A powerpop újra erőt sugároz! A brooklyni Charly Bliss kvartett azonban legalább annyira idézi a kilencvenes évek zajos-csajfrontos indierock-formációit, például a nemrég visszatért Bellyt is. Debütlemezük lényegében instant boldogságforrás.
Kiadó: Barsuk Records
Megjelenés: 2017. április
Stílus: poppunk, powerpop
Kulcsdal: Westermarck
Furcsa párhuzam lesz, de akárcsak Joanna Newsom esetében, a Charly Bliss-nél is sokan lesznek, akik körülbelül tíz másodperc után eldöntik, hogy ez nem nekik való – Newsom, vagy itt éppen Eva Hendricks énekhangját felhozva indokként. Pedig kár lenne leírni a brooklyni kvartett zenéjét csak ezért, meg mondjuk azért, mert a Guppy bármelyik száma aláfesthetné szülővárosuk összes gimijének nagyszünetét, miközben ugyanez elmondható a Letter From An Occupantról is, az meg az egyik legjobb dal valaha. Szóval ha szereted a New Pornographers nyers refrénes, Mass Romantic éráját, mindenképp tegyél ezzel is egy próbát!
8/10
Mika László
a lemez:
Ajánlott bejegyzések:
-
Mikor már hátradőlnénk chillezni. boebeck: boebeck (lemezkritika)
-
Egy elveszett törzs szertartási zenéje. SunMa: Helianthus (lemezkritika)
-
Izzás a hamu alatt. The Cure: Songs of a Lost World (lemezkritika)
-
Micsoda nő a Z generáció számára. Anora (filmkritika)
-
"A vicc elfedi, hogy ez tényleg így van." Cserihanna: Hirtelen mélyül (lemezkritika)
