A barátnőjét meggyilkoló Bertrand Cantat szólólemezt ad ki, a Les Inrocks ezért a címlapra tette, hatalmas vitát kiváltva. Elismerik, hogy vitatható döntés volt, de szerintük nincs egyszerű válasz a kérdésre, hogy szétválasztható-e a művész és a magánember.
Bertrand Cantat 2003-ban verte meg annyira egy litván hotelben barátnőjét, Marie Trintignant színésznőt, hogy az kómába esett, majd a kórházban belehalt fejsérüléseibe. A litván bíróság nyolc évre ítélte, négy év után jó magaviseletre hivatkozva kijöhetett a börtönből. 2010-ben öngyilkos lett volt felesége, a magyar származású Rády Krisztina. Szintén 2010-ben állt újra színpadra Cantat, 2011-ben és 2013-ban lemezt is kiadott, utóbbit a Détroit duó tagjaként (társa Pascal Humbert basszusgitáros, aki a 16 Horsepower és a Wovenhand tagja is volt).
Most pedig új szólólemezt jelentet meg, ezért került a vezető francia zenei lap, az - általában Les Inrocks néven emlegetett - Les Inrockuptibles címlapjára. A döntés rengeteg kritikát kapott, többek között a nemek közti egyenlőségért felelős francia miniszter, Marlene Schiappa is feltette a kérdést, hogy "minek a nevében kell eltűrnünk a Marie Trintignant-t halálra verő gyilkos reklámozását?" A francia Elle pedig szerkesztőségi vezércikket közölt, amiben azt írják, hogy "Marie Trintignant lett a nők elleni erőszak szimbóluma", és a Les Inrocks döntését "obszcénnek" nevezték. Franciaországban tavaly 123 nőt gyilkolt meg a házastársa, és 216 ezer bejelentés érkezett nők elleni erőszakról.
NEM FÉRFI - ERŐSZAKOS ZENÉSZEK
A Les Inrocks szerkesztőségi cikkben reagált. Azt írják, hogy mélyen megérintette őket az a sok reakció, amit mind nyilvánosan, mind levélben kaptak, olvasóktól, közszereplőktől, újságoktól és zenészektől. Bocsánatot kérnek a fájdalomért, amit okoztak, és elismerik, hogy döntésük vitatható. Egyébként az újságon belül is nagy viták tárgya volt, és főleg azért döntöttek a címlap mellett, mert a Noir Désir (Bertrand Cantat 1983-ban alakult zenekara) története mélyen összefonódott a lap történetével.
A Les Inrocks - írják - mindig a nemek egyenlősége mellett állt, elítélte a nők elleni erőszakot. Azonban újságíróként fel kell tenniük azokat a kérdéseket, amikre nincs egyetlen egyszerű válasz: van-e joga Cantat-nak a nyilvános megszólaláshoz? Hogyan választhatjuk el az embert a művésztől, meg kell-e ezt tennünk?
Az ügy kontextusához tartozik, hogy az említett miniszter, Marlene Schiappa hétfőn mutatta be új törvénytervezetét, ami például az utcai zaklatást azonnali bírsággal sújtaná, és más módokon is letörni igyekszik a nők elleni erőszak különféle formáit. Az ehhez kapcsolódó egyeztetések pedig azt hivatottak tisztázni, hogy mi az, ami a társadalom számára elfogadható, és mi nem. A francia közösségi oldalakon pedig most zajlik egy, a #MeToo-hoz hasonló kampány, #balancetonporc taggel, ami kb. azt jelenti, hogy "leplezd le a disznót" - vagyis a hangsúly nemcsak azon van, hogy "velem is megtörtént", hanem az erőszakoskodók leleplezésén is.
