autonomous (Delsin, 2017)

című LP-je megint rendkívül érett és gazdag hangzásról tesz tanúbizonyságot, ha pár percig hallgatjuk, egy olyan világban találhatjuk magunkat, ahol minden gépesített és mesterséges intelligenciák uralkodnak. Bunnik ritka művész, a trendek helyett mindig a saját feje után ment és ez érezhető most is: ilyen albumokat rajta kívül senki más nem készít.

Velkei Zoltán